Vita az Izraeli Legfelsőbb Bíróság és az igazságügy-miniszter között
Az izraeli legfelsőbb bíróság kedden közölte Jariv Levin igazságügy-miniszterrel, hogy ha továbbra sem hívja össze a bírókat kinevező bizottságot, akkor szeptember elején ítéletben fogják kötelezni rá a hatályos törvények alapján.
Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság egy korábbi képen
A bírák kiválasztásával foglalkozó testületnek ősszel már három új tagot kell választania a 15 fős, alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróságba a korábbi bírók nyugdíjba vonulása miatt, és új elnököt is kell választania a grémium élére.
A bíróság korábban kompromisszumos döntéshozatalra szólította fel a minisztert, de ez nem hozott eredményt, ezért az ügyben beadott petíciókra válaszul a legfelsőbb bíróság három bírója úgy döntött, hogy “most, amikor egyértelmű, hogy ez nem segít, nyilvánvaló, hogy nincs menekvés a bírósági törvény 7. paragrafusában kialakított döntéshozatali mechanizmus alól”.
Ezen mechanizmus szerint amikor új bírókat kell kinevezni ebbe a grémiumba, akkor az igazságügy-miniszternek össze kell hívnia a bizottságot, és értesítenie kell a jelölteket erről.
A miniszter környezetében válaszul összeférhetetlenséggel és hatásköri túllépéssel vádolták meg a legfelsőbb bíróságot. “Ők a saját bíráik. Valójában teljesen átveszik a bizottságot, nem hajlandók befogadni senkit, aki nem a sajátjuk” – állítják a szerintük “reformra szoruló” grémiumról.
A bírósági törvény szerint a legfelsőbb bíróság elnökét a kilenc fős bíróválasztó bizottságnak egyszerű, 5-4 arányú többséggel kell megválasztania. A legfelsőbb bíróság új bíráinak kinevezéséhez viszont legalább 7:2 arányú többségre van szükség.
A kormánykoalíciónak jelenleg három képviselője van ebben a testületben: Levin igazságügy-miniszter, Orit Struck telepesügyi miniszter a Vallásos Cionisták nevű szélsőjobboldali telepespárttól, és a Zsidó Erő nevű szélsőségesen jobboldali párt parlamenti képviselője, Jichák Kreuzer. A többi hat tag nem tudja keresztülvinni akaratát a bírák kinevezésében, de a legfelsőbb bíróság elnökének személyéről dönthetnek.
A hatok – a legfelsőbb bíróság három, az ügyvédi kamara két és a parlamenti ellenzék egy képviselőjének – jelöltje a rangidős bíró, Jichák Amit az ország fennállása óta érvényes szenioritási elvnek, vagyis a grémium legrégebbi tagját elnökké választó hagyománynak megfelelően, amely szándékosan kiküszöböli a rendszerből a bírák versengését a posztért.
Levin nem támogatja Jichák Amitot, és hétfőn, az erre rendelkezésére álló utolsó napon arról tájékoztatta a legfelsőbb bíróságot, hogy nem jutott kompromisszumra az állandó elnök kinevezéséről a legfelsőbb bíróság jelenlegi megbízott elnökével, Uzi Fogelmannal. Fogelman nem fogadja el Jariv Levin egyik jelöltjét sem, akik a Levin által reformnak, a jogrendszer védelmezői által viszont puccsnak tekintett, s tavaly országos tömegtüntetéseket okozó jogrendi változtatások kidolgozói voltak.
A legfelsőbb bíróság azért kezdett foglalkozni ezzel a kérdéssel, mert civil szervezetek több beadványban azt követelték, hogy kényszerítsék ki a bírák kinevezését az igazságügy-minisztertől, aki szerintük nem jóhiszeműen jár el, és külső megfontolások vezetik, amikor hónapok óta késlekedik a bíróválasztó testület összehívásával. (MTI, Shiri Zsuzsa)
