Ukrajna és a zsidók emlékezete
A Jerusalem Post honlapján Borisz Lozskin, az Ukrajnai Zsidó Szövetség elnöke, a Zsidó Világkongresszus (WJC) alelnöke méltatja országának a zsidó emlékek megőrzése terén tett erőfeszítéseit. A szerző elég egyértelműen „hazabeszél” – vagyis kormányának álláspontját közvetíti. Amit leír, az erősen emlékeztet a közép-európai országok – köztük Magyarország – e téren folytatott hivatalos politikájára. Ezzel együtt érdemes megtudni, milyen lépések történtek e téren Ukrajnában, az elmúlt években.
A mostani hanukai gyertyagyújtás szimbolikus értékű azok számára, akik tanúi lehetnek a zsidó élet és hagyomány újjászületésének az elnyomatás évtizedeit követően.
Ukrajna évszázadokon keresztül egyike volt a zsidó élet élénk központjainak a világon. Kijev nevét első ízben egy héber nyelvű forrás említi. A haszidok mozgalma itt bontakozott ki a Báál Sém Tov, a breszlávi Náchmán rabbi és más cádikok tevékenysége nyomán.
1900-ban minden negyedik zsidó a földön Ukrajnában élt. A későbbi évtizedek során drámai események sora következett be – pogromok ezrei, a Holodomor, a Soá és a szovjet hivatalos antiszemita politika.
Miután 1991-ben Ukrajna elnyerte függetlenségét, a zsidók közül sokan kivándoroltak, az antiszemita hangok fölerősödtek, és csak kevesen hittek a zsidó közösség újjáéledésében. Manapság mégis a zsidó élet reneszánszának lehetünk tanúi.
Az ukrán nemzet számos megrázkódtatás után ébred történelmének tudatára, és ennek a zsidóság története is részét képezi. A 2020. évben négy fontos kezdeményezés tanúi lehettünk.
– A Holokauszt emlékének megőrzése és a tolerancia jegyében az Ukrajnai Zsidók Szövetsége (JCU) meghirdette a Városunk Igazai kezdeményezést azok tiszteletére, akik az üldöztetések idején életük kockáztatásával mentettek zsidókat. Az ukrán kormányzat és a JCU felkutatja ezeket az embereket, és minden városban utcákat, tereket, parkokat neveznek el róluk, épületeken, utcákon emlékplaketteket helyeznek el emlékükre. Iskolákban gyermekeknek tartanak előadásokat az Igazakról; hősiességüket például állítják a felnövekvő nemzedék elé.
– A Babij Jar Holokauszt Emlékközpont (BYHMC) ebben az évben nagyot lépett előre a Kijev melletti vérengzés áldozatainak felkutatásában. Novemberben a Központ és a Jad Vasem közösen tette közzé a meggyilkolt személyek minden eddiginél teljesebb névsorát. Az ukrán kormány és a BYHMC közös nyilatkozatot tett közzé az együttműködés fontosságáról, amiben szerepel egy emlékzsinagóga megépítése a 2021. év során. Volodimir Zelenszkij államelnök aláírta a nyilatkozatot, amely nagy jelentőségű a világ zsidósága számára is. Elszámolnak a múlttal, hogy a jövő felé forduljanak.
– 2020-ban rendezték az eddigi legnagyobb zsidó konferenciát Ukrajna történetében. Az online Kijevi Zsidó Fórum–2020 rendezői a JCU és a The Jerusalem Post voltak. Gondolatébresztő előadások és élénk viták zajlottak, amelyeket mintegy 83.000 hallgató követett az interneten.
– Végül a JCU a Tel Aviv-i Egyetemmel karöltve létrehozta az Ukrán Zsidóság Kutató Intézetet. Feladata az, hogy feltárja az ukrán zsidó közösség sajátosságait a monolitnak tűnő „szovjet zsidóságon” belül. Cél az ukrajnai zsidók történelmének és kultúrájának az eddiginél alaposabb vizsgálata.
Ukrajna elkötelezte magát a béke és tolerancia mellett; az ukrajnai zsidóság partner lesz ebben, a múlt feltárásának és az emlékezet megőrzésének jegyében.
Jerusalem Post – Bassa László
Címkék:Babij Jar, Ukrajna, zsidó történelem