Új Kelet: Középre pozícionálni a lapot

Évtizedeken át a tel-avivi Új Kelet volt a Kárpát-medencén túl az egyetlen magyar nyelvű napilap, amely fénykorában, a hatvanas években példányszámában olykor a legnagyobb izraeli lapokkal, a Máárivval és a Jediot Ahronottal is versengett.

A dicső múltnak vége, az olvasóközönség megfogyatkozása és a nyomtatott lapok válsága nyomán ma már az is kész csoda, néhány ember lelkesedésének hetente ismétlődő csodája, hogy csütörtökönként egyáltalán utcára kerül a lap. Erős-Hajdú Szilvia nehéz örökséget vett át 2010-ben: sürgősen megújításra szorult a lap egésze. De tudta, mibe vág bele, mert 2005-2006-ban egy teljes évet dolgozott már az újságnál Dán Ofry főszerkesztő irányítása idején.

– Honnan indult, mik voltak az első fontos változtatások?

– Erős-Hajdú Szilvia: Külsejében gyorsan arculatot váltottunk egy modernebb tipográfiára és főcímre, és természetesen tökéletesen igazodni próbálunk az MTA helyesírási szabályaihoz. Minden írásunk jogtiszta és eredeti anyag, és ezzel megteremtettük az Internetre kerülés feltételeit. Tartalmában az addigi héja jobboldaliságtól megpróbáltam középre pozícionálni a lapot. Előtte sokan panaszkodtak egyoldalúságra, de azóta már azt is megkaptam, hogy túl liberálisok vagyunk, és nem elég markánsak. Szerintem az olvasók elég felnőttek ahhoz, hogy maguk döntsenek, igyekszünk megmutatni mind a két oldalt. Számomra a hír fontossága számít, nem a pártok, mindkét oldalról kerülöm a nagy indulatokat.

– A lap jobbos irányvonalát anno a tulajdonos, George Edri politikai elkötelezettségével magyarázták. Ő mit szólt a változáshoz?

– Semmit, nem foglalkozik vele, nem is tud magyarul. Számára ez egy befektetés, amely egyelőre megéri, különben megszabadulna tőle. Nem újító alkat, de ma már engedi az óvatos reformokat. Ez egy magántulajdon, amely eleinte Marton Ernő alapító-főszerkesztőé volt. George Edri egy tulajdonosváltás során, voltaképpen hozományba kapta, felesége édesapja volt az előző tulaj.

– Kik veszik a lapot?

– Az előfizetők tíz százaléka külföldi, Németországtól Ausztráliáig, Anglián, Amerikán és Kanadán át Dél-Afrikáig. Magyar zsidók, akik tőlünk akarnak tájékozódni Izraelről és az itt élő magyar zsidókról. Izraeli közönségünk összetett: vannak idősek, akiknek el kell magyarázni, hogy mi történik itt és a világban, mert nem tanultak meg elég jól héberül ahhoz, hogy megértsék a híradót, és nem tudnak angolul sem. Van egy remélhetőleg növekvő réteg is, amely az interneten is képes magyarul tájékozódni a világ és Izrael dolgairól. Ők inkább egy szabadidős magazinra tartanának igényt, s az ő irányukba próbálom vinni a lapot. Gyökeresen eltérőek az elvárások: például még az időseken belül is vannak, akik minél többet olvasnának a soáról, és vannak, akik legszívesebben soha nem találkoznának vele, annak függvényében, hogy miként tudták feldolgozni a traumát. A régen itt élőket általában nem foglalkoztatják a jelen Magyarországának dolgai, de a frissebben érkezettek nagyon is érdeklődnének.

– Hogy lehet megfelelni egymásnak ennyire ellentmondó igényeknek?

– Nem könnyen, pláne 24 oldalon. Az olvasóközönség összetettsége komplex újságot követel, és ennek megfelelően számos átalakítást hajtottam végre. A lap elején hírblokk, utána jön a magazin, a vallási ismeretektől a receptekig. Vannak cikkeink az izraeli magyar közösségekről, korosztályos egészségügyi írások. Rendszeresen járok talákozókra, keresem a kapcsolatot az olvasókkal, hogy tudjam, mit szeretnének. Általában pozitív hírekre vágynak, de a konkrét érdeklődés korosztályonként és azon belül is igen szerteágazó.

– Miként látja a lap jövőjét?

– A tulajdonos engedélyével elindultam az Internet irányába, de sokkal nagyobb kedvvel kaphatnék tőle támogatást, ha jobban fogyna az internetes változat. Sajnos eléggé megszoktuk, hogy az internetes tartalom „ingyen” van, ezért nem könnyű pénzért eladni. Megteremtettem az Új Kelet hetilap facebookos megjelenését, számos akadályt leküzdve megkezdhettem az internetes hirdetést, terjesztést. A jövőben a nyomtatott lap mellett kell egy más finanszírozási forrást is találnunk, ebben is próbálok óvatos lépéseket tenni, de nincsenek illúzióim: egy ilyen kis részpiacon általában a lelkesedés tartja fenn az újságokat.

*

Megkerestük ez ügyben Edri urat, aki azonban nem válaszolt a Szombat emailjére.

Első kézből való hírek hiányában így jelenleg csak Köves Slomó megjegyzésére tudunk utalni, aki az Új Kelet régi cikkeit bemutató kiállítás megnyitóján azt mondta: érdemes talán befektetni ebbe a nagy múlt lapba azoknak, akiknek fontos ez az ügy.  Ha a Chabad-EMIH komoly médiapiaci aspirációira gondolunk, ezek a szavak talán többet jelentenek egy kis együttérzésnél.