Újabb SS-per Németországban

A héten kezdődött Hamburgban egy volt SS-táborőr pere, akit több mint ötezer esetben vádolnak gyilkosságban való bűnrészességgel.

 

A vádlott, Bruno Dey, 1926-ban született a Gdańsk környéki Ząbrsko Górneban (német neve: Obersommerkau). 1943-ban sorozta be a Wehrmacht, de miután egészségi állapota miatt nem engedték frontszolgálatra, a szintén Gdańsk közelében található sztutowoi (stutthofi) koncentrációs táborba vezényelték, ahol 1944 augusztusa és 1945 áprilisa között SS-őrként teljesített szolgálatot. A táborban mintegy százezer zsidót és politikai foglyot őriztek szörnyű körülmények között és kínoztak a nemzeti szocialisták. Közülük 65 ezer itt lelte halálát. A közlegények nélkül lehetetlen lett volna a halálos gépezetet működtetni. Lars Mahnke főügyész taglalása szerint a vádlott tisztában volt a helyzettel, mivel eligazítása során a legapróbb részletekig ismertették az alkalmazott gyilkolási módszereket, az elgázosítástól az éheztetésen keresztül a tarkólövésig. Deyt bűnrészességgel vádolják 5230 rendbeli gyilkosságban. Hajlott kora ellenére ügyét a hamburgi ifjúsági büntetőbíróság tárgyalja, tekintettel arra, hogy annak idején tizenhét éves volt. Rövid ideig tartó hadifogságot követően Dey Nyugat-Németországban csendes polgári életet élt. Pék lett, családot alapított.1970-ben és 1980-ban már nyomoztak ügyében. Ám annak ellenére, hogy semmit sem tagadott, nem folytatták le ellene az eljárást.

Stefan Waterkamp ügyvéd szerint védence nem önként öltötte magára az SS egyenruháját, hiszen parancsra került a haláltáborba, sőt személy szerint nem volt híve a náci rendszernek és sajnálta a fogva tartottakat. „Több mint hatvan évig senkit sem érdekelt Németországban egy egyszerű őr. Hogyan lehetséges, hogy ezt az embert most hirtelen felelősségre akarják vonni?” – kérdezte a jogász.

A túlélőknek, illetve utódaiknak azonban nagyon sokat számít az ügy. Összesen harminchárom mellékvádló vesz részt a perben, akiket tizennégy ügyvéd képvisel. Nem csak kései igazságszolgáltatásra számítanak, hanem úgy gondolják, a jelen szempontjából is fontosak az ilyen perek. Néhány hónapja gyilkolta meg egy szélsőjobboldali fanatikus Walter Lübcke kasseli CDU-politikust, alig néhány napja érte támadás a hallei zsidókat – ez ad az ilyen pereknek aktualitást, jegyezte meg az egyik jogi megbízott.

Mindazonáltal, kollégáival attól tart, hogy a 93 éves, tolókocsiban ülő Dey tárgyalóképessége az eljárás során jelentősen csökkenni fog, és végül ítélethirdetés nélkül leállítják a pert. Pontosan ez történt egy másik stutthofi vádlottal. A münsteri tartományi bíróság ez év áprilisában berekesztette a Johann R. elleni eljárást, mivel egy orvosi szakvélemény alapján tartósan tárgyalóképtelenné vált. Ezzel szemben tavalyelőtt négy évet kapott Oskar Gröning volt auschwitzi könyvelő, akinek háromszázezer magyar zsidó közvetett meggyilkolásában mondták ki bűnösségét. A mostani eljárás végét december közepére várják.

A német jogfelfogás néhány évvel ezelőtt változott meg. E szerint jogi szempontból egy koncentrációs táborban már a puszta jelenlét is bűnrészességnek tekintendő, például ha valaki őr vagy írnok volt. Precedens értékű volt az ukrán származású John Demjanjuk esete, aki Sobiborban teljesített szolgálatot. 2011-ban öt évnyi börtönbüntetésre ítélték, jóllehet ez végül nem emelkedett jogerőre. Revíziót kért, melynek elindítása előtt meghalt.