A zsidó szervezetek nem szeretnék a kárpótlási iratokat a Veritas Intézetnél látni
A kép a Zsidó Közösségi Kerekasztal egy korábbi ülésén készült (Fotó: Koszticsák Szilárd MTI)
Konstruktív, nyugodt hangulatú megbeszélés jellemezte a kerekasztalt – mondta az MTI-nek Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal hétfői ülése után.
A miniszter a tárgyalás után a Parlamentben újságíróknak elmondta: elsősorban kulturális tevékenységekről, közművelődési programokról, temető-felújításról, nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről esett szó. Emellett megvitatták, hogy hová kerüljenek különböző kárpótlással kapcsolatos iratok és dokumentációk, illetve beszéltek arról is, hogy az új Nemzeti Alaptantervben hogyan érvényesüljenek azok a szempontok, amelyeket a zsidó közösségek oktatási szakértői fontosnak találtak – tette hozzá.
Lázár János emlékeztetett arra, hogy 2012 óta már nyolcadik alkalommal ült össze a Zsidó Közösségi Kerekasztal, legközelebb pedig idén áprilisban tartanak majd megbeszélést. Kérdésre válaszolva közölte: a Sorsok Háza nem került szóba a mostani tárgyaláson.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke megerősítette, hogy konstruktív volt a megbeszélés és kiemelten fontos témaként említette az elhagyott zsidó temetők felújítását. Mint mondta, megállapodtak abban, hogy március végén pályázatot írnak ki erről.
A Veritas Intézethez elhelyezett kárpótlási iratokról elmondta: a zsidó közösségek jelezték, hogy ezt nem tartják megnyugtató megoldásnak. Annyi ígéretet kaptak a kormánytól, hogy a kérdést megvizsgálják.
Legutóbb 2015 augusztusában ült össze a Zsidó Közösségi Kerekasztal. Akkor Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára azt jelentette be, hogy a jövőben államilag finanszírozott továbbképzésen tanulhatnak a holokausztról, illetve a zsidóságról a pedagógusok.
*
A Veritas Intézettel kapcsolatban a zsidó szervezetek több ellenjavaslattal is éltek: Köves Slomó szerint a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány, Feldmájer Péter szerint a Zsidó Levéltár lehetne alternatív helye a vészkorszakkal kapcsolatos kárpótlási iratanyagnak, míg Heisler András szerint az Országos Levéltár lehetne megfelelő helyszín. (Ez az iratanyag a teljes kárpótlási dokumentációnak mintegy 1 százalékát képezi összesen.)
A temető-felújítási programra önkormányzatoknak elkülönített összegre csak a helyi oktatási intézményekre szabott oktatási programmal együtt pályázhassanak az önkormányzatok – hangzott el a javaslat –, melynek kidolgozásában arra hivatott szakértőkkel, illetve zsidó szervezetekkel kellene együttműködniük. Ennek keretében a helytörténetbe ágyazva ismerkedhetnének meg az egyes települések diákjai a zsidósággal, illetve a vészkorszak tényeivel. 2016-ba 1 milliárd forint áll majd rendelkezésre a temető-felújítás céljaira, melyről pályázatok nyomán döntenek.
Ugyanezt a programot a visegrádi együttműködés többi államában is meg kellene valósítani – merült fel az eszmecserén.
A tankönyvek revíziója, a zsidósággal és a vészkorszakkal, valamint az előítélet-mentességgel kapcsolatos ismeretanyag beépítése tovább folyik, bár nem minden vita nélkül, tudhatták meg Olti Ferenctől a résztvevők. Míg számos javaslatot már beépítettek a tankönyvekbe, több kérdés még nyitott. Korábban felmerült, hogy a tankönyvek mellett a pedagógusképzésbe, illetve továbbképzésbe is szükséges beépíteni ezeket a szempontokat.
Könnyebb lesz a jogtalanul elvett műtárgyak tulajdonosainak, vagy jogutódjaiknak, ha tulajdonukért folyamodnak. Bizonyos műtárgyak ugyanis nem államosítás folytán kerültek az állam birtokába, így ezen műtárgyak ügye nem kárpótlási, hanem tulajdonjogi kérdés – hangzott el a kerekasztalon kormányoldalról. 2014-ig a tulajdonosoknak kellett bizonyítani tulajdonjogukat, az új szabályozás szerint azonban az államnak a maga tulajdonjogát, aminek folytán könnyebb lesz a kérelmezők dolga.
