Vezeklő német fiatalok a pesti zsidó temetőben
Európa mi vagyunk – Európa az, amivé tesszük! Ez a gondolat lehetne a jelmondata annak a kezdeményezésnek, amelyet a német ASF azaz Aktion Sühnezeichen Friedensdienste – magyarul Bűnjel Békeszolgálat Akció nevet viselő szervezet hirdetett meg. Céljuk, hogy közelebb hozzák egymáshoz a különböző nemzetiségű, kulturális hátterű, és történelmi örökséget hordozó társadalmi csoportokat egész Európában.
Az alapítványról
Az ASF alapítvány a német evangélikus egyház égisze alatt jött létre, a projekt vezetője Christine Bischatka. Christine-t és az egyesület többi alapítóját a német nemzetiszocializmus bűntetteivel és annak hatástörténetével való szembenézés motiválta. Programjaikkal a németek háborús bűneiből próbálnak jóvátenni annyit, amennyit ma, a háború után több mint hetven évvel még lehetséges. Őket idézve: „A megbékélésért és egymás megértéséért dolgozunk.” Egymás megismerésével, megtanulják megérteni egymás érzéseit is, hogy lebomoljanak az előítéletek falai, és feloldódjon a lépten-nyomon tetten érhető félelem. Az általuk szervezett nyári tábor, amelyet idén a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület együttműködésével hoztak létre Magyarországon, remélhetőleg nemcsak hagyomány-, de műfajteremtő is lehet.
Az ASF Magyarországon
Július 16-án huszonöt fiatal érkezett Budapestre, főként Németországból. De jöttek Bulgáriából, Lengyelországból, Görögországból és Hollandiából is. A fiatalok célja az volt, hogy megismerkedjenek az magyarországi zsidó közösség mindennapjaival. Megtekintsék és bejárják a zsidóság számára fontos helyeket, találkozzanak különböző szervezetek képviselőivel, fiatalokkal és idősebbekkel egyaránt. Valamint, hogy meghallgathassanak olyan Holokauszt túlélőket, akik szívesen beszélnek életútjukról. Az ASF egyesület nagyon fontosnak tartotta azt, hogy a kis csapat ne csak szemlélője legyen, hanem a lehetőségekhez mérten aktívan részesévé váljon a helyi zsidóság közösségi életének. Ezért a Budapesten töltött idő alatt a csoport folyamatos önkéntes munkát végeztek a Kozma utcai zsidó temetőben. Elsősorban a kert rendezésében és a sírkövek felújításában vettek részt.
Céljuk az volt, hogy segítségük révén befogadást nyerjenek és nyomot hagyjanak maguk után. A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület házigazdaként gondoskodott arról, hogy a tábor résztvevői megismerhessék a helyi zsidó közösség múltját és történelmi örökségét is. Hazai művészekkel, politikusokkal és történészekkel szerveztek találkozókat, kerekasztal-beszélgetéseket annak érdekében, hogy az Európa különböző részeiről érkező fiatalok minél teljesebb képet kapjanak arról, hogyan éltek a zsidók Magyarországon a Monarchia korától mostanáig. Ismerjék meg, hogy mi történt a zsidókkal a háborúk alatt, hogyan tudták feldolgozni az akkor megélt borzalmakat. Mi az, amit nem sikerült letenni, amit még ma is hatalmas súlyként hordoznak magukban a felnövekvő generációk és a nem zsidó magyarok is? Ezeket a beszélgetéseket olyan filmvetítések kísértek, melyek bemutatták, hogy milyen szerepet játszott a zsidóság hazánk történelmében.
De a komoly, és gyakran nyomasztó beszélgetések mellett koncertek és szabadidős programok is várták a Budapestre érkező aktivista csoportot. Ezeken a rendezvényeken alkalmuk nyílt szabadon, kedvük szerint ismerkedni és felfedezni a várost. A tábor résztvevői itt tartózkodásuk alatt nyilvános akciót rendeztek a Deák téri evangélikus templom előtt: saját feliratokkal ellátott pólókat osztogattak a járókelőknek, akiket arra kértek, hogy színes krétákkal írjanak üzenetet az aszfaltra a béke jegyében. Így számtalan szeretetre és elfogadásra buzdító felirat született a templom előtti téren.
Ezt követően találkoztak a Magyarországi Evangélikus Egyház képviselőivel is. A sabatot a Frankel zsinagógában köszöntötték.
A kezdeményezés szervezői remélik, hogy az idei Békeszolgálat akció valóban hagyományt teremtett, és a következő években folytatják az együttműködést.