Az MTK magabiztosan, 4-0-ra nyert az Újpest vendégeként az OTP Bank Liga 27. fordulójában.

Megjelent a Szombat áprilisi száma
Borbély Szilárd egyik utolsó írása és Jeszenszky Géza válasza az Emlékezetközösség körkérdésére. Holokauszt a magyar irodalomban: Osztovits Ágnes, Szegő János és Vári György kerekasztal-beszélgetése. Gyerekkönyvek a vészkorszakról, Heller … Tovább »

avagy dióhéjban a zsidókról, Tórájukról és a hamisítványoktól való viszolygásukról

A pénteki napon a Koby nevű alkotó tartotta kiállításmegnyitóját a Kocka nevű helyen. A rendezvényt korábban befenyegette számos szélsőjobboldali szervezet, mivel nem tetszetek nekik a kiállított tárgyak. A fenyegetést be is váltották: a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági mozgalom 10-15 … Tovább »

A jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a napokban ünnepséggel fogadta a Csengeri Református Egyházközség küldöttségét, mely egyedülálló anyaggal járult hozzá az intézmény gyűjteményéhez és a csengeri református-zsidó közös múlt feldolgozásához.

A megrendülés hiánya és az apokaliptikus tövis

Mi a probléma Magyarországon? Miért csúszott félre már januárban a Holokauszt Emlékév? Van-e kapcsolat az antijudaizmus, antiszemitizmus és az anticionizmus között? Milyen lesz a jövő Európája? Miért létezik Izrael állama? Mit jelent az, hogy a héber nyelv újjáéledése „apokaliptikus tövis”? – a jelenleg Svájcban élő vallásfilozófussal, Tatár Györggyel, az ELTE BTK nyugalmazott egyetemi docensével többek között ezekről a kérdésekről beszélgettünk.

Sasson Somekh arabista professzor Izraelben él, ahol az arab nyelvtudást nagyra értékelik a hadseregben, a biztonsági erőknél és az elhárításnál egyaránt. Somekh legendás hírnévre tett szert abban az országban, ahol az arabokat többnyire ellenségnek tekintik. Az arab irodalom iránti rajongása mindenkit megérint. A katonai elhárítás embere csak annyit mondott: „Somekh egy igazi nagy tanító.”

Jichak Katzenelson (1886–1944) lengyelországi zsidó költő, drámaíró. Jiddis és ivrit nyelven egyaránt írt. Színművei a zsidó–lengyel együttélésről, a zsidó nép történelmi dilemmáiról szólnak. 1943–44-ben kilenc hónapot tölt egy franciaországi internáló táborban. Itt … Tovább »

(Részlet a V.és Ú. regényfolyam második könyvéből)

Új Holokauszt emlékhely, a Sorsok Háza létesítésére készül a kormány, a Holokauszt Emlékév keretében Budapesten, a józsefvárosi pályaudvar helyén. A projekt koncepciójáról keveset tudni. Felkerült az internetre a Sorsok Háza előkészítő anyagaként készült egyik tanulmány. … Tovább »

Részlet Alvin H. Rosenfeld A holokauszt vége c. könyvéből

Izraeli filmhét, 2013. november 20-27.

2011 nyarát Los Angelesben, illetve az Egyesült Államok nyugati partján tölthettem. Rendkívüli klimatikus adottságok, az óceánpart közelsége, hatalmas távolságok, a könyvtár gazdagsága, barátságos ismerősök vendégszeretete – és egy megjelenés előtt álló regény ott írt első fele emlékeztet azokra a hónapokra, melyek naplófeljegyzéseiből válogattam. 

A Szombat folyóirat szervezésében, Szántó T. Gábor vezetésével zajlott irodalmi szeminárium-sorozat a Bálint Házban. A szeminárium kiemelt témája a vészkorszak és annak nemzedékeken átnyúló utóhatása megjelenése volt az irodalomban. 

Cáfolta azokat a feltételezéseket a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos az MTI-nek, amelyek szerint a Sorsok Háza építését a választásokhoz igazítanák. Fürjes Balázs kijelentette: a kivitelezésnél nem a gyorsaság, hanem a jó és alapos munka a fő szempont.  Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója pedig azt nyilatkozta az MTI-nek: az erkölcsi értékek állandóságáról szól a jövőre a Józsefvárosi pályaudvarból és környezetéből kialakítandó Sorsok Háza – Európai Oktatási Központ, amely azt akarja tudatosítani a fiatalokban és az egész magyar társadalomban, hogy a legfontosabb érték az erkölcsös helytállás a különböző történelmi szituációkban.

A „szabadság ellenségei” – összefoglaló a Political Capital és a Szombat konferenciájáról

„Zsidó a pápa és zsidó a czápa / Abbáziába, Abbáziába!”
Emlékezetmunka, fürdőkultúra, életképek, az „eltűnt” Lukács nyomában, Chagall és Ámos…

A  New York Times-ban Szegedy-Maszák Marianne foglalkozott az antiszemitizmus erősödésével.

Az antiszemitizmus újbóli közép-európai és ezen belül magyarországi erősödéséről ír a New York Times amerikai napilap véleményrovatában Szegedy-Maszak Marianne, Washingtonban élő író-újságíró. … Tovább »

A Political Capital kutatása szerint a magyar társadalomban meglehetősen sokan (42%) hisznek abban az összeesküvés-elméletben, amely szerint a kormány helyett valamiféle háttérhatalom irányítja az országot. Leginkább a Jobbik, legkevésbé az Együtt-PM szavazói összeesküvés-hívők. … Tovább »

Hatvany Lajos (1880-1961) áttérésének pontos ideje máig ismeretlen. Az első világháború kitörése idején még a zsidó felekezet kötelékébe tartozott,