Zsidó vallású cigányok és egyéb rejtélyek – Nyilvánosak a népszámlálási adatok
Napvilágot láttak a 2011-es népszámlálás összefoglaló adatai. Valamennyi nagy egyház híveinek száma drámaian csökkent, hasonló-képpen a zsidó vallást megjelölők száma is.
A közzétett anyag a magyar zsidókról is tartalmaz néhány információt, köztük egy-két apróbb meglepetést.
A zsidóságot a népszámlálás az „izraelita vallást” választókkal azonosítja. Utóbbiak – mint tudjuk – korántsem fedik le az egész zsidóságot. A magyar zsidók ugyanis honi átlagnál messze szekulárisabbak. És persze a történelmi előzmények miatt a rejtőzködők is sokan vannak.
Így nem meglepő, hogy a 60-120 ezer körülire becsült magyarországi zsidóság kebeléből mindössze 10.965 fő mondotta magát izraelita vallásúnak, a tíz évvel korábbi 12.871 fővel szemben. Ez közel 20 százalékos csökkenés (a nagy egyházak döbbenetes, 30 százalék körüli visszaesése mellett).
A zsidók esetében kézenfekvő magyarázat lehet, hogy a 2010 utáni erős jobboldali fordulat után, és a megélénkült antiszemitizmus következtében sokan jobbnak látták nem vállalni a zsidósághoz tartozást egy hivatalos felmérésben.
De a történelmi keresztény egyházak esetében épp ellenkező a helyzet! A politikai konjunktúra nekik kedvez, hiszen az adatfelvétel idején már a kereszténydemokratákat is magában foglaló jobboldali koalíció volt hatalmon. Vajon az ő híveik száma miért csökkent olyan radikálisan? Erre az eddigi kommentárok nem adtak egyértelmű választ. Van, aki egészen egyszerűen adatfelvételi hibára gyanakszik: nehezen elképzelhető, hogy tíz év alatt több, mint másfél millió katolikus fordított házat egyházának. De ha hiba történt, az miért a négy történelmi felekezetet sújtotta éppen, és miért gyarapodott a felvétel szerint más felekezetek létszáma?
Részleges magyarázat lehet az általános európai trend: a szekularizáció, valamint „a vallás magánügy” felfogás egyre inkább teret hódít; ha (például) katolikus is valaki, nem kívánja ezt az államhatalommal tudatni és/vagy hitét feltétlenül a hivatalos egyház keretei közt megélni. Azok a kisebb egyházak viszont, amelyek gyarapodást mutatnak, a szekuláris trenddel szembemenő radikális protestáns közösségek lehetnek, mint pl. A Hit Gyülekezete.
Az izraelita vallásúak száma
Az elmúlt négy népszámlálás során, amikor a vallásra is rákérdeztek.
| 1930 | 1949 | 2001 | 2011 |
| 444 552 | 133 861 | 12 871 | 10 965 |
A zsidók képzettek és idősek
Nem okoz meglepetést, hogy a zsidók a magyar átlagnál jóval magasabban képzettek. Ezt a mostani adatok is megerősítik. Ugyanakkor furcsa, hogy az adatok szerint az izraelita vallásúak mintegy 8,5 százaléka, 924 fő még a nyolc általánost sem fejezte be. Ez az iskolázatlanság még a legidősebb nemzedékre sem jellemző.
| Végzettség |
Fő |
százalék |
| 0-8 általános |
924 |
8,00% |
| 8 általános |
1397 |
13% |
| érettségi nélkül |
511 |
5% |
| érettségi |
3317 |
30% |
| diploma |
4816 |
44% |
Az sem újdonság, hogy a zsidók életkori adatai az – e téren szintén rosszul álló – magyar lakosságénál is kedvezőtlenebbek. A 60 év felettiek aránya körükben 42 százalék, a gyermekkorúaké 7,1 százalék. (A megfelelő magyar adatok: 24,6 illetve 13.7 százalék.) Ahhoz, hogy egy népesség ne öregedjen, a két adatnak nagyjából egyensúlyban kéne lennie.
Ez vészes elöregedést jelent, ami akkor is aggasztó, ha felételezzük, hogy a zsidó közösségen belül inkább az idősebbek hajlamosak az „izraelita vallásba” sorolni magukat.
| Életkor |
fő |
százalék |
| 0-14 |
775 |
7,1% |
| 15-29 |
1338 |
12,2% |
| 30-39 |
1740 |
15,9% |
| 40-49 |
1068 |
9,7% |
| 50-59 |
1420 |
13% |
| 60- |
4624 |
42,1% |
| Összesen |
10965 |
100% |
Budapesten és környékén él a zsidók 90 százaléka
Pontosan 7925 izr. vallású él Budapesten, további 947 fő Pest megyében – azaz jó eséllyel a pesti agglomerációban. További adatok a megyékről (jó eséllyel a megyeszékhelyről):
| Megye | Fő | Százalék |
| Csongrád | 263 | 2,4 % |
| Hajdú-Bihar | 197 | 1,8 % |
| Bács-Kiskun | 165 | 1,5 % |
| Fejér | 148 | 1,3 % |
| Győr-Moson-Sopron | 146 | 1,3 % |
Zsidó vallású cigányok, arabok, vietnámiak
Ilyenek is vannak. A 2011-es népszámlálás a felsorolt nemzetiségek közül kettő választását is lehetővé tette. Az izraelita vallásúak nemzetiségi megoszlását mutató táblázat összege ezért meghaladja a 10965 főt.
| Nemzetiség |
Fő |
| Magyar |
10553 |
| Cigány |
314 |
| Német |
261 |
| Román |
70 |
| Görög |
63 |
| Szlovák |
58 |
| Szerb |
42 |
| Ukrán |
42 |
| Ruszin |
41 |
| Örmény |
35 |
| Lengyel |
28 |
| Bolgár |
25 |
| Horvát |
25 |
| Szlovén |
9 |
| Hazai nemzetiségek összesen |
1013 |
| Arab |
45 |
| Kínai |
15 |
| Orosz |
109 |
| Vietnámi |
17 |
| Nem válaszol |
149 |
A fentiek szerint az izr. vallásúak mintegy tíz százaléka nemzetiségi háttérrel rendelkezik. Izgalmas kérdés, kik lehetnek a cigány nemzetiségű izraeliták. Olyan zsidók talán, akik a szolidaritás elve alapján cigánynak vallották magukat? Avagy olyan romák, akik úgy képzelik, hogy az izraelita vallás lehet számukra a felemelkedés útja? Német vagy orosz nemzetiségű (ti. ebből az országból származó) zsidókat nem nehéz elképzelni. De vajon kik lehetnek az arab vagy vietnámi etnikumú izraeliták? Vegyes házasságból származó emberek talán? Hallott már valaki ilyen esetről a pesti zsinagógákban?
Ilyen és hasonló kérdéseket tehetünk föl magunknak, ha a népszámlálás adatait böngészzük.
