Zima András történész a Holokauszt Emlékközpont új igazgatója
Dr. Grósz Andor professzor, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely kuratóriumi elnöke javaslatára Zima András történészt nevezték ki az intézmény új igazgatójának, akit a kuratóriumi elnök a Népszavának “a holokauszt elismert kutatója”-ként méltatott.
Zima András egyetemi docens az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem oktatója. Kutatási területei az intézmény honlapjának közlése szerint: modern zsidó csoportstratégiák (neológ, cionista) a budapesti felekezeti és mozgalmi sajtóban (1882-1948), korai cionizmus, cionizmus Magyarországon.
A Népszavához eljutott belső e-mail szerint a mostani igazgatóváltást Grósz Andor, az intézményt működtető közalapítvány kuratóriumi elnöke kezdeményezte. Grósz Andor szerint azonban – mint a lap írja – ez az állítás nem felel meg a valóságnak. A kuratóriumi elnök a Népszavának nyilatkozva azt mondta: nem ő kezdeményezte a váltást. Más kérdés, hogy a Miniszterelnökségnél kikérték a véleményét.
Grósz Andor hozzátette, hogy a korábbi igazgató, a mandátumát kitöltött Kovács Tamás szakmai munkájával elégedett volt. A „működést illetően” akadtak vitáik, de ezek nem nevezhetők komoly konfliktusoknak, mindig sikerült közös nevezőre jutniuk. A lap kérdésére, hogy akkor mégis miért küldték el az eddigi igazgatót, közölte: „Nem elküldték, hanem mást neveztek ki, mert Kovács Tamás jogviszonya kinevezési ideje leteltével megszűnt”.
Kovács Tamás elhárította a Népszava kérdéseit. „Az intézményt érintő ügyekben csak a kuratórium elnöke nyilatkozhat” – mondta, és sok sikert kívánt utódjának.
*
A HDKE kuratórium jelenlegi tagjai az intézmény közérdekű dokumentumai szerint:
Bodnár Dániel (EMIH)
Chaillet Giusti del Giardino Zsuzsanna
Dr. Feldmájer Péter (a Mazsihisz Közép-magyarországi Területi Csoportjának elnöke)
Gecsényi Lajos (történész)
Dr. Grósz Andor (a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnöke), egyben a kuratórium elnöke
Dr. Zima András Károly (történész)
Sessler György (A MUSZOE elnöke)
Szalay-Bobrovniczky Vince (államtitkár-helyettes a kormány részéről)
*
A 2004-ben megnyitott Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely (HDKE) számos okból nem vált sokak által látogatott, hangsúlyos múzeummá és ikonikus hellyé. A szintén azidőtájt létrejött Terror Háza jelentős jobboldali politikai hátszelet és anyagi támogatást kapott.
A HDKE-t a 2010-es évek elejétől érezhetően depolitizálni és eljelentékteleníteni igyekezett a kormányzat, miután a kiállítás történelmi narratívája nem felel meg a jobboldal történelemszemléletének.
Ennek mintegy alternatívájaként szerették volna létrehozni a Sorsok Házát, mely 2014-es bejelentése óta súlyos vitákat kavart. A viták azután is folytak, hogy a kormány az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközségre (EMIH) bízta a tervek kidolgozását, de ezzel sem keltett bizalmat a projekt iránt. Az EMIH egy terve el is bukott a szakmai és politikai kritikák közepette. A legutóbbi hírek szerint, új tervek alapján 2024-ben szeretnék megnyitni az intézményt.
Nem világos egyelőre, milyen szerepe lenne, lehetne a Holokauszt Emlékközpontnak, ha megnyílik a Sorsok Háza, milyen viszony képzelhető el a két intézmény között. Az sem látszik, milyen szerepet szán a fenntartó és a kuratórium az intézménynek a jövőben.
Kérdés, lesz-e több mozgástere az új igazgatónak hogy szuverén intézményt teremtsen, mely ismét jelen lesz Budapest kulturális térképén, vonzást gyakorol a nyilvánosságra, tudományos központként is hangsúlyossá válik, vagy a HDKE szerepe a létrejövő Sorsok Háza mellett végképp visszaszorul.