56. Nemzetközi Képzőművészeti Biennále

Az elmúlt hetekben 24 kiadó vette meg Gárdos Péter Hajnali láz című kötetének fordítási jogát. Az idei Londoni Könyvvásáron a Publishers Weekly és a Booktrade a dokumetum-regényt a legfontosabb könyvnek választotta. Nemsokára elkészül a filmváltozat is és szeptemberben jelenik meg a könyv új kiadása.

Az Öt korty beton címet viselő városdokumentum közterek, épületek, ember és ház, lakó és település viszonyát megörökítő rövid történetek és fényképek gyűjteménye. Az írások célja nem klasszikus városbemutatás, ahogy a fényképek sem hagyományos város- vagy épületfotók. Az emberi jellemvonásokkal felruházott szobrokat, bérházakat, utcákat vagy hidakat mind a szövegek, mind a fényképek szokatlan szemszögből közelítik meg, így a város köztéri elemei csakúgy főszereplőkké válnak, akár a köztük élő ember. Bächer Iván még olvasta, és figyelemfelkeltő, lírai érzékenységű prózáknak tartotta a kötetben szereplő írásokat.

Széchenyi 2020 keretében megjelent az „Egyházi épületek 2014–2020 időszakban megvalósuló energiahatékonysági fejlesztéseinek előkészítése” című (KEOP – 7.13.0/15 kódszámú) felhívás.

A FIFA (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) egyik tagja, a Palesztin Futballszövetség (PFA) rasszizmussal vádolja az Izraeli Futballszövetséget (IFA), beadványában az IFA tagságának felfüggesztését követeli.

A Magyarországi zsidóság képes története megnyerte a Szép magyar könyv művészeti kategóriája első díját és a köztársasági elnöki díjat is. Az ünnepélyes díjátadóra, 2015 június 4. (csütörtök), 17:00 órakor kerül sor a Pesti Vigadó Makovecz termében.

Május 19-én a londoni Wiener Library, holokauszt-levéltár és -könyvtár, mely anyagait a honlapjukon található információ szerint az antiszemitizmus és más előítéletek elleni fellépés szolgálatába is kívánja állítani, nyilvános estet rendezett Magyarország IHRA-(Nemzetközi Holokausztemlékezési Szövetség) elnöksége tárgyában. Ahogy a meghívón állt: „Az elmúlt néhány évben komoly aggodalmak merültek fel a magyarországi holokauszt emlékezetpolitikája kapcsán. Emiatt felvetődik a kérdés: tud-e Magyarország olyan erkölcsi vezérszerepet játszani a holokausztmegemlékezésben, amit az IHRA-elnökség szerepe megkövetelne?”

A Tom Lantos Intézet a Külügyi és Külgazdasági Intézettel közösen szervezte meg a Megismerni és felismerni – embermentő magyarok üzenete a XXI. századnak c. konferenciát, melyet 2014. október 30-án tartottak Budapesten.

A józsefvárosi zsidó vallásos élet keretei 1890–1960 között

A legfontosabb, hogy beszéljenek a filmről – mondta a cannes-i zsűri nagydíjával jutalmazott Saul fia rendezője, Nemes Jeles László a június 11-én a magyar mozikba kerülő film csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

2015-ben a Hévíz Irodalmi Díjat (Hévíz Önkormányzat és a HÉVÍZ művészeti folyóirat díját) Szántó T. Gábornak, folyóiratunk főszerkesztőjének ítélték a lap 2014/1. számában megjelent, A leghosszabb éjszaka című novellájáért. A díjat május 27-én adták át az írónak Hévízen.

Történet, elmondja az Egyleti Férfiú[1]

Az 1941-es galíciai deportálás és a Kamenyec Podolszk-i tömegmészárlás

A rövid hatótávolságú lövedékek elleni új, figyelmeztető radarrendszert telepít az izraeli hadsereg a Gázai övezet határához – értesült a jeruzsálemi közszolgálati rádió.

A Gázai övezetből a tavalyi Erős szikla hadművelet óta először rakétákkal lőtték kedd este Izraelt – jelentette az izraeli tízes kereskedelmi tévécsatorna esti híradása.

Kötelező tárgyként tanulnak a holokausztról a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) hallgatói szeptembertől – jelentette be Szuromi Szabolcs, az egyetem rektora kedden Budapesten.

Pénteken Budapestre látogat Dana International és együtt bulizik a magyarokkal. 

A külső Józsefváros néhány utcájában, ezen a nagyon szűk területen, egy számomra korábban alig ismert zsidó női életmód, életstratégia öltött alakot.

„Ha lesz közötted szűkölködő, testvéreid egyike, kapuid egyikében, a te országodban (…) ne keményítsd meg szívedet és ne zárd be kezedet testvéred előtt, aki szűkölködő.” (Mózes 5. 15:7.)

1944 augusztusában a lengyel ellenállás tagjai az auschwitzi táborba csempésznek egy fényképezőgépet. A gép Alexhez, a zsidóként elhurcolt görög Sonderkommandóshoz kerül. Alexnek az V. krematóriumból készített felvételei közül négy maradt fenn (vagy csak négyet készített, nem tudni). A négy felvétel talán egy szekvencia, talán nem – a negatívok eltűntek, így a sorrend utólag nem rekonstruálható.