Trump és Netanjahu – a mézeshetek elmúltak

Írta: Lázár György - Rovat: Politika, Vélemény

„Talán nincs is megoldás, csak éppen az elnök megkért bennünket, hogy foglalkozzunk ezzel.”

Donald Trump elnökválasztási győzelme után Netanjahu izraeli miniszterelnök mosolyogva adott interjút a népszerű amerikai 60 Minutes hírműsornak. Elmondta, hogy Trump nagy szimpátiával viseltetik Izrael iránt, ő maga optimista a két ország politikai kapcsolatait illetően, és őszintén beszélt arról is, hogy Obama elnökkel nem volt felhőtlen a kapcsolata. Obama nem vette jó néven, hogy Netanjahu az amerikai kongresszusban lobbizott Irán politikája ellen, és köztudott volt, hogy Obama sem kedveli Netanjahut.

Nem volt az sem titok, hogy Netanjahu és pártja, a Likud, tragédiának tartotta volna, ha Hillary Clinton nyeri az elnökválasztást. A zsidó származású demokrata jelöltet, Bernie Sanderst pedig egyenesen a „zsidó nép ellenségének” tartotta az izraeli radikális jobboldal.

Bernie Sanders

Amikor Trump egyik jó barátját, az ortodox zsidó David Friedmant jelölte a nagyköveti posztra, az izraeli jobboldal ódákat zengett a „bölcs döntésről”. Friedman azonnal ellátogatott a jeruzsálemi Siratófalhoz, látványosan megcsókolta azt és imádkozott. Friedman korábban anyagilag is támogatta a ciszjordániai zsidó telepeket és azonnal szóba hozta az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését is.

Trump kijelentette hogy „meg kívánja oldani” az izraeli-palesztin vitát, és ezért saját vejét, az ortodox zsidó Jared Kushnert bízta meg a feladattal, aki az ugyancsak ortodox (és magyar származású) Jason Greenblatt-tal együtt utazott Izraelbe. Greenblatt is elment a Siratófalhoz, ő is imádkozott. Trump kijelentette, hogy átfogó rendezést szeretne Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Jordánia, Egyiptom, Izrael és a Palesztin Hatóság részvételével. A Netanjahu kormány teljes támogatásáról biztosította Trumpot és csapatát.

A kezdeti lelkesedés után azonban Friedman nagykövet elnémult, és ma már nincs szó a nagykövetség áthelyezéséről. Sőt, Friedman azt kezdte pedzegetni, hogy a zsidó telepek problémásak. Trump pedig a február 15-i közös washingtoni sajtóértekezleten már szemébe mondta a meglepett Netanjahunak, hogy a telepeket „vissza kellene fogni”.

Jared Kushner Fotó: Janet Mayer / PR Photos

Kushner és Greenblatt többször is tárgyaltak Izraelben és a palesztin területeken, de egy kiszivárogtatott beszélgetés során Kushner azt fejtegette, hogy az izraeli-palesztin konfliktusban „talán nincs is megoldás, csakhogy az a probléma, az elnök megkért bennünket, hogy foglalkozzunk ezzel.

Megváltozott a légkör. Washingtonban nem vették jó néven, hogy Netanjahu baráti hangot ütött meg Putyin orosz elnökkel, és azon is sokan meglepődtek, hogy Izrael látványosan kiállt a kurdok önálló államalapítási törekvései mellett. Az USA nem támogatja azt.

A nők egyenlő vallásgyakorlása is foglalkoztatja az amerikai közvéleményt.  Sokan meghökkentek, amikor Netanjahu engedett az ultraortodox nyomásnak, és kormánya felfüggesztette a korábban elfogadott egyezséget a siratófalnál kialakítandó un. plurális „imapavilon” kérdésében. Netanjahu szerint a tervet „át kell dolgozni.”

Idén nyáron az is kiderült, hogy a Netanjahu által támogatott Jeruzsálemi Főrabbinátus egy titkos feketelistát állított össze 160 diaszpóra-rabbiról: az általuk kiadott betérési igazolások nem elfogadhatóak. 60 amerikai és 10 kanadai rabbi neve is megtalálható a listán, sokuk elismert vallási vezető.

David Lau, izraeli akenáz főrabbi

A Trump adminisztráció számára kényelmetlenné vált a Netanjahu elleni korrupciós vizsgálat is, különösen az, hogy az amerikai milliárdos Sheldon Adelson, aki Trump támogatója, az izraeli rendőrség látókörébe került. Sajtóhírek szerint a lobbanékony Adelson „haragszik” Netanjahura, és nemrég látványosan szakított Steve Bannonnal, valamint a Horthy Vitézi Rend jelvényét viselő Gorka Sebestyénnel, akik „keresztény cionistáknak” nevezik magukat, és a Breitbart médiáiban támogatják az izraeli jobboldalt.

Adelsonnak és a vele szövetséges republikánusoknak ugyanis nem tetszik Bannon agressziv sajtóhadjárata a 75 éves Mitch MacConnell szenátor, republikánus frakcióvezető ellen. Trump viszonya is kényes MacConnell-el, de eddig nem mert fellépni a befolyásos politikus ellen, akinek a felesége éppen Trump közlekedési minisztere. Bannon harcias kijelentéseit, és az általa vezetett Breitbart bombasztikus cikkeit már nem támogatja a kompromisszumokra törekvő republikánus derékhad.

McConnell szenátor

Trump ugyan bejelentette, hogy „a jövőben” az USA kivonul az UNESCO-ból, mert az Izrael-ellenes politikát folytat. Ebben sok újdonság nincs. Az Obama adminisztráció is évekig hadakozott a szervezettel és már korábban felfüggesztette befizetéseit. Trump most azt is bejelentette, hogy visszavonja az Iránnal kötött nukleáris egyezményt, de hogy ez pontosan mit jelent, azt senki nem tudja. Az egyezmény érvényben van, és Trump a „második fázisra” vár javaslatokat, azok szerinte akár „pozitivak is lehetnek”. Legtöbben arra tippelnek, hogy a megegyezés módosításokkal fennmarad, és Ehud Barak, volt izraeli miniszterelnök is azért lobbizik, hogy a megállapodás érvényét fenntartsa. Azt nyilatkozta, hogy Netanjahunál hitelesebben tudná képviselni Izraelt. Barak ambícióit aggodalommal figyeli a Munkáspárt új vezetője, Avi Gabbay, aki szintén miniszterelnöki ambíciókat dédelget.

Netanjahu számára kínos volt az az újsághír, hogy Trump elnök az ENSZ egyik ülésén fülébe súgta Antonio Guterres ENSZ főtitkárnak, hogy a közel-keleti békefolyamatot Netanjahu politikája jobban akadályozza, mint Mahmud Abbaszé. Sem Trump, sem Guterres nem erősítették meg hivatalosan a megjegyzést, de azt többen hallották. Izraelben pedig Zeév Elkin, a Jeruzsálem ügyeivel foglalkozó miniszter Trumpot kezdte bírálni, azzal vádolva az amerikai elnököt, hogy az nem tartja be választási ígéreteit.

Habár Ron Dermer Izrael washingtoni nagykövete kijelentette, hogy a kapcsolatok még soha nem voltak ilyen jók, minden jel arra mutat, hogy a „mézeshetek” elmúltak. Izraeli ellenzéki politikusok, Tzipi Livni (Cionista Unió) és Ami Ayalon a Shin Bet volt vezetője is erőteljesen lobbiznak Netanjahu ellen Amerikában, és az új generációt képviselő  32 éves munkapárti Stav Shaffir is népszerű.

Tzipi Livni, a baloldali amerikai lobbiszervezet, a J-Street konferenciáján

Persze Netanjahu igazi problémája az amerikai zsidó közösséggel van. Az amerikai zsidó szavazók többsége (kb. 70%-a) hagyományosan a demokratákat támogatja. A párt frakcióvezetője ráadásul a zsidó származású Chuck Schumer szenátor, aki éppen New York-ot képviseli és Trump barátja. New York-ban és környékén él az amerikai zsidók mintegy harmada, és itt Trump a szavazatok mindössze 19%-át kapta meg.

Egy Pew Intézeti felmérés szerint a republikánusok 50%-a támogatja Netanjahut, míg 22% ellenzi irányvonalát. A demokratáknál fordított az arány, támogatottsága mindössze 21%-os, és 45% nem tartja szimpatikusnak az izraeli vezetőt.

Stav Shafir ugyanott

Idén nyáron a befolyásos Washington Post véleménycikket közölt, a szerző szerint Netanjahu alkalmatlan (unfit) a miniszterelnöki posztra. Netanjahu sok támogatót veszített, amikor (ugyanúgy mint Trump) késve reagált a Charlottesville-i antiszemita eseményekre. A befolyásos Ronald Lauderrel, is megromlott a viszonya: az izraeli jobboldal ugyanis megorrolt, amikor kiderült hogy Lauder Mahmud Abbasz és Trump találkozójának előkészítésén dolgozott. Netanjahu szokatlan módon nem ment el személyesen az AIPAC és a Jewish Federation éves kongresszusaira, csupán videó-üzeneteket küldött. A Miami Herald szerint attól félt, hogy utóbbi helyen kifütyülik.

A Fehér Ház rendszeresen méri az amerikai közvélemény „hőmérsékletét”, mert Trump kerüli a népszerűtlen politikusokat. Bibi eddig képes volt összekovácsolni egy kormányzóképes koalíciót, de a közvélemény-kutatások szerint, ha most lennének az izraeli választások, ez már nem menne. Bizonytalannak tűnik a pozíciója, és a Fehér Ház „kivár” mielőtt átfogó közel-keleti rendezési javaslattal rukkol elő.