Ukrajnai zsidó menekülteket fogad be Németország

Az ENSZ menekültügyi szervezete (UNHCR) szerint kereken 3,8 millió ember hagyta el eddig a háború sújtotta Ukrajnát. Köztük sok zsidó is, akiknek egyik fő úti célja Németország. Fogadtatásukról beszélgetett Polgár György a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnökével, Dr. Josef Schusterrel.

 

Milyen érzéseket vált ki Önben az Ukrajnában zajló háború?

A válaszomat két részre szeretném osztani. Először is, mint embert nagy megdöbbenéssel, nagy aggodalommal tölt el. Teljes értetlenséggel nézem, hogyan alakulhatott ki ez a helyzet. Ha azt kérdezi tőlem, hogy a Központi Tanács elnökeként mit gondolok, akkor természetesen úgy érzem, hogy nagy szükségük van aktív segítségnyújtásra azoknak az embereknek, akiknek a hazájukból el kellett menekülniük.

Hogyan segíti a Zsidók Németországi Központi Tanácsa a zsidó menekülteket?

A Központi Tanács mellett van egy másik németországi szervezet is, amely hozzánk kapcsolódik. Nem egy konkurens testületről van szó, hanem egy olyanról, amelyik a jóléti területen tevékenykedik. Ez a Németországi Zsidók Központi Jóléti Hivatala. Elsősorban ők vesznek részt vesz a menekültek gondozásában. Mi egy másik kezdeményezést indítottunk el, nevezetesen a meglévő bevándorlási eljárás egyszerűsítését az Ukrajnából elmenekült zsidó emberek számára.

Miről van szó?

A kérvényt eddig az anyaországban kellett benyújtani, pontosabban a kijevi német nagykövetségen. Mivel ez most nem lehetséges, a Szövetségi Belügyminisztériummal és a Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatallal folytatott tárgyalásainkon sikerült elérnünk, hogy a zsidók a letelepedést Németországban kérhessék. Az elbírálás része az ú.n. pozitív integrációs prognózis és a német nyelv ismerete. Ezeknek most nem kell előre teljesülniük, így például a nyelvet elég lesz a későbbiekben, Németországban elsajátítaniuk*.

Nem válthat ez ki ellenérzéseket más menekültekben, vagy nem használhatja ki például az Alternatíva Németországnak (AfD) szélsőjobboldalinak tartott párt mondván, hogy „a zsidóknak már megint sikerült előnyöket kicsikarni”?

Semmi új nincs e téren. A zsidó bevándorlásnak ez a lehetősége már régóta létezik, amit a törvények egyértelműen szabályoznak. A háborús helyzet miatt ez annyiban változott, hogy jelenleg – kizárólag Ukrajnából elmenekült emberek számára – valamivel könnyebb a németországi letelepedés. Tehát nem valami teljesen új dologról van szó, ami korábban ne létezett volna.

A mai németországi zsidóság nagy része eredetileg Ukrajnából és Oroszországból származik. Időközben felnőtt a második generáció. Keletkezett a háborús események kapcsán feszültség a két „nemzetiség” között?

Nem tapasztalunk ilyet. Azok az emberek, akik az 1990-es években vagy a 2000-es évek elején elhagyták szülőföldjüket, legyen az Ukrajna vagy Oroszország, nem a hazájuk iránti nagy szeretetből tették, hanem mert úgy érezték, antiszemita fenyegetettségnek voltak kitéve. Egyértelmű tehát a távolságtartásuk egykori országuktól.

Egy esetben valóban kialakult egy konfliktushelyzet, nevezetesen egy idősek otthonában. Mégpedig azért, mert az orosz származású idős emberek – érthető okokból – a televízióban a hazai adást nézték, és ezáltal az orosz média hatása alá kerültek. De egyébként nincsenek viszályok a közösségeken belül e téma körül.

Hogyan tudják megteremteni a menekültek ellátásának anyagi feltételeit?

Lényegesen nagyobb pénzügyi teher hárul a már említett Jóléti Hivatalra, mint ránk. Ezt részben a saját költségvetésükből, részben pedig a szövetségi kormány által kifejezetten erre a célra rendelkezésre bocsátott pénzeszközökből fedezik.

Sok zsidó menekült Magyarországon keresztül távozik Ukrajnából, akikért a Mazsihisz is sokat tesz. Egyeztetnek?

Általában nagyon szoros kapcsolatot tartunk fenn Heisler úrral. De ebben a témában nem. A hozzánk érkező menekülteknek lehetőségük van arra – és sokan közülük élnek is ezzel -, hogy a 105 németországi zsidó hitközség valamelyikében regisztráltassák magukat. A továbbiakban a közösségek szociális osztályai támogatják az ukrán menekülteket az említett sürgősségi befogadási eljárásban.

___

*A kilencvenes évektől kezdve a volt Szovjetunió országaiból származó zsidóknak meghatározott létszámban lehetővé vált a bevándorlás Németországba. Ennek során automatikusan kaptak letelepedési és munkavállalási engedélyt. A feltételeket később az említett módon megszigorították. (PGy)

A Deutschlandfunk értesülései szerint eddig háromezer ukrajnai zsidó érkezett Németországba. (A szerk.)