Vas megye: emlékezések az egykori zsidó polgárokra

Szombathelyen, Körmenden, Kőszegen, Sitkén és a ma Ausztriához tartozó Rohoncon tartottak megemlékezéseket Vas megyében, az innen elhurcolt vagy munkaszolgálatra fogott zsidó áldozatokról. Idén az első világháborúban elesettek emléktábláit is felújították a szombathelyi zsidó temetőben, és Izrael állam kikiáltásának 70. évfordulója előtt is tisztelegnek.

A megyeszékhelyről mintegy háromezer, Körmendről háromszáz, Kőszegről száz helyi lakost vittek el Auschwitzba 1944. július elején, akiknek csak töredéke térhetett vissza a felszabadulás után. Szintén Kőszegen, a téglagyárban ezreket dolgoztattak halálra1944 decemberétől, és 1945. március végén közülük mintegy 120 embert öltek meg az ország egyetlen, egy napig működő gázkamrájában, a telep egyik épületében. A Sitke határában húzódó „Zsuzsanna-védvonalon” dolgozó zsidó munkaszolgálatosokat a visszavonulás során Mauthausen felé terelték, sokan a hosszú út közben vesztették életüket, ausztriai tömegsírokban nyugszanak. Ahogy a hírhedt rohonci mészárlás majd’ kétszáz áldozata is, valahol az egykori Batthyány–Thyssen-birtok keresztpajtája közelében.

Ezeken a helyszíneken ma évről évre megemlékezéseket tartanak a március végétől július első vasárnapjáig terjedő időszakban. Kőszegen idén március 22-én és 23-án a munkaszolgálat, május 11-én a deportálás áldozatai előtt tisztelegtek a városi könyvtárban, a téglagyárnál, illetve Bass Rezső állatorvos, gyárigazgató botlatókövénél, utolsó otthona előtt. Rohoncon (ma: Rechnitz) szintén március 25-én volt a főhajtás – az ottani tömegsír helyét a mai napig nem sikerült megtalálni. Rendhagyó módon azonban Sitkén, Körmenden és Szombathelyen a rendezvények összekapcsolódtak az első világháborús hősi halottak, veteránok, sőt akkori jelentős és hétköznapi személyiségek emlékének ápolásával.

Június 24-én a Visegrádi Szent György Lovagrend és a sitkei önkormányzat meghívására – immár második alkalommal – a Szombathelyi Zsidó Hitközség is részt vett a két ügyet felkaroló programon. Egyfelől az 1915–16-ban fennállt kissitkei hadifogolytábor lakóira emlékeztek a tábort ellátó forrás Kalapos kútjánál, másfelől a zsidó munkaszolgálatosokra, akik az előrenyomuló szovjet hadsereg feltartóztatását célzó úgynevezett Zsuzsanna-vonal építésén dolgoztak. A kezdeményezés még friss (előbbi három, utóbbi egy év múltra tekint vissza – akkor alakították ki és avatták fel a munkaszolgálatosokra emlékeztető jelképes árokszakaszt), a fejlődés azonban dinamikus: a lovagrend támogatásával már mind az első világháborús magyar hősi halottak sírhelyeiről, mind Vas megye, s különösen a Kemenesalja zsidó lakosságának, főként a túlélőknek és leszármazottaiknak sorsáról készült dokumentumfilm. Deák Szonja Zahor – Emlékezz! című alkotását az idei rendezvényen mutatták be, és várhatóan ősszel a szombathelyi hitközségben is levetítik.

Körmenden június 27-én, az egykori zsinagóga körül kialakított gettó kiürítésének és a zsidó lakosok Szombathelyre szállításának évfordulóján tartották a megemlékezést. (1990-ben a városi tanács helyezett el márványtáblát a háború végén leégett zsinagóga helyén álló ház falán, 2004-ben pedig a városi holokauszt-emlékbizottság pályázati úton nyert támogatásból készíttetett ugyanitt emlékművet a deportálás áldozatainak.) A szervező Körmendi Városszépítő Egyesület elnöke, városi elöljárók, egyházi személyek, a szombathelyi hitközség tagjai és helybeliek néma főhajtása után emléktábla-avatás következett. Ezt az egykori gettótól nem messze álló főtéri ház bejáratánál helyezték el dr. Körmendi Gergő Samu – született Grünbaum Sámuel – halálának kilencvenedik évfordulóján azzal a céllal „hogy a város jeles szülöttjéről, munkásságáról, emberi nagyságáról az utókor számára is nyomot hagyjanak, eléjük példát állítsanak”. Gergő Samu neves orvosfamília tagja volt (édesapja is Körmenden praktizált, Imre nevű fia Pesten sebész lett, az első világháborúban végig a frontokon dolgozott), megyei és járási orvos, a körmendi kórház egyik alapítója – a 20. század elejének jelentős helyi személyiségeként méltatták.

Szombathelyen, a zsidó temetőben tartott gyászszertartáson is nagy hangsúlyt kapott az első világháborús hősök tisztelete: az elesettek neveit tartalmazó három kőtáblát idén felújították. Az imatermi megemlékezésen részt vett és beszédet mondott Puskás Tivadar, Szombathely polgármestere, koszorút helyezett el a deportálás áldozatainak falánál rajta kívül a megyei kormányhivatal főigazgató-helyettese. Radnóti Zoltán rabbi megköszönte a polgármester szavait, az éppen július elsejére eső böjtnap kapcsán pedig elmondta: az öt talmudi esemény arra tanít, hogyan lehet a legnagyobb mélypontok után is felállni. Majd emlékeztetett: az első világháború zsidó hősei – sírfelirataik tanúsága szerint is – a hazának („Pro patria”) szentelték életüket, némelyek tisztekként már eleve, éveken át a honvédelem feladatára készülve szolgáltak.

Különlegessége az idei évnek, hogy Izrael állam kikiáltásának 70. évfordulójának alkalmából országszerte ünnepségeket, konferenciákat rendeznek. Vas megyében Körmenden június közepén tartott előadást Hősújország – Izrael 70 címmel a helyi Hit Gyülekezete szervezésében Mészáros István jogász, a Szent Pál Akadémia rektorhelyettese. Az eseményen részt vett Bebes István, Körmend polgármestere, Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke, és videóüzenetben köszöntőt mondott Yossi Amrani izraeli nagykövet is. A rendezvénysorozat várhatóan ősszel Szombathelyen folytatódik.