Ukrán politikusok a mostani háborút a Holokauszthoz hasonlítják

Olga Vaszilevszka-Szmagljuk, az ukrán parlament (Rada) képviselője szerint az orosz katonák gyermekeket rabolnak, és táborokban tartják őket Belarusz területén; Mikolajiv polgármestere állítja, hogy a háború az orosz nácizmus és a nyugati civilizáció közötti összecsapás.

Az interjúk akkor készültek, amikor Oroszország folytatja az Ukrajna elleni hadviselést, ágyúval lövik a nagyvárosokat, ahonnan a civil lakosság képtelen elmenekülni, és ahová a humanitárius segélyek sem jutnak el.

Olga Vaszilevszka-Szmagljuk azt nyilatkozta az ukrán hadsereg rádiójának, hogy „amit itt művelnek, az tényleg csak a Holokauszthoz hasonlítható.”

Vaszilevszka-Szmagljuk nővére, nagynénje és unokatestvére él Izraelben, és elmondta, hogy nagyszülei Ukrajnában élték át a Soát, ahol a nácik több mint 1,2 millió zsidót pusztítottak el. Tudja, hogy Izraelben sokan kényelmetlenül érzik magukat, amikor a Holokausztot a mostani ukrajnai eseményekhez hasonlítják, de szerinte az helyénvaló.

„Amit az oroszok művelnek, hasonló a náci bűnökhöz. Embereket ölnek, gyermekeket Belaruszba hurcolnak és Auschwitzra emlékeztető táborokba zárják őket. Nem csupán két hadsereg összecsapásáról van szó.”

Ezekről a táborokról nem beszélt részletesen, de azt említette, hogy „Ukrajnában vannak, akik már 16 napja nem ettek, mert félnek elhagyni az óvóhelyüket.”

Auschwitzban közel egymillió zsidó pusztult el, többségük gázkamrákban, mások éhen pusztultak vagy betegségben haltak meg.

Vaszilevszka-Szmagljuk azt is elmondta, hogy családja hívta, hogy menjen Izraelbe, de ő Ukrajnában marad, mert mint parlamenti képviselőnek ez a kötelessége.

Olekszandr Szienkevics, a Fekete-tenger menti kikötőváros Mikolajiv polgármestere Vlagyimir Putyin akcióit szintén a náci cselekményekhez hasonlította.

Ugyanő az izraeli 12. csatornának nyilatkozva elmondta, hogy az előző napokban az oroszok 230 épületet döntöttek romba, és a polgári halálos áldozatok száma 60.

Amikor Naftali Bennett miniszterelnök közvetítési kísérletei felől kérdezték, azt válaszolta, kétségei vannak afelől, hogy azok sikerre vezethetnek, mivel „Putyin őrült, úgy viselkedik, mint a nácik a 2. világháborúban.”

„Ez a háború az orosz nácizmus és a nyugati civilizáció között zajlik” – mondta Szienkevics és arra figyelmeztetett, hogy ha Putyin elfoglalja Ukrajnát, akkor legközelebb Európa más területei kerülnek sorra.

Mindkét fél a másikat vádolja „nácizmussal”. Putyin a február 24-én indított inváziót azzal magyarázta, hogy a cél Ukrajna „nácítlanítása”, ahol „genocídiumot” hajtottak végre az oroszajkú lakosság ellen. A nyugati kormányok és Ukrajna elutasította az állításokat, mint az invázió alaptalan igazolását.

Március elején Dani Dajan, a Jad Vasem elnöke azt mondta a The Times of Israelnek, hogy Oroszország trivializálja a Holokausztot, amikor az ukrajnai nácizmusról beszél.

Az ukránok ismételten kérték a Jad Vasemet, hogy ott nagygyűlést rendezhessenek, és azon  Volodimir Zelenszkij interneten át beszédet mondhasson az országa elleni orosz invázióról.

A Walla hírcsatorna vasárnap azt jelentette, hogy Jevgen Kornijcsuk, izraeli ukrán nagykövet aznap találkozott Dani Dajannal, és a fentiek engendélyezését kérte. Az eseményen Kneszet képviselők, továbbá több magas rangú tisztségviselő és közéleti személyiség venne részt. A Haaretz szerint Jad Vasem elutasította a kérést, mert attól tart, hogy a gyűlésen párhuzamot vonnának az Ukrajna elleni háború és a Holokauszt között.

A mostani háborúnak, amit a legsúlyosabb európai konfliktusnak tartanak a 2. világháború óta, több ezer ukrán esett áldozatul. Az ENSZ becslése szerint több mint 3 millióan hagyták el Ukrajnát, és találtak menedékre más országokban.