Történelempolitikai vita egy rabbi megjegyzéséről
Éles vita tört ki Fináli Gábor rabbi egy történelempolitikai megjegyzéséből.
Fináli Gábor rabbi
Az augusztus 15-i poszt így kezdődik:
„Horthy rehabilitáció zsidó módra, avagy a jobboldal nemcsak ma ért egyet…
Mussolini, Zsabotinszki és Horthy meg a többiek egy szellemi bugyorból származtak, aminek rövid m[o]ttója: ha ezek nem keresztezik egymást, nagyon jól kijönnek egymással. Közös mottó: a ’nép’ és a ’föld’ mindenek felett”.
A közéleti eseményeket facebook-oldalán rendszeresen kommentáló, és a Budapesti Zsidó Hitközség, illetve a Mazsihiszben tevékenykedő rabbi posztjára a Likud Magyarország nevű, többek között Szalai Kálmán Tett és Védelem titkár által nemrég alapított, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség – TEV szellemi köréhez köthető, kis szervezet adott ki éles válaszközleményt augusztus 28-án, melyben felháborodva utasítják el Fináli álláspontját:
“Fináli bizonyos értelemben egyesületünk által vallott értékeket is összekötött Benito Mussolini olasz fasiszta diktátor és Horthy Miklós nevével. Zsabotyinszkij sosem volt fasiszta, ahogyan ezt több cikkében és interjújában is egyértelművé tette.”
Egy korabeli kép a Jabotinsky féle szervezetről
Az EMIH körüli média rögvest visszhangozta is a Likud Magyarország álláspontját.
Radnóti Zoltán, Fináli rabbikollégája saját blogján szólt hozzá a vitához, visszautasítva a Likud Magyarország közleményét, a történelmi szereplők nézetei értelmezésének korlátozását:
“aki az “általuk” meghatározott, vizionált, egyedüli üdvözítő gondolkodástól eltér, netán még párbeszédet is kezdeményez, az bizony áruló (…) Hiába állította Fináli Gábor kollégám, hogy Izrael állam egyik legfontosabb alakja, az alapítók tán legfontosabbja, Ben Gurion sem fogalmazott szebben, aki egyszerűen nem akarta Jabotinsky csontjait Izrael földjébe eltemetni.”
Megmarad mindez kisebb jelentőségű szimbolikus vitának, vagy a történelempolitika egy újabb témája kerül az amúgy sem békés EMIH-Mazsihisz viszony erőterébe?
A tény, hogy a zsidó közösségen belüli szellemi álláspontok – akár egy szervezeten belüli is – szabadon artikulálódhatnak, nem kárhoztatható.
Az azonban, hogy egyes szervezetek, álláspontok megjelenése, megerősödése az állami politika hátszelével és támogatásával történik, ahhoz idomul, azt szolgálja, tovább mélyítve a zsidó közösségen belüli vitákat, már kevésbé örvendetes.
