A hipermodern múzeum az egykori zsidónegyed hűlt helyén épült. Miután a nácik a zsidónegyedet a földdel tették egyenlővé, a háború utáni kommunista kormány nem vesződött a rekonstrukcióval, hanem szocialista lakótelepet húzott föl a zsidónegyed helyén – gyakran az elpusztított házak törmelékeit is fölhasználva. A kockaházak közötti széles üres térségen állt a gettóharcosok emlékműve – a lengyelek számára gyakran ellenséges indulatok tárgya, mivel ők egészen 1989-ig nem emelhettek emlékművet az 1944-es varsói felkelés tiszteletére.
A múzeum távlati képe
A múzeum a lengyel zsidóság ezer évének kíván emléket állítani. A feladat hatalmas, hiszen a háború előtti 3,3 millió helyett, ma néhány ezer zsidó él Lengyelországban. A múzeum építésének 50 millió eurós költségéből részt vállalt a lengyel állam, Varsó városa, német alapítványok, az EU és magánszemélyek is. A 4 ezer négyzetméter alapterületű épületben egyebek közt rekonstruálták egy 16 századi zsinagóga teljes famennyezetét.
A rekonstruált famennyzet.
Rainer Mahlamaeki és Ilmar Lahdelma finn építészek száz pályázó közül nyerték el a tervezés lehetőségét. Az építkezés négy évig tartott.
Simha Rotem, a gettó utolsó Lengyelországban élő harcosa és Bronislaw Komorowski köztársasági elnök ellép a díszszázad előtt.
A múzeum megnyitását a varsói gettólázadás 70-ik évfordulójára időzítették, amelyről sosem látott ünnepélyességgel emlékeztek meg. Az eseményen részt vett Bronislaw Komorowski köztársasági elnök, Donald Tusk miniszterelnök, a katolikus püspöki kar és az Európa Parlament elnöke. A felkelés utolsó Lengyelországban élő résztvevőjét, a 88 éves Simha Rotemet magas kitüntetésben részesítette a köztársasági elnök.
A Lengyel Köztársaság ezen ünnepélyes gesztusával bizonyára csillapodnak a lengyelek és zsidók közötti sok évtizedes feszültségek, melyeket a “Ki szenvedett többet?” típusú viták váltottak ki.
Katolikus főpapok a gettóharcosok emlékműve előtt.
A varsói gettó látképe, 1945.
Simha Rotem és Martin Schultz, az Európa Parlament elnöke.
A Király utcában és tágabb környezetében az 1860-as évek közepétől lassan kialakult és megizmosodott egy mulatónegyed, de olyan, hogy fél Európa idejárt mulatni. Ma - legalábbis a járvány előtt - kissé talán hasonló volt a helyzet, nem véletlenül alakult ki a ma használatos „bulinegyed” kifejezés. A környéken működő kisebb-nagyobb vendéglátó…
Ez egy közép-európai város zsidónegyede, ahol sokkal asszimilánsabb zsidó népesség élt, mint Kelet-Európában. Itt a házak túlnyomó részét nem zsidók építették, hiszen 1840 előtt nem is szerezhettek tulajdont. Itt a zsidó etnikai szegregáció klasszikus példája – lásd: New York – sem érvényesül...Beszélgetés Ladányi János városszociológussal, az Óvás egyesület tagjával Ladányi János…
Nem lehet egyértelműen definiálni a zsidónegyed fogalmát. Ha a zsidónegyed egy olyan városrészt jelöl, amelyben nagyrészt zsidók laknak, élnek, dolgoznak, azt gondolom, nem beszélhetünk zsidónegyedről. Hiszen Belső-Erzsébetváros egy kulturálisan és társadalmi szinten is sokszínű, változatos városrész. Az viszont mindenképpen igaz, hogy virágzó, változatos zsidó kultúrával találkozhatunk itt: kóser éttermek, kóser boltok,…
A világhírű kölni dómtól néhány percnyi sétára lévő múzeum építése 77 millió euróra (25,4 milliárd forint) rúg a becslések szerint – közölték a csütörtöki alapkőletétel alkalmából. 2021-től a városháza tér alatt egy 600 méter hosszú, földalatti útvonal mutat be több mint 2000 évnyi történelmet. Az útvonal elvezet az egykori római…
„Miért ne mesélte volna el neki, hogy már a nagyapja is a Kazinczy utcában született? Hogy a Grand Café Kohnban négy krajcárért kapott fagylaltot …” (Lugosi Viktória) 11:00 órától:Itt lakott Rosenthal - kiállítás a pesti ZsidónegyedrőlToronyi Zsuzsanna kalauzolásában a felújított Goldmark-terembe látogatunk, ahol 10 térkép, 20 tárgy és 30 ház…
Forrás: Népszabadság Online 2008. március 5. Az Óvás! Egyesület a Műemlékek és Műemléki Együttesek Nemzetközi Tanácsához fordult, miután éveken át eredménytelenül tiltakozott a régi pesti zsidónegyed bontása ellen. A civil szervezet azt kifogásolta, hogy a világörökségi védelmet élvező Andrássy út közvetlen közelében elfogadható-e a történelmi zsidónegyed épületeinek tömeges bontása. Az…
In "Archívum"
[popup][/popup]
A Szombat Magazin a felhasználói élmény fokozása érdekében sütiket alkalmaz. A honlapunk használatával tájékoztatónkat tudomásul veszed. ElfogadomElutasítomBővebben
Privacy & Cookies Policy
Privacy Overview
This website uses cookies to improve your experience while you navigate through the website. Out of these, the cookies that are categorized as necessary are stored on your browser as they are essential for the working of basic functionalities of the ...
Necessary cookies are absolutely essential for the website to function properly. This category only includes cookies that ensures basic functionalities and security features of the website. These cookies do not store any personal information.
Any cookies that may not be particularly necessary for the website to function and is used specifically to collect user personal data via analytics, ads, other embedded contents are termed as non-necessary cookies. It is mandatory to procure user consent prior to running these cookies on your website.