Összesen 30,931 találat (30001 - 30020) : -rR-.
(Négy mese az Ezeregyéjszakából, Marc Chagall 26 litográfiájával, Helikon Kiadó, 1990. 116 oldal, 980 Ft.)
E mesék és történetek a legkülönbözőbb kultúrákból és égtájakról származnak Indiából és Perzsiából, Egyiptomból és Mezopotámiából, Szíriából és Arábiából … Tovább »
(Gazda Anikó: Zsinagógák és zsidó községek Magyarországon. MTA Judaisztikai Kutatócsoport, „Hungaria Judaica” sorozat I. kötet, 1992. 244 old., 400 Ft.)
Egy olyan könyvet kísérlek meg méltatni, amely, felületes szemmel nézve, csupa száraz adat, tervrajz meg térkép. Adatok arról, … Tovább »
(Kaufmann Haggáda, Kultúra International Budapest, 1991. 60 lap, 2500 Ft.)
Több mint harminc év után és számos kalózkiadást követően középkori kincsünket üdvözölhetjük újra hasonmás kiadásban.
Nemrégiben jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárának keleti gyűjteményében … Tovább »
(Elie Wiesel: Az eskü. Európa Könyvkiadó, Fordította: Dezsényi Katalin 1990. 324. old. 80 Ft.)
Alighogy elkezdtem a könyvet olvasni, máris ismerős tájak, szokások tárultak elém, és jól ismert emberi sorsok. Hiszen jómagam is innen, a Kárpátok vidékéről származom. Hanem az már … Tovább »
Joseph elvégezte az a héten esedékes ügyeit Haifában, és másnap reggel felszállt a tel-avivi autóbuszra. Jóformán végigaludta a háromórányi utat, amely Szamaria tengerparti síkságának narancs- és citrom-ligetein át vezetett. A part menti sáv zsidó tulajdonban volt, a párhuzamos … Tovább »
Egy 21 éves bécsi műegyetemista a történelmi determinizmus és az emberi szabadság viszonyáról vitatkozik orosz diáktársával, s a beszélgetés hevében az az érzése támad, hogy az egyénnek igenis lehetősége van a kettő együttes megélésére. Aznap éjszaka elégeti egyetemi indexét, … Tovább »
A Habima színház Budapesten
A május 3-a és 10-e között sorra kerülő Izraeli Hét keretében várható a Habima, az izraeli Nemzeti Színház vendégszereplése. A vendégjáték kapcsán kérdeztük Rónai Andrást, a Valahol Európában egykori Ficsúrját, a 43 éve Izraelben élő állami … Tovább »
Kísérlet a zsidó kényszer-munkaszolgálat újraértékelésére
Hűnye a nemjóját, ez a nadrág éppen megfelelne nekem mondta Szajlai szakaszvezető Kisvárdán 1942 telén az egyik munkaszolgálatosnak, aki csomagban érkezett téli szövetből készült utolsó ruhadarabját viselte, … Tovább »
Olvasóink közül legtöbben, ha a közel-keleti harcokról van szó, az utóbbi évtizedek konfliktusaira gondolnak, s mivel ezekben Magyarország nem vett részt, nem is értik a címet. Pedig háromnegyed évszázaddal ezelőtt, az I. világháború palesztinai és szuezi frontjain jelentős osztrák-magyar … Tovább »
„Zákhór – ál tiskáh” – „Emlékezz – ne felejts” – az Egyiptomból csak éppen kiszabadult zsidó népet megtámadta Amálék, orvul, alattomosan. A harcképes férfiak a pusztában küzdöttek, a táborban csak a védtelenek maradtak gyermekek, nők, aggastyánok, betegek. Ámálék gyilkosai … Tovább »
Teste tüzelt, gennyes sebeit lángoló dárdák hegyei nyaldosták, mintha több ezer tűn feküdne. A határtalan fájdalomtól meggörnyedt, s ez rettenetesebb volt még az áhított halálnál is.
Tűznyelvek mardosták mindenfelől, fejét, lábát izzó szikrák hasogatták.
Élet és halál, … Tovább »
Varsó, 1943. április 28.
Én, a tarnopoli Josszel Rakover, geri hászid, a nevezetes Rakover és Meisel családhoz tartozó szent és jámbor ősök leszármazottja, akkor írom ezeket a sorokat, amikor a varsói gettó már lángban áll. A ház, amelyben vagyok, egyike az utolsóknak, amelyeket … Tovább »
Noha tudjuk, hogy Ros háSáná – újév napja – az őszi tisrí hónapra esik, niszánt, ezt a tavaszi hónapot is szokás a zsidó kalendárium első havának tekinteni. (Figyeljük csak meg: ha valaki fel akarja sorolni az év hónapjait, sohasem a tisrível kezdi, hanem a niszánnal – „niszán, … Tovább »
A zsidó diaszpórában elsősorban a költészet, a költők voltak fenntartói a héber nyelvnek. A költészetnek (és persze más irodalmi műfajnak is) évszázadokon át voltak olyan művelői, akik mondanivalójukat, gondolataikat, érzelmeiket, vágyaikat egyéni vagy az úgynevezett „gazdanéptől” … Tovább »
Izrael létezésének 44 éve alatt a háborúkban és terrorcselekmények következtében csaknem húszezer ember vesztette életét. Alig van család, amelyet ne ért volna veszteség. A békevágy éppúgy közös, mint az Izrael Állam létének biztosítása iránti felelősségtudat. Hiszen Izrael … Tovább »
A „területet békéért” csak ürügy a területnyerésre, békét békéért kell követelnünk
A közel-keleti békét értékelő kilátásokban a népi bölcsesség a „területet békéért” elvben látszik megszilárdulni. Eszerint, ha Izrael visszaadná az arab országoktól 1967-ben … Tovább »
Márai Sándor 1926-os palesztinai útirajzaiból
Kilenc évvel a Balfour deklaráció után (és hét évvel Hitler hatalomra jutása előtt) még Párizsban él a 26 éves kitűnő tollú író-publicista, amikor 1926 márciusában Marseillesben felszáll a francia lobogó alatt hajózó „Cap … Tovább »
Judaisztikai intézet Kolozsvárott
1990 októberében Kolozsvárott megkezdte működését a Mose Carmieli Judaisztikai és Történettudományi Intézet (ez az elnevezés az intézet hivatalos román nevének fordítása). Az elnevezés Mose Carmieli Weinberger professzorra, a New Yorki Yeshiva … Tovább »
A szerbhorvát ellentét a zsidókat is szembefordítja egymással
A szerbek és horvátok véres konfliktusa megosztja Jugoszlávia 6000 főnyi zsidóságát is. „Azelőtt csak kétféle zsidót különböztettünk meg: askenázit és szefárdot. Most sajnos már megkülönböztetünk szerb és … Tovább »
Telefoninterjú Elie Wiesellel
A tanítást, a nevelést Elie Wiesel legalább olyan fontosnak tartja, mint az írás művészetét. A Nobel-békedíjas író, aki maga is megjárta Auschwitzot és Buchenwaldot, s elvesztette családját, könyveiben megrázóan örökíti meg a legújabb kori zsidó … Tovább »