Zoltai és hívei megfúrták az új ügyvezető választását

A Zoltai Gusztáv korábbi ügyvezető igazgató ellenében összeállt Heisler András–TordaiPéter-koalíció sem a BZSH, sem a Mazsihisz közgyűlésén nem tudta keresztülvinni javaslatát, hogy az ügyvezető igazgatót az eddigi gyakorlattal szemben ne a küldöttek válasszák, hanem a vezetőség nevezze ki.

BZSH – Zoltai hívei offenzívában

A két közgyűlés igencsak eltérő hangulatban zajlott: a Budapesti Zsidó Hitközség május 22-én tartott ülése vitáktól volt hangos, s Tordai Péter elnök sem bírta végig kézben tartani az eseményeket. Mint utóbb fölvetésünkre elmondta, többen jelezték számára, hogy erélyesség helyett demokratikusabb vezetési stílust várnak tőle. Ugyanez viszont jól sikerült Heisler Andrásnak, aki a Mazsihisz május 25-i küldöttgyűlését végig kézben tartotta, jóllehet a küldöttek végül leszavazták a javaslatát.

A BZSH csütörtöki ülését szinte el sem lehetett kezdeni, a Zoltai támogatóinak bizonyuló csoportosulás – a Feldmájer Péter korábbi Mazsihisz-elnök tavalyi megbuktatásában is fontos szerepet játszó Keszler Gábor számvizsgáló bizottsági tag, Schwezoff Dávid kántor, valamint a Bethlen téri körzethez tartozó Sárközi Gyula – azonnal magához ragadta a szót, és követelték, hogy a vezetés mondjon köszönetet Zoltainak, valamint tájékoztasson Zoltai lemondásának körülményeiről. A szervezettnek tűnő akció során Zoltai is utalt arra, hogy nem maga fogalmazta a lemondó levelét. A küldöttek hangulata is hullámzott: általában a Zoltait dicsérő hozzászólások kaptak nagyobb tapsot, a végén mégis a legkitartóbb Schwezoff Dávid körül fogyott el a levegő.

A BZSH tavalyi zárszámadását és idei költségvetését a küldöttek jobbára fennakadás nélkül elfogadták. Egyedül Villányi András, a Frankel Leó utcai körzet küldöttje kifogásolta, hogy a Vasvári Pál utcai zsinagóga költségeit még mindig a BZSH fizeti, miközben évek óta az EMIH használja azt. Tordai válaszul elmondta, aggályosnak tartja a hozzájárulás egyoldalú felmondását, mert az a hitélet megszűnéséhez vezethet – a kérdésben ugyanakkor előrelépést ígért.

Az új ügyvezető igazgató megválasztásáról szóló napirendi pont tárgyalása sokkal nehézkesebben zajlott. Zoltai Gusztáv áprilisi lemondását követően a BZSH és a Mazsihisz vezetőségének együttes ülése azt javasolta a küldötteknek, hogy a tisztújításig hátralevő egy évre ruházzák a kinevezés jogát a vezetésre.

A nem kellően alapos tájékoztatás nyomán azonban számos küldött a közgyűlés jogainak csorbításaként értelmezte a javaslatot. Heisler és Tordai főként a hatékonysággal érvelt, valamint azzal, hogy – a két szervezet vészesen szoros összefonódása miatt – a két pozíciót átmenetileg egy személynek célszerű betölteni. Azt azonban sokáig elmulasztották jelezni, hogy ez valójában egy hosszú távú elgondolás része.

Az ülésén egyedül Kardi Judit elöljárósági tag tárta a küldöttek elé, hogy a készülő alapszabály-módosítás is azt írja elő, hogy az ügyvezető igazgatót a vezetés válassza ki. A két szervezet ezzel érheti el, hogy a gazdasági vezetőt állandó és erős ellenőrzés alatt tartsa, szükség esetén pedig fölmentse. Kardi rámutatott: a rendszerváltáskor történelmileg úgy alakult, az ügyvezető igazgató aránytalanul erős jogköröket kapott.

Az éles konfliktusok a BZSH közgyűlését jellemezték: Keszler, Schwezoff és Sárközi ismételten figyelmeztettek, hogy a kinevezési jogkör átruházása a vezetőkre alapszabályba ütközik – ezt Heislerék rendre cáfolták –, valamint kifogásolták, hogy a vezetés már azelőtt kiírta, sőt le is zárta az erre irányuló pályázatot, hogy a küldöttek erre fölhatalmazást adtak volna. Az utóbbi kérdésben végül hamar konszenzus született: a vezetés javaslatot tett, hogy a pályázat határidejét néhány héttel meghosszabbítsák. Az ülés egy pontján azonban Zoltai is közbeavatkozott, és jelezte: egészen addig nem tér vissza, ameddig Tordai, Feldmájer és Heisler „a pulpituson ülnek” – kijelentése igencsak meglepő volt annak fényében, hogy lemondásakor még teljes visszavonulását jelezte.

Schwezoff Dávid odáig ment, hogy Tordai Péter ellen bizalmatlansági indítvány benyújtását kezdeményezte.

A vita annyira elhúzódott, hogy a szavazás megkezdésekor a közgyűlés már nem volt határozatképes. Tordai ezzel kapcsolatban kérdésünkre elmondta, hogy a küldöttgyűlést végigkísérő kritikus hangokat destabilizálási kísérletnek tartja. Szerinte ezek Zoltai visszatérését kívánják előkészíteni, ennek gócai, a Dohány utcai és a Bethlen téri körzet pedig láthatóan nem látják őt szívesen a budapesti elnöki székben.

Mazsihisz – kézben tartva, de eredménytelenül

A Mazsihisz közgyűlése eredményesebb volt, Heisler András elnök végig kézben tartotta a folyamatot. Az ülésen betegsége miatt Zoltai nem volt jelen, de a viták nem ennek köszönhetően csitultak. Zoltai fő támogatói egyes budapesti körzetekhez tartoznak, ők pedig már a BZSH közgyűlésén igyekeztek meggyőzni a hetven küldöttet, akik közül hatvanan a Mazsihisz ülésén is jelen voltak. Heislernek és Feldmájernek viszont jóval kiterjedtebb vidéki bázisa van – a nyílt szavazáson mégis alulmaradtak: csekély különbséggel, de a küldöttek döntése értelmében az ügyvezető igazgató megválasztásának joga továbbra is a közgyűlés kezében marad. Az eredményben ugyanakkor szerepet játszhatott, hogy számos vidéki körzet – részben a mártír-megemlékezések miatt – nem tudott részt venni a Síp utcai ülésen. A különböző okokból távollévők együttesen könnyen a visszájára fordíthatták volna az eredményt.

A zárszámadást és a költségvetést a Mazsihisz küldöttei is nagyobb vita nélkül elfogadták – csupán a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) megszavazandó 65 millió forintos többlet-támogatást bírálták néhányan. Heisler garanciákat ígért arra nézve, hogy ezt az összeget az ortodoxia a hatékonyabb működésre és a fejlesztésre fordítja.

Ezután az átvilágítás titkosságának föloldásáról tárgyaltak, ezt azonban nem szavazták meg a küldöttek, így továbbra is csak a BZSH és a Mazsihisz tisztségviselői férhetnek hozzá a jelentéshez. Az átvilágítás eredményei minden bizonnyal Zoltai lemondásában is szerepet játszottak.

A küldöttgyűlés után Heisler érdeklődésünkre elmondta: Zoltai nincs abban a morális helyzetben, hogy újra jelöltesse magát az ügyvezető igazgatói tisztségre, ugyanakkor látja, hogy a küldöttek közül sokan az ő korábbi irányvonalát képviselik.

Értesüléseink szerint Heislerék Horváth József lágymányosi elnök jelöltségét támogatják, aki továbbra is ambicionálja a poszt megszerzését.