A zsidó civil szervezetek önbizalma növekedni fog

„A zsidó civil szervezeteknek nem az a feladata, hogy a politikai „csatákba” beszálljanak. Fontosabb az, hogy az együttműködés felé tereljük ezt a platformot, mintsem a közös nyilatkozatok felé.” Kenesei Marcell, a Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF) elnöke mesélt a Szombatnak arról, hogyan született meg a fejében a gondolat, hogy zsidó civil szervezetekkel foglalkozzon, és mi a rövid, illetve hosszú távú elképzelése az alulról szerveződő civil szervezetekről.

„Amerikában a zsidó ernyőszervezetnek két nagy példája létezik, az egyik a JCC Association of North America, vagyis az észak-amerikai, zsidó közösségi központok hálózata. Ez egy nagyon profin működő szervezet, ami azon dolgozik, hogy a függetlenül és önfenntartóan működő JCC-k között erősítse a kapcsolatokat, segítsen nekik szakmailag és lehetőségeket biztosítson. A JCC-k tagdíjat fizetnek és ezért cserébe szakmai szolgáltatást kapnak. A másik ilyen szervezet a JFNA, a The Jewish Federations of North America. Tagjai az amerikai hitközségek, amelyek magán vagyonokból épülnek fel, nulla támogatást kapnak az államtól. Ez a nemzeti hálózat nemcsak krízis helyzetben segíti a hitközségeket, hanem programokat, összejöveteleket, lehetőségeket biztosítanak a taghitközségeik számára, amely által erősítik őket. Ha nagy krízis jön, akkor hatalmas energiákat (támogatásokat) tudnak mozgósítani. Az inspirációmat az Amerikában látott, és a konferenciákon tapasztalt benyomásaim adták, amelyek arra ösztönöztek, hogy megpályázzam a ZSKF elnöki pozícióját. Bár az összehasonlítás nem fair, mert Amerika egy másik kontinens, nem egyforma történelmi múlttal rendelkezünk, de mutat nekünk, magyaroknak egy jó irányt.”

A Zsidó Közösségi Fórum (ZSKF), 21 zsidó civil szervezet összefogásával működik, célja a világi zsidóság számára kapcsolódási lehetőséget biztosítani a zsidó identitás megéléséhez, miközben erősíti a párbeszédet és az együttműködést más kisebbségekkel.

A kezdeti időszakában a ZSKF, amelynek alapítása Borgula Andráshoz (a Gólem színház alapítójához) köthető, azzal a céllal jött létre, hogy legyen egy olyan fórum, ahol találkozhatnak a különböző zsidó civil szervezetek, és közös dolgokról beszélgethetnek. Ezzel párhuzamosan megalakult a Kibic, amely egy olyan közös platformot biztosított a tagoknak (később média felületet), ahová a civil szervezetek tartalmakat tehettek fel, oszthattak meg egymással és a nyilvánossággal. Mindezt a JDC (American Jewish Joint Distribution Committee) támogatásával lehetett létrehozni.

„A ZSKF azzal a céllal alakult, hogy a zsidó civil szektorban létrehozzon egy olyan ernyőszervezetet, ami segíti a zsidó civileknek az életét, munkáját, különböző utakon. A mai magyar zsidó valóságban három magyar zsidó bolygóról szoktak beszélni: van a Chabad-EMIH bolygó, van a Mazsihisz bolygó és van a harmadik, a zsidó civilek bolygója. Az állami források, amelyek az örökjáradékhoz kötődnek, azok a Chabadhoz és a Mazsihiszhez mennek. A zsidóságot alapvetően vallási alapon identifikálja hivatalosan a magyar állam, viszont a zsidóság ennél sokkal többféle színt mutat. A zsidó civilek a magyarországi zsidóság jelentős hányadát teszik ki. Bizonyos szempontból jobban képviselik a zsidóságot, mint a vallási szervezetek. A zsidó civilek nem egy szervezet alá tartoznak, hanem sok apró szervezethez, mint például zsidó kultúra, oktatás vagy a zsidó ifjúsági szervezetek. Különböző módon nyilvánulnak meg a mai zsidó társadalom különböző szegmenseiben. Nem alkotnak egységes frontot, de az egyik legnépesebb tábort teszik ki. A ZSKF azért alakult, hogy ezen szervezetek között hálózatot tudjon építeni, mert ezek a szervezetek függetlenül működnek egymástól.”

A civil szervezeteknek mindig is gondot jelentett a források megteremtése. A ZSKF hogyan kormányozza hajóját ezen a területen?

„Az, hogy a civil szervezeteknek saját maguknak kell megteremteni a működésükhöz szükséges erőforrásokat, ez adja a kreativitásuknak és a túlélési ösztönüknek a magját. Azt látjuk, hogy hosszú távon sokkal erősebbek azok az intézmények vagy szervezetek, amelyek nem másokra vannak utalva, hanem a folyamatos megújulásra vannak késztetve. A ZSKF azon az elven alapult, hogy ezen a sokféleségen valamiféle egységet próbáljon teremteni. Ez sokszor lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Sok zsidó civil szervezet küzd azzal, hogy fennmaradjon, és az alapvető működéséhez szükséges feltételeket megteremtse. Nehéz olyan forrásokhoz jutni, amelyek akár az alapvető működési feltételeket biztosítják. A Mazsihisz óriási intézményrendszert működtet, ezért limitálva van az, hogy mennyit tud elkülöníteni a különböző szervezeteknek. Ezért a súrlódás egyik része a forrásokhoz köthető. A zsidó civil szervezetek vezetőinek egy része azt gondolja, hogy ők egy elég jelentős részét teszik ki a budapesti zsidóságnak, ezért több forrás járna nekik. A Mazsihisz pedig úgy vélekedhet, hogy ők a hivatalos képviselői a budapesti zsidóságnak, ráadásul olyan nagy költségekkel járó intézményrendszert működtetnek, ami fontos részét képezi a zsidó életnek (zsinagógák, Rabbiképző-Zsidó Egyetem, Szeretetkórház, Scheiber Iskola, csak, hogy párat mondjak). A Mazsihisz alapvetően vallási szervezet, egy egyház. Az ő szemükben elsősorban azok számítanak zsidónak, akik vallásos életet élnek, vallási rítusokat követnek, és ehhez valamilyen módon kapcsolódnak. Ellenben a zsidó civil világba sok mindenki más is belefér, ami a vallási közösségekbe kevésbé. Ezek azok a filozófiai és identitásbeli véleménykülönbségek, amelyek nézeteltérésekre adhatnak okot. De úgy látom, hogy ez változó tendenciát mutat, a Mazsihisz már egy ideje igyekszik nyitni a civilek felé. A megoldást pedig mindenképpen a partnerségekben és az együttműködésekben látom, hogy lehetőleg minél több zsidó szervezet, legyen az civil, vagy egyház, törekedjen az együttműködésre egymással, a széthúzás helyett lehetőleg építsük közösen a zsidó közösséget. Érdekes, hogy a Chabad felől az a dilemma nem merül fel, hogy a zsidó civil szervezetek miért nem kapnak támogatást a Chabadtól. A Chabad létrehozta a saját non profit intézményrendszerét, ezért eltávolodott az alulról szerveződő zsidó civil világtól.”

Az eddigi építkezés után, jelen pillanatban a ZSKF abban a fázisában tart, hogy bővül a lehetőségek tárháza, hogy még komolyabban vegyék a partnerségi együttműködés területét.

„A célunk az, hogy minél több olyan kezdeményezés induljon útjára, amely több civil szervezet bevonását igényli. A szükség hozta, hogy ezek megvalósultak, például Október 7-e, a Hamasz terrortámadása kapcsán. A ZSKF egy platform volt, ahol például az ukrán menekültválság kitörésekor elindultak az egyeztetések. Jelenleg azon dolgozunk, olyan projektek összeállításán gondolkodunk, hogy ne csak szükség esetén reagáljunk egy adott helyzetre, hanem közös terveket, eseményeket szeretnénk létrehozni, megvalósítani. Ezáltal a civil szervezetek láthatósága is erősebb lesz.”

Arra kérdésre, hogy mi a ZSKF elnökének személyes víziója a jövőre vonatkozóan, Marcell elmondta, hogy lépésről lépésre haladva lehet nagy változásokat elérni, bízva a mikroközösségek erejében:

„A személyes célom az, hogy jobban megismerjék egymást a civil szervezetek és azok, akik hasonló területen dolgoznak. Ne csak tudjanak egymásról, hanem közösen is tervezzenek, cselekedjenek, úgy, hogy ne versenytársként tekintsenek egymásra, hanem együttműködő partnerekként. Abban hiszek, hogy sok apró munkával lehet nagy dolgokat elérni. Első lépés az, hogy ezek a kis munkafolyamatok elinduljanak a zsidó civil világ szereplői között, amely több forrást és láthatóságot fog eredményezni.

Hosszú távú célom pedig az, hogy a zsidó civil világ elfoglalja azt a helyét, amely megilleti, ezáltal az a fajta kisebbségi komplexus, amely a civil szervezeteket jellemzi, enyhülni fog. Dolgozunk azon, hogy a saját erőnkkel megteremtsük a lehetőségeinket. Nem máshonnan várjuk a megoldást, hanem próbálunk nagyobb projekteket oly módon véghezvinni, hogy első lépésként kicsiben indítjuk el a változást a saját mikroközösségünkben, amely később akár hatással lehet a világ történéseire. Az a meggyőződésem, hogy közös erővel előbbre tudunk jutni, és ezáltal a civil szervezetek önbizalma növekedni fog.”