Üzlet-e a kóserbiznisz?

Többen is úgy vélik: a Mazsihisz „csipkedhetné” magát, hogy felvegye a versenyt az EMIH-hel a kóserbiznisz területén.

A Köves Slomó vezette lubavicsi mozgalom kétségkívül megkavarta az állóvizet: kóser élelmiszer boltot, kávézót, éttermeket üzemeltet és kóser húst vágnak, szállítanak. Ugyanakkor egyesek szerint a neológia kóser ága nem bír olyan jelentős vevőkörrel, hogy el tudjon tartani egy élelmiszerboltot, ezért nem is kapkod a Mazsihisz a lehetőség után. A piac harmadik szereplője az ortodoxia (Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség) szintén üzemeltet boltot és végez kóser vágást, ráadásul az összes hazai szereplő közül csak az általuk kiadott kósersági pecsétet fogadják el külföldön.

„Elképzelhető, hogy 5-10 év múlva csak az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség lesz mérvadó a hazai kóserbizniszben. Céltudatosak, nyomulósak és a médiát is jól használják” – véli Szántó György, a Carmel étterem egykori tulajdonosa, aki 1987 és 2013 között vezette (ötödmagával tulajdonosként) a Kazinczy utcai kultikus vendéglőt. 1990-ig Rathauskeller néven egy berlini sörgyárral közösen működött, hagyományos magyar ételeket kínálva, majd a Carmel névvel jött az arculatváltás, s lettek zsidó fogások az étlapon. 2008-ban tértek át a kóser konyhára, egyből a szigorú glatt kóser szabályai szerint üzemeltek, ugyanis a külföldiek többségének erre volt igénye.

„Két éve, 63 évesen azt gondoltam, elég volt, vigyék tovább a fiatalok, a többségi tulajdonos egyik fia vendéglátós, egy darabig csinálta is a Carmelt, de aztán külföldre ment dolgozni. Ezért 2013 májusa óta üzemeltetési szerződése van a Chabad Lubavicsiaknak” – meséli Szántó György. Az éttermet részletre vették meg, a teljes összeget 2016 őszére ígérik az öt tulajdonosnak. Úgy tudni, hónapokig zajlottak a tárgyalások, végül a Dohány 32 Kft. és egy belga alapítvány lett a többségi tulajdonos. A Carmel ugyan piaci áron kelt el, de Szántó szerint nem kóser étteremként többet érne.

„Akkor biznisz a kóserság, ha van rá kereslet. Mivel itthon nincs nagy igény a kóser élelmiszerekre, külföldre kellene eladni” – ez már Radnóti Zoltán rabbi véleménye, aki szerint a magyar ortodox mozgalom nagy előnyben van, ugyanis csak az ő kósersági pecsétjüket (hechser) fogadják el a világon mindenhol, a lubavicsi mozgalomét, vagy a neológok pecsétjeit nem. Például az Izraelbe bevihető kóser élelmiszerek listáján is csak az ortodox rabbi pecsétjével ellátottak szerepelnek. „Hechsert adni igencsak ember- és időigényes tevékenység. Sajnos, valamiért nem használja ki az ortodoxia ezt a meglévő előnyét” – mondja a Bét Sálom Zsinagóga vezetője.

A kóser biznisz itthon általában úgy néz ki, hogy a gyárak keresnek meg egy rabbit, megfizetik a pecsétjét, de cserébe azt kérik, szerezzen számukra, illetve a legyártott kóser élelmiszereknek külföldi vevőt, azaz piacot. „Számos gyár igényt tartana az ortodoxia pecsétjére, amely azonban ettől elzárkózik. Most új, fiatal, rabbijuk van, aki Izraelből érkezett, talán ő majd több energiát fordít a kóser piacra” – így Radnóti Zoltán, aki borokra és egy bizonyos puffasztott rizsre szokta „rányomni” pecsétjét. Tapasztalatai szerint az ár megállapodás kérdése. Radnóti rabbi szimbolikus összeget kér (jóval a minimálbér alattit) vagy pedig óradíj alapján dolgozik. „Nagy felelősséggel jár, meggazdagodni nem lehet belőle. A legtöbb munka a bor és a hús esetében van, ez utóbbival nem foglalkozom, nem is értek hozzá. Például a kóser tészta vagy olívaolaj előállítása könnyebb, a gyártás elejénél kell az alapanyagokat ellenőrizni és azt vizsgálni, hogy a technológia zárt legyen, aztán szúrópróba-szerűen kell ellenőrzéseket végezni” – magyarázza.

A legnagyobb kóser konyhája a Mazsihisznek van, Deutsch Róbert főrabbi adja rá a pecsétet, ám a konyha mégsem foglalkozik kóser élelmiszerek piacra történő gyártásával, de iskolákat, kórházakat, hitközségeket és egyéb intézményeket naponta sok ezer adag kóser étellel lát el. Ugyanakkor az is igaz, hogy a „lájtosabb” kóserságot tartók a hús és a sajt kivételével be tudnak vásárolni egy „hagyományos” boltban, hipermarketban is.

Április elején nyílt meg a Dohány utcában az a kibővített kóser élelmiszerüzlet, amely a Pesti Suk Kft.-é. A cég 50-50 százalékban az EMIH és a Semes B’H Kft. a tulajdonosa. Ez utóbbi Győrfi Lászlóé, aki a felújított bolt ügyvezetője is. Az EMIH a hátteret és a vevőkört biztosítja, míg a napi operatív feladatok, döntések és a marketing Győrfihez tartozik. Aki szerint az árakat – leginkább az alapélelmiszerekét – próbálják mesterségesen lent tartani, pont azért, hogy minél többen tudjanak kóser élelmiszereket vásárolni. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy nullán legyünk, a profitot visszaforgatjuk majd. Nem vagyok álszent: ez egy üzleti vállalkozás, tehát célunk a forgalomnövekedés is” – mondja Győrfi László. A boltban a pékáru a Semes B’H-tól származik, de vannak Izraelből és Nyugat-Európából érkező élelmiszerek. A bizományosi rendszerben árusított termékek ugyanúgy megtalálhatóak a polcokon, mint a saját árukészlet, sőt az előző tulajdonoson, Oblath Andráson keresztül is vesznek élelmiszereket. „Az árakat alapvetően a beszállítócégek szabják meg, célunk, hogy exportunk is legyen és minél nagyobb saját árukészletünk. Amíg ez nincs, addig kis bolt, kis forgalom, nagy kiszolgáltatottság” – teszi hozzá az ügyvezető. A bolt most 40-50 milliót érhet, az új tulajdonosok több tízmilliót költöttek rá. Az üzletbe a hús minden csütörtökön Inárcsról érkezik, a baromfit az EMIH szakemberei vágják. Csirkéből hetente 500 és 1000 darabot vágnak, ez el is fogy a boltban, ahol nagyjából 100 család vásárol rendszeresen, ezen kívül intézmények számára is (iskola, kórház) itt szerzik be a termékeket. A marhát Lengyelországból hozzák, fagyasztva, így olcsóbb (marhát itthon csak az ortodoxia vág). Jászberényben pedig, ahol egy izraeli befektetőcsoporté a kóser vágoda, naponta 3500 libát vágnak, amit külföldre visznek. A boltban a csomagolt, 22 deka szeletelt marha felvágott 3400 forintba kerül, az egész csirke 1500 forint körül van, a csirkemell 2500 forint, a szárny 590. A kóser hús egyébként mindenhol 60-80 százalékkal drágább a nem kósernál, mert az előállítása sokkal drágább, hiszen a kóser vágás folyamata hosszabb és több embert igényel. Ennek ellenére Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija azt állítja, csak minimális árrés van ezeken a termékeken. „Az a tervünk, hogy egy éven belül az alaptermékek (kenyér, tej, hús) ne legyenek lényegesen drágábbak, mint a nem kóserek” – így magyarázza Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija, hogy miért vették át a boltot előző tulajdonosától. Ám terveik itt még nem érnek véget: Magyarországon akarnak kóser tejet gyártani, tartósat és frisset is. A tartós tejet külföldre is eladnák, s abból a nyereségből tudnák fedezni, hogy a friss kóser tej ne legyen sokkal drágább, mint a nem kóser. Ezen kívül az EMIH beruházott egy kóser üzembe Kiskunmajsa környékén, és nem kizárt, hogy az Újlipótvárosban is nyílik majd egy kóser élelmiszer üzletük.

Az ortodoxia Dob utcai boltja jóval kisebb, mint az EMIH-é, de családias és szinte minden kapható. A legtöbb termék Izraelből érkezik: konzervek, fűszerek, csokoládék nagyjából egy ezresért kaphatók. A kalocsai kóser paprika 460 forint, a tej 590, 200 gramm sajt 1600 forint, az izraeli borok borsosabb áruak, de nagy a választék köztük, s többféle péksüteményt is árulnak. Legtöbben a maceszért, a tejért és persze a húsért jönnek, a vevők fele külföldi. Hetente egyszer érkezik friss hús: marhát és baromfit árulnak csütörtök reggeltől, az előbbit Gyöngyösön vágják. Az egyik, éppen bent lévő vásárló azt mondja, itt mindig friss a hús, nem fagyasztott és itt a legszigorúbb a rabbinikus pecsét, ő ezért jár ide. Az árak nagyjából megegyeznek a másik kóserboltéval: egész csirke kilója 1500 forint, a csirkemell filé 2900 forint kilónként, a marha lábszáré 3700, a csont nélküli rostélyos 4500 forintba kerül, míg a pulyka szalámi kilója 4400 forint.

„A Mazsihisz nem használja ki a forrásait, nem tudnak gyors döntéseket hozni, nehezen mozdulnak. S míg az EMIH alapelve a szolgáltatás, ami bevételi forrást is jelent számukra, addig a Mazsihisz olyan egyházi alapelvek mentén működik, amelynek az üzlet, a piacszerzés nem alapja” – mondja Radnóti Zoltán rabbi. Így hiába lenne a gyárak vagy akár a vásárlók részéről is igény egy szélesebb körű kóser piacra, sem a Mazsihisz, sem az ortodoxia nem használja ezt ki, ami Radnóti szerint nagy hiba. Így aztán – egyelőre – az EMIH mindent visz.

*

Kerestük a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget e-mailben és telefonon is. Csak az elnök nyilatkozhat, aki azonban annyit üzent mindössze egyik munkatársán keresztül, hogy nem óhajt megszólalni.

Úgy tudni, egy magyar üzletember tervezi egy új kóser élelmiszer üzletet létrehozását, amely inkább a Mazsihisz érdekeltségi körébe tartozna, ugyanakkor többen úgy vélik, amíg nem lesznek olcsóbbak a kóser termékek, addig nem lesz lényegesen nagyobb a vevőkör.

*

Cikkünk keletkezése óta a volt Carimama Pizzeria helyén, a Kazinczy utcában megnyílt a tejes/parve kínálatot nyújtó Tel Aviv Cafe is, mely szintén a Chabad-EMIH érdekkörébe tartozik. (A szerk.)