Uruguayi konferencia a magyarországi vészkorszakról

2024. november 14-én az Uruguayi Katolikus Egyetem (UCU) Humanista Nevelési Katedra Vallástudományi Tanszékén belül működő Judaizmus Nisso Acher Tanszék a tanévet tudományos konferenciával zárta. A Megemlékezés a magyarországi zsidók holokausztjának 80. emlékévéről (Szivan 20) című esemény fejezte be a Száműzetések, művészet és örökség körforgása elnevezésű 2024-es rendezvénysorozatát.

Az egyetemi programot Dr. Silvia Facal, a Nisso Acher Judaizmus Tanszék igazgatója és az UCU Bölcsészettudományi és Kommunikációs Tanszékének elkötelezett professzora és kutatója szervezte Mag. Roberto Cyjon, a Soára szakosodott író és politikatörténeti kutató részvételével.

Kettejük előadását Dr. Pedro Gaudiano, az UCU Kereszténység Tanszékének igazgatója vezette elő, és két magyarországi Soá-túlélő, későbbi uruguayi lakos leszármazottainak visszaemlékezése zárta. A konferencián az egyetemi hallgatóságon kívül uruguayi magyar szervezetek – az Uruguayi Magyar Izraeliták Közössége (CIHDU), az Uruguayi Magyar Otthon (HHU) és a Latin-Amerikai Magyar Országos Szervezetek Szövetsége (LAMOSZ) –, illetve a montevideói magyar konzulátus is képviseltették magukat. Az egyetem honlapján a rendezvényre a Cipők a Duna-parton, budapesti holokauszt-emlékmű képe hívta fel előzetesen a figyelmet.

A közel kétórás konferencián Roberto Cyjon előadása a magyarországi Soá előtti és alatti események kontextusára fókuszált. Kiemelte azt, hogy a magyarországi zsidóság rendkívüli mértékben asszimilálódott mind vallási, mind pedig gazdasági tekintetben a magyar társadalomba, ami magyarázatot adott a „zsidókérdés” fokozatos kezelésére az 1944-es német megszállásig. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a német megszállás után rendkívül gyorsan kivitelezték a holokausztot egy olyan világháborús helyzetben, melyben már maguk a németek is tisztában voltak azzal, hogy a háborút elvesztették.

Silvia Facal, aki elsősorban Uruguay migrációtörténetét kutatja, a magyar holokauszt 80. évfordulójának kapcsán tartott előadását is ebből a szempontból közelítette meg. Az Uruguayba érkező magyar nyelvű zsidók bevándorlási hullámaiból az 1945-46-os esztendőkre eső időszakot vizsgálta, amit a magyarországi Soá és következményei váltottak ki, és amit az uruguayi kormány egyre szigorodó rendeletei befolyásoltak. A magyar holokausztról teljesebb képet a Világ Igazainak magyar vonatkozású kitüntetettjeivel adott, megemlítve közülük közismert diplomatákat, egyházi vezetőket és kevéssé ismert katonákat, közembereket is.

A makroszintű kitekintéseket két visszaemlékező Soá-túlélő egy-egy leszármazottja, Ilonka Lakatos, az Uruguayi Magyar Izraeliták Közösségének referense és Mary Harsányi Barna magyar holokauszt-túlélő unokája hozta emberi közelségbe az UCU Semprún Auditóriumában összegyűlt konferencia-résztvevők számára egy olyan országban, mely a holokauszt történelmi tragédiájától földrajzilag is igen távol van.