Újra kitüntették az antiszemita Takaró Mihályt és Döbrentei Kornélt
Az antiszemita kijelentéseiről elhíresült két irodalmár 2019 után idén újfent magas állami kitüntetést kapott. Takaró Mihály Széchenyi-, Döbrentei Kornél Kossuth-díjat vehetett át.
Takaró Mihály (Fotó: Koszticsák Szilárd, Forrás: MTI/MTVA)
2019-ben előbbi József Attila-, utóbbi Magyarország Babérkoszorúja-díjban részesült. A Mazsihisz a kitüntetésekre akkor így reagált írja a Népszava:
„A két rasszista irodalmár párhuzamos kitüntetését – szeretnénk szólni – soknak tartjuk. Szerintünk be kellene ezt jobban osztani. Arra szeretnénk kérni a kulturális kormányzatot, hogy a legközelebbi március 15-én már csak egy rasszistát tüntessen ki, higgyék el, az is bőven elég lesz az ünnephez. Március 15-e ugyanis Döbrentei és Takaró rasszizmusának az ellenkezőjét, a befogadó, liberális nemzeteszme diadalát ünnepeli.”
Széchenyi-díjas Takaró Mihály
„Maradandó szellemi értéket létrehozó és a magyar tradíciók továbbélését is szolgáló, ugyanakkor a tudás átadása iránt különösen elkötelezett tudományos, közéleti, művészeti és oktatói tevékenysége elismeréseként” indoklással adták át a Széchenyi-díjat Takaró Mihálynak.
“Kertész Imre nem magyar író”, “a Nyugat egy zsidó lapocska” “Spiró György nem is ember”, “Esterházy kultúraromboló, tehát nem kell tanítani”, – néhány erős idézet a friss Széchenyi-díjas Takaró Mihály irodalomtörténésztől, aki azt is tudja, hogy a kivándorolt gyerekek szülei elrontottak valamit.
Döbrentei Kornél (Fotó: Koszticsák Szilárd, MTI/MTVA)
Kossuth-díjat kapott Döbrentei Kornél
„A hit és a hazaszeretet örök érvényű témáit és az emberiség sorskérdéseit sajátosan gazdag nyelvi eszközökkel ábrázoló lírai alkotásai, valamint az ifjúsági irodalmat gazdagító prózaírói tevékenysége elismeréseként” – indoklással adták át a Kossuth-díjat Döbrentei Kornélnak.
“A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.” – többek között így nyilatkozott korábban Döbrentei Kornél, József Attila-díjas író, költő, újságíró, aki Kossuth-díjat vehetett át.
Döbrentei Kornél egy ízben a Vasárnapi Újságnak tett felháborodást okozó kijelentéseket, miszerint: „A magyarországi zsidóság nem éppen a nyájas honszerető népréteg szerepében tűnik fel.”, „A zsidótörvényeket éppen a zsidóság megmentése érdekében, mintegy összekacsintva a zsidóság akkori vezetőivel hozták meg” és „A német követelések kielégítése érdekében például zsidó deputáció járt fönt Horthynál a doni hadsereg mielőbbi kiküldését szorgalmazva. És hát a papírtalpú bakancsokat valakik akkor is gyártották.” Majd 2014-ben, a Nemzeti Összetartozás Napján iskolások előtt fejtette ki: „Valakik, én tudom, hogy kik, Hitler – aki szintén nem volt ministránsgyerek, igaz, heti bérmálkozó sem – agyonemlegetésével feledtetni akarták a Generalissimus világpusztító terveit, cselekedeteit.”
2004-ben közbotrányt okozott a Tilos Rádió elleni tüntetésen mondott beszéde, amelyben felszólalt “a népünk megsemmisítésére törekvő, vallási köntösben folytatott engesztelhetetlen háború ellen” és „A magyarság erkölcsi holokausztja ellen, amelyet álpróféták, álruhában, álorcában – csak a szakálluk a valódi – vezényelnek.” A beszédet követően csaknem száz író és költő lépett ki a – tőle el nem határolódó – Magyar Írószövetségből, elsőként Parti Nagy Lajos és Nádas Péter, majd idővel Esterházy Péter, Szabó Magda és Konrád György is.
