Trump: a döntés Jeruzsálemről csupán a létező helyzet tudomásul vétele

Amerikai ENSZ nagykövet: „A változás nehéz dolog”

A Biztonsági Tanács rendkívüli ülésen tárgyalta Trump amerikai elnök bejelentését arról, hogy Jeruzsálemet Izrael fővárosának ismeri el. Nikki Haley, az USA ENSZ nagykövete megjegyezte, hogy a nyilatkozat „kérdéseket vet fel és aggodalmat okozhat”, de elősegíti Izrael és a palesztinok közötti békefolyamatot. „A változás nehéz dolog” – tette hozzá. Az USA egyedül maradt, mivel a BT többi tagja – Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Kína, Egyiptom, Jordánia és más nem állandó tagok – összesen 14 ország képviselői – elítélően szóltak Trump bejelentéséről. A BT ülése szimbolikus jellegű volt, mivel az amerikai vétó tudatában nem készültek szavazásra. Amúgy az amerikai kongresszus már 1995-ben hasonló határozatot fogadott el a szent városról, de az összes elnök vonakodott életbe léptetni. A bejelentés értelmében várható, hogy az USA nagykövetsége Tel Avivból Jeruzsálembe költözik.

Beszédében Haley kijelentette, hogy hazája most elkötelezettebb a béke ügyének „mint korábban volt – és úgy hisszük, hogy közelebb kerülhetünk a célhoz, mint eddig valaha.” Hozzátette: bárki Washington lépéseit erőszakos cselekedetek elkövetésének igazolására használná fel, nem lehet békepartner. Megjegyezte, hogy az eddigi összes izraeli-palesztin szerződést a Fehér Ház kertjében kötötték, és „nagy valószínűséggel” ezután is ott fogják, „mivel az Egyesült Államok mindkét fél bizalmát élvezi”.

Az ülésen Nikolai Mladenov, a közel-keleti békefolyamat ENSZ koordinátora arra figyelmeztetett, hogy „az erőszak elszabadulása” várható; amennyiben a konfliktus nem oldódik meg, „a vallási radikalizmus keríti hatalmába az egész térséget.” A legutóbbi napok erőszakos cselekményeire utalva arról beszélt, hogy nagy a kockázata egy újabb intifádának. Antonio Guterres ENSZ főtitkár szavait idézve rámutatott, hogy csak a két fél közötti közvetlen tárgyalások hozhatnak eredményt, és „a két állami megoldásnak nincs alternatívája.”

Riyad Mansour palesztin követ azt hangsúlyozta, hogy a washingtoni döntés ellen „globális konszenzus” létezik, ezért azt újra kell gondolni, és vissza kell vonni. „Nem létezhet a palesztin kérdés igazságos és tartós megoldása a Jeruzsálem probléma igazságos megoldása nélkül” – mondta és a várost „Palesztina szívének” nevezte.

Danny Danon izraeli ENSZ nagykövet szerint a Trump-nyilatkozat „pozitív lépés” volt. Felhívta a BT tagjait, „küldjenek világos üzenetet arról, hogy semmi sem jogosít fel az erőszakra. Az erőszakkal nem lehet fenyegetőzni.” Véleménye szerint a bejelentés „a palesztinok és a világ realitásérzékét teszi próbára”, és „Jeruzsálem Izrael fővárosaként történt elismerése a béke irányába tett döntő és szükséges lépés”. Beszéde közben jeruzsálemi ásatáson talált ősi pénzérmét mutatott fel, és megjegyezte, hogy Dávid király háromezer évvel ezelőtt tette a várost birodalmának fővárosává.

Matthew Rycroft brit ENSZ nagykövet kijelentette, hogy országa helyteleníti Trump bejelentését, ami „nem segíti a elő békét”. Sürgette, hogy az amerikai elnök egy izraeli–palesztin békeszerződés részletes javaslatával álljon elő, amire az USA és a világszervezet egyaránt kevés gondot fordított az elmúlt évtizedekben.

A Fehér Házban szerdán elhangzott üzenetében Trump visszautasította a figyelmeztetéseket, és kijelentette, hogy miután a béke megteremtésére irányuló eddigi kísérletek sorra kudarcot vallottak, egy új megközelítés már régóta esedékes volt; döntése Jeruzsálemről, mint Izrael fővárosáról csupán a létező helyzeten tudomásulvétele.

A lépést Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök és az ország vezető politikusainak túlnyomó többsége üdvözölte. Trump hangsúlyozta, hogy nem tért ki arra, hol húzódnak az izraeli szuverenitás határai a városon belül, ugyanakkor arra hívott fel, hogy a szent helyek státusza ne változzon.

A Times of Israel cikke nyomán Bassa László.