Összesen 29,960 találat (28821 - 28840) : .
(Gonda László: A zsidóság Magyarországon 1526-1945. Századvég Kiadó, Budapest, 1992. 389 oldal, 350 Ft.)
Igen régen és sokak által várt könyvet jelentetett meg a Századvég Kiadó. Témája széles körű érdeklődésre tarthat számot, mert a zsidóság jelentős szerepet játszott … Tovább »
Sorsok és korok
Alma Mahler-Werfel: Férjeim, szerelmeim. Fordította Kőszegi Imre és K. Vadász Lili. Gondolat Kiadó, Budapest, 1991. 435 oldal (298 Ft.)
Ne számítson túlontúl könnyű olvasmányra, aki egyszer kezébe veszi Alma Mahler-Werfel visszaemlékezéseit, naplószerű feljegyzéseit. … Tovább »
Izraeli modem kerámiakiállítás látható a Vigadó Galériában október 27-től november 8-ig. A kiállítás német városokat járt be, látható volt többek között Gerában és Odera Frankfurtban.
Alec Mishory, izraeli művészettörténész két jellegzetes csoportra osztja a modem izraeli … Tovább »
Michele Zackheim 1985-ben elkészítette a Találkozás Sátrát, amit New Yorkban a St. John-katedrálisban mutattak be először, majd végigvitték Amerikán. A lenyűgöző óriási vászonépítmény Mózes sátrára utal, a keresztény, a mohamedán és a zsidó vallás szimbólumait helyezi a … Tovább »
Dunajszky Gábor Kanadában élő fotós képei között jelentős szerep jut a zsidó témának. Látványosan groteszk, botránkoztatóan blaszfém, vagy torokszorítóan empatikus felvételeket produkál. Elléphetünk tán mosoly nélkül a kaftános, ősöreg haszid és Donald kacsa duettje előtt? … Tovább »
A múlt század végén több mint ötmillió zsidó élt az orosz birodalom nyugat-dél-nyugati részein, Ukrajnában, Belorussziában, Litvániában, alig- alig átjárható, zárt telepeken, a társadalmi hierarchia legalján, megfosztva a legelemibb emberi jogoktól, fejlődési- és munkalehetőségektől, … Tovább »
A pétervári utcákon a fűszálak annak az őserdőnek első sarjai, amelyek majdan elborítják a modem városok helyét. Bámulatos üdeségű ez a fényes, zsenge-zöld színfolt – egy új, átszellemített természet része. Valójában Pétervár a világ legélenjáróbb városa. Nem a világvárosias … Tovább »
Vannak korok, melyek azt hirdetik, hogy nincs közük az emberhez, hogy az embert úgy kell felhasználni, mint téglát vagy cementet, hogy belőle kell építeni, és nem érte. A társadalmi architektúrát a benne élő ember mértéke határozza meg. Néha ez a berendezkedés az ember ellenségévé … Tovább »
Mindig jó előre tudni lehetett, hogy mely napokon lesz diáklázadás a Kazányi székesegyháznál. Minden jobb családnak megvolt a maga egyetemista informátora. Így aztán óriási közönség jött össze, hogy – igaz tisztes távolból – megtekintse a lázadást: voltak ott kisgyermekek a dadussal, … Tovább »
Oszip Mandelstam (1891, Varsó -1938, Kolima-láger) a totalitárius szovjet rendszer legzseniálisabb költő-áldozata. Drámai és jelképes a két József (Oszip és Joszip) párharcának végigkövetése. De izgalmas Mandelstam és a szovjet rendszer kapcsolatát már az 1917-es novemberi forradalomtól … Tovább »
Zeldá – 1924-ben született Oroszországban. Jeruzsálemben nevelkedett, ortodox zsidó iskolába járt. Verseskötetei: Idő (1967) és Ne légy távol (1975). 1984-ben hunyt el.
A sápadt szobafestő a mészbe halvány rózsaszínt kevert,
amilyen az almavirág szirmai, az újszülött mosolya. … Tovább »
Hebrion partjait öt tenger mosta. Az éjvörös, a hajnalsárga, a délfehér, az alkonynarancs és az estszürke. Sok baja volt a zsidóknak a tengerekkel. Szépségesek voltak, de nem telt el úgy esztendő”, hogy békén hagyták volna a szigetet. Hol kiáradtak, és olyankor az emberek a zsinagóga … Tovább »
A JTO évfordulójára
Ma már legfeljebb a történészek tudják, hogy az alcímben szereplő három betű a Jewish Territorial Organisation rövidítése volt, de a múlt századfordulón egy nép újjászületésének reménye fűződött e rövidítéshez.
Hirsch Móric báró, a dúsgazdag … Tovább »
Balthazár Dezső (1871-1936), a tiszántúli református egyházkerület püspöke (1911- 1936) annak a vallási liberalizmusnak volt – talán az egyetlen – szószólója a két világháború közötti keresztény magyar közéletben, amely nem csak az izraelita felekezetű állampolgárt fogadta el … Tovább »
Helye és jelentősége Izrael hagyományában
Jeruzsálem neve és jelentése
Jeruzsálem az emberiség történelmének egyik legősibb városa. Már az ősatyák idejében felbukkan SáLéM néven mint tekintélyes, központi város, élén az ismert vezetővel, Málki- Cedekkel. A korszak egyéb, … Tovább »
Interjú Jesajáhu Leibovitz-cal
Hogyan definiálná a két, párhuzamosan használt fogalmat, a judaizmust és a cionizmust?
A huszadik század kezdete óta lehetetlen egzakt módon meghatározni a judaizmus fogalmát. Jelenleg mintegy 12-13 millió zsidó él szerte a világon (legalábbis a gójok … Tovább »
A római pápa találkozott a jeruzsálemi főrabbival és Istenről meg vallásról beszélgettek. „Én gyakran szoktam Istennel társalogni” – mondotta a pápa, mire a főrabbi: „Én is, de ez nekem kevesebb pénzembe kerül.” „Hát ez hogyan lehetséges?” – csodálkozik a pápa. „Egyszerű” … Tovább »
Kétkedés a politikai és gazdasági jövőben, a fehérek és feketék részéről egyaránt érkező sértő felhangok – ebben a légkörben él manapság a fekete földrész egyetlen fehér államában 100-115 ezer zsidó. Pedig a köztársaság felvirágoztatásában jelentős szerepük volt, s … Tovább »
A Spiegel közvéleménykutatása:
Több tulajdonságban hasonlítanak egymásra a németek és a zsidók – legalábbis ez olvasható ki annak a háromezer német és ezer izraelinek válaszából, akiket a hamburgi lap megbízásából kérdezett meg a tel-avivi Gallup Intézet és egy Bielefeld-i … Tovább »
Claus Stephani beszélgetése Joszéf Burggal
„Keserű fának a gyümölcse is keserű.” Joszéf Burg jiddis írónak, aki 1992-ben ünnepelte 80. születésnapját, elbeszéléseiben az ősi siralmak visszhangzanak. Ő nem Jób: ő nem bír beletörődni a szenvedésbe, a maga keleti zsidó népének … Tovább »