Washingtoni bíróság: a holokauszt túlélői perelhetik Magyarországot az Egyesült Államokban

Írta: Szombat - Rovat: Politika, Történelem

Az Egyesült Államok második legfontosabb bírói testülete újra érvényesnek nyilvánította azt a keresetet, amit korábban holokauszt túlélők egy csoportja és családtagjaik nyújtottak be a magyar állam és az államvasutak ellen – adta hírül a Times Of Israel.

Budapest 1944: svájci védlevélre váró zsidók az “üvegház” előtt

A csoport nevében indított eljárás kártérítést követelt a magyar államtól és az államvasutaktól azért a szerepért, amit utóbbiak a második világháborúban játszottak mintegy 500 ezer magyar zsidó meggyilkolásában és vagyonuk elrablásában. Magyarország kormánya nem kényszerítheti a felpereseket arra, hogy az ügyet magyar bíróság tárgyalja.

A határozat megsemmisítette azt a korábbi szövetségi bírósági döntést, amely az 1947. évi párizsi békeszerződésben Magyarországnak a szövetségesek által garantált sérthetetlenségére hivatkozott. A fellebbviteli bíróság határozata szerint a holokauszt áldozatai kárpótlási igényt nyújthatnak be a zsidók otthonukból történt elhurcolását követően lefoglalt vagyontárgyakért, és az eltulajdonlást „genocidal taking” kifejezéssel illette, amely ellentétben áll a nemzetközi joggal.

„Magyarország, amely a 2. világháború idején szuverén ország volt, mindeddig nem vállalt felelősséget a magyar zsidóság elpusztításért, és mentesíteni igyekezett magát a békeszerződésben vállalt kötelezettségei alól” – mondja Marc Zell, a felperes csoport jogtanácsadója. A magyar igazságügyi minisztérium nem kommentálta a hírt.

A magyar kormányzat is az 1947. évi szerződésre hivatkozott, amikor az először 2010-ben benyújtott keresetet számos esetben halogatással próbálta kivédeni, és sikerült egy számára előnyös határozatot elérni egy chicagói bíróságon. Ott azt javasolták, hogy a felperesek járjanak el Magyarországon, ahol viszont bürokratikus és technikai okokra hivatkozva utasították el őket. „A mostani washingtoni tárgyaláson azzal érveltünk, hogy nem lenne tisztességes abba az országba irányítani őket, amely máig vonakodik elismerni a Holokausztért viselt felelősségét. Az elmúlt húsz év során nevetséges összegeket fizettek ki kárpótlás címén. Az igazság megcsúfolása volt ez.” – mondja Zell.

A legtöbb felperes amerikai, kanadai, ausztráliai és izraeli illetőségű. Az auschwitzi túlélők között nincs magyar állampolgár. Zell szerint félnek az otthoni következményektől.

„Több a kár, mint a haszon”

Radnóti Zoltan rabbi, a MAZSIHISZ rabbitanácsának elnöke szerint sem akarnak a magyar zsidók a kormány ellen fellépni, mert úgy gondolják, hogy ebben az esetben olyan listára kerülhetnek, ahol a kormánnyal szembenállókat tartják nyilván. Ezt ő tipikusan kelet-európai mentalitásnak tartja. Sok közöttük az olyan szekuláris zsidó, aki nem is akar zsidónak látszani. Az országban ellenérzést váltana ki, ha közpénzből több milliárd dollárt fizetnének ki zsidóknak.

A háttérben mindazonáltal tárgyalások folynak a magyar kormány és a Zsidó Kárpótlási Világszövetség (WJRO) között a méltányos kompenzáció ügyében.

„Több tízmilliárd dolláros kártérítés”

Zell szerint a holokauszt túlélők és leszármazottaik által a magyar állam és az államvasutak felé támasztott kártérítés összege több tíz milliárd dollárra rúghat. A magyar zsidók „különösen gazdagok” voltak. Az elhurcoltak pénzének, bank- és, biztosítási kötvényeinek, cégeinek, vagyon- és műtárgyainak értékét akkori árakon 1-2 milliárd dollárra becsülik, és ez azóta megsokszorozódott; s mindez csupán az ingóságokra vonatkozik. A polgári megkereséseket Magyarországon mindeddig elvetették, vagy tárgyalásos úton rendezték, a bíróságig nem jutottak az ügyek; ez lenne az első ilyen alkalom.

A zsidóüldözések és deportálások idején eltulajdonított javakról pontos kimutatás van a magyar állam birtokában. A túlélők és leszármazottaik bizonyítani tudják igényük jogosságát. Az elhaltak címén és örökös nélkülieknek járó kártérítési összegekből alapot hoznának létre a világban élő szegény zsidók vagy anyagi nehézségekkel küzdők, a magyar közösségek és intézmények támogatására.

A kártérítési összeg megállapítása a bíróság illetékességi körébe tartozik. „Bármekkora is lenne, az érzékenyen érintené a magyar államot és lakosságát. Semmi esetre sem lehet szó szimbolikus összegről. Nem áll szándékunkban csődbe vinni a magyar államot és az államvasutakat. De az anyagiak súlyát éreztetni kell, csak ezúton lehet igazságot szolgáltatni” – jelenti ki Zell.

A Times of Israel cikke nyomán Bassa László

támogatás

Címkék:amerikai bíróság, holokauszt, kártérítés