Zárt ajtók mögött? – Elnököt választ a Mazsihisz. Esélyek és háttér

Érthető persze, hogy megtekintve az elnökbuktató Mazsihisz közgyűlésről készült videót, és egy nemrég kirobbant újabb ügy hallatán, sok hitközségi képviselő úgy gondolja, érdemes június 27-én zárt ülésen új elnököt választani. Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási visszaélésekre is nagyobb lehetőséget biztosít.

Viharos viták

Egy hónapja, viharos vitákat követő bizalmi szavazáson, Feldmájer Péter Mazsihisz elnök elvesztette mandátumát.  A nyilvánosan is megfogalmazódó kritikák az elnök autoriter stílusát, mások kizárásával hozott döntéseit érintették, míg az elnök úgy vélte,  egy diplomabotrányba keveredett alapítványi vezető áll a vele szembeni támadások mögött, s a Hír TV-nek adott interjújában vélekedését kiegészítette további erkölcsi kritikákkal a vele szembenállókkal kapcsolatban.

Míg többen az elnök agresszív stílusát kárhoztatják a Mazsihisz és a magyar kormány közti viszony megromlásáért is, Feldmájer a Hír TV-nek adott interjújában, melyben „rothadt fa koalíciónak” nevezte megbuktatóit, igyekezett hitközségi ellenfeleit kormányellenes színben feltüntetni.

(A hitközségi vezetők nehezen viselik a kritikát, olykor még a kérdéseket is. Talán ez a reflex is mozgatja őket, amikor zárt ülést óhajtanak. A hitközség körüli ügyekről is tudósító Szombat nyilvánosságát is sokallják olykor. A Mazsihisz ügyvezető Zoltai Gusztáv azonban hiába indított a közelmúltban büntetőeljárást rágalmazás vétsége ügyében lapunk szerkesztőivel szemben, mert azt írtuk: „Heisler András (…) vezető tisztségek várományosaként indult a hitközségi választásokon – súlyos alapszabálysértésekkel, botrányt kavarva állították félre az apparátus urai.” – megalapozatlan indítványát a bíróság elutasította. A Mazsihisz mint kiadó és Feldmájer Péter – az Új Élet c. hitközségi újságban megjelent valótlan tényállításai miatt – ugyanakkor néhány hónapja személyiségi jogi pert vesztett lapunk, a Szombat főszerkesztőjével, Szántó T. Gáborral szemben. Az ítéletet – bizonyára szégyenükben – a Mazsihisz és Feldmájer némileg hiányosan tették közzé az Új Élet március 15-i számának 4. oldalán.)

Vádak – ki kivel van?

Feldmájer és Zoltai az utóbbi időben nemcsak kritikusaikkal, egymással is szembefordult. A háttérben vélhetően egy új együttműködés húzódik, mely a Feldmájert ejtő és a debreceni hitközség elnökével, Horovitz Tamással új szövetséget kötő Zoltai között jött létre. Feldmájer, ettől aligha függetleníthetően, egy hitközségi beruházás, a Zsidó Múzeum liftje anyagi ügyleteivel kapcsolatos vádat fogalmazott meg Horovitz-cal és Zoltaival szemben, melyet – emlékeztetnek a vele szemben állók – elnöksége idején, érdekes módon, nem tett szóvá a nyilvánosság előtt. Nem ez az első ilyen botrány, más ingatlanfelújítások kapcsán is érte már kritika a hitközségi vezetést, nem szólva a temető körüli – máig le nem zárult nyomozást maga után vonó – ügyekről.

A Feldmájert megbuktatni szándékozók, többek vélekedése szerint maguk mögött tudhatták Zoltai Gusztáv BZSH-Mazsihisz ügyvezető igazgató támogatását, mások úgy vélik, Zoltai csak a széljárást érezte meg, és jól időzítve kért maga ellen bizalmi szavazást, amikor a májusi közgyűlés résztvevőinek már elege volt a huzavonából. Feldmájer nem adta meg egykönnyen magát, de Zoltai bejelentése után – hivatkozva a köztük lévő együttműködésre – maga is bizalmi szavazást kért önmaga ellen és belebukott. Zoltait a testület – köztük számos alkalmazottjával és a Zoltai vezette központból érkező támogatás haszonélvezőjével – megerősítette.

Közben, mint az Index minapi cikke emlékeztet: „függőben van Feldmájer Péter meghallgatása is, akit a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítványban próbálnak már hónapok óta faggatni arról, hogy milyen körülmények között mondták fel az alapítvány ingatlanvagyonához tartozó badacsonytomaji hotel bérleti szerződését egy vállalkozóval. A tóparti épület azóta is kihasználatlanul áll (…) és a kiesett bevételek, valamint az ingatlanban bekövetkezett állagromlás miatt egyes becslések szerint több száz milliós kár is érhette a közalapítványt. A nagy vagyoni kárt okozó ügyben már Lázár János miniszterelnökségi államtitkár segítségét is kérték a Mazsök vezetői. A kurátori posztot is betöltő Feldmájer azonban nem hajlandó személyesen megjelenni a közalapítványnál, mert azt állítja, hogy ott nem tudják garantálni a személyes biztonságát.”

Feldmájer szerint nem helytállóak, és minden ésszerűséget nélkülöznek a vele szemben megfogalmazott kritikák.

Elnökesélyek

Június 27-re tűzték ki a vezetőségválasztást, minthogy a Mazsihisz vezetőségének tagjai mind lemondtak. Zoltai az elmúlt hetekben Horovitz Tamással, a debreceni hitközségi elnökkel kampányolt számos hitközséget felkeresve, és nyilvánvalóan Horovitz esélyeit erősítve, miközben Feldmájer is bejelentette, indul az elnöki posztért. Az utóbbi hetekben különösen aktivizálódott Horovitz jó kapcsolatokat ápol a debreceni polgármesterrel, a fideszes Kósa Lajossal és az EMIH-hel is. Többen nyilván úgy vélik, ez erősítheti a Mazsihisz pozícióját a kormánnyal folytatott tárgyalásokon, mert az utóbbi években defenzívába szorultak a pozíciókat szerző EMIH-hel szemben, mások inkább féltik a Mazsihisz függetlenségét, és ez Feldmájer felé billentheti a mércét. A két elnökjelölt, korábbi cikkünkben, mely a beruházás körüli vitát is taglalta, programot is hirdetett.

Sokan szeretnék azonban elnöki poszton látni Heisler Andrást, aki eddig nem vállalt jelölést. Heisler, aki jó kapcsolatokat ápol még a Zsidó Közösségi Fórum idejéből a zsidó civilszervezetekkel és ifjúsági mozgalmakkal, és pártkötődése miatt sem érte kritika, Mazsihisz elnökként, felismerve a Zoltai-rendszer reformálhatatlanságát, néhány éve távozásra szólította fel az ügyvezető igazgatót, végül ő távozott. Nyíltan hirdetett új szellemű programot a legutóbbi BZSH elnökválasztáson is, bár ott alulmaradt a Zoltaival simulékonyabb, különösebb újító szándékot nem mutató Tordai Péterrel szemben. Heisler esélyei – nyílt kritikai és újító törekvései miatt – az apparátusi szavazógépet mozgató Zoltai miatt szerényebbek, bár a májusi közgyűlés bizalmi szavazásán Zoltai által elért eredmény az ügyvezető gyengülését jelzi, hiába, hogy az eredményről kiadott közlemény – valótlanul – 2/3-osnak tüntette fel az ügyvezető megerősítését. Az is lehetséges azonban, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor a bizalom megrendült az elmúlt évek vezetőiben, Heisler esélyei megnövekednek.

Ha azonban Heisler nem indul, vagy a már említett, Zoltai féle falakba ütközik, a kampányoló Horovitz és Feldmájer érvei pedig kevesebbet nyomnak a latba maguk mellett, mint a velük szembeni elutasítás, könnyen lehet, hogy a szintén jelölt, ám a kampányban kevésbé aktivizálódott Várnai György – a BZSH Hegedűs Gyula utcai körzetének elnöki posztját Egri Oszkártól megöröklő elnöke – kerül meglepetésre a Mazsihisz elnöki posztjára. Ez az a templomkörzet, ahol Zoltai sok éven át szintén elnöki posztot töltött be.

Ha Zoltai pillanatnyi favoritját, Horovitzot, vagy Várnait választanák meg elnöknek, a három volt elnök (Feldmájer, Heisler és Tordai) még így is bekerülhet a vezetőségbe – feltéve, ha jelölik őket, vagy jelöltetik magukat e tisztségre is. Az elmúlt hónapok sokakat felrázó és talán némileg kijózanító eseménysora után létrejöhet egy erősebb, talán egységesebb ellenzék a vezetőségen belül, mely elő tudja készíteni az átmenetet – akár a Zoltaitól eltávolodó új elnökkel együtt – egy demokratikusabb hitközségi alapszabály és választási szabályzat kidolgozásával egy Zoltai utáni időszakra.

Kulcsfontosságú, hogy az ügyvezető igazgatónak, a hitközségi apparátus vezetőjének, a hitközség demokratikus átalakítása nyomán, a jövőben nem szabad választott tisztségviselőnek lennie, csak alkalmazottnak, hogy a vezetőség valódi kontrollt gyakorolhasson fölötte. E nélkül a változás nélkül nem állhat helyre a hitközségi demokrácia, ahogy azt is fontos volna rögzíteni, hogy egymást követő két ciklusnál hosszabb időn át ne tölthessen be vezető posztot ugyanaz a választott vezető tisztségviselő.

Jelentős feszültségek

A korábbi kínos jeleneteket megelőzendő, sajtóhíradás szerint zárt ajtók mögött készül választani a Mazsihisz. Érthető, hiszen az évek óta halmozódó kínos ügyek, ellentétek, egymással szembeni furkálások következtében jelentős feszültségek halmozódtak fel a Budapesti Zsidó Hitközségben és a Mazsihiszben, melyeket az elnökbuktató közgyűlésről készült videó hűen tükrözött.

Félő azonban, hogy a zárt ülés a választási visszaélésekre is nagyobb lehetőséget biztosít. Az előző két választás során is felmerültek ilyen vádak. A BZSH-ban, többek szerint érvénytelen választási szabályzatra hivatkozva ütötték el Heisler Andrást az indulás lehetőségétől, míg a Mazsihisz elnökválasztás kapcsán, egyes bírálók véleménye szerint, a szervezet megszegte saját választási szabályzatát, így került sor a Feldmájer Péter megválasztásával záruló érvénytelen választásra.

A háttérben: Mazsihisz térvesztés

A BZSH-Mazsihisz az elmúlt években, az EMIH térnyerése következtében nemcsak informális súlyából, hanem állami anyagi forrásaiból is veszített. Míg a Mazsihisz politikai kommunikációja kimerül a vészkorszak emlékezetének őrzésében és az antiszemitizmus elleni fellépésben, az EMIH sokrétű, az antiszemitizmust kevésbé hangsúlyozó kommunikációja révén, a kormánnyal is olajozottabban működik együtt, igaz, sokak szerint szervezeti érdekei eléréséért szemet huny számos, a zsidóságot sértő jelenséggel kapcsolatban.

A BZSH-Mazsihisz berkein belül mindenesetre – az utóbbi időben bekövetkezett pozícióvesztés következtében – megingott a vezetőség helyzete, s egyre többen követelnek változást. Egy elnökcsere azonban nem hozhat önmagában érdemi iránymódosulást, ha az ügyvezető igazgató a helyén marad.

Kapcsolódó cikkeink:

Zoltai meggyengül? Interjú a Mazsihisz új elnökével, Heisler Andrással

Kampánybotrány Mazsihisz elnökválasztás előtt

Zárt ülésen választott elnököt a Mazsihisz

“Az ügyvezetés fölé kell helyezni a vezetőséget” – interjú Feldmájer Péterrel