Törökország állampolgárságot ad a Hamasz terrorszervezet tagjainak

Egy izraeli diplomata szerdán megerősítette, hogy Törökország állampolgárságot biztosít a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet tucatnyi tagjának.

„Néhány folyamatban van, néhányan már megkapták (a dokumentumokat), de körülbelül egy tucatról beszélünk” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségének Roey Gilad, Izrael törökországi követségi ügyvivője – írja az ujkelet.live.

Gilad szerint Izraelnek erre bizonyítéka is van.

„Már van egy dokumentumunk, aminek a másolatát be fogjuk mutatni a kormánynak” – mondta. „A legutóbbi tapasztalatunk alapján, amikor meggyőző portfóliót prezentáltunk a kormánynak … és nem kapunk választ, azt kell mondanom, hogy nem fűzök nagy reményt, hogy ezúttal tesznek valamit.”

Gilad azt állította, hogy a török útlevélben részesülő Hamász tagjai terrorműveleteket finanszíroztak és szerveztek.

Recep Erdogan török elnök szombaton találkozott egy Hamász delegációval, köztük a terrorszervezet politikai szárnyának vezetőjével, Ismail Haniyehvel és helyettesével, Saleh al-Arourival. Az Egyesült Államok korábban 5 millió dollárt ajánlott Arouri tartózkodási helyére vonatkozó információkért.

Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma szigorúan elítélte a találkozót, de a török külügyminisztérium elutasította a kritikát, azzal vádolva Washingtont, hogy „Izrael érdekeit szolgálja”.

„A Hamász legitim képviselőjét terroristának nyilvánítani, aki a gázai demokratikus választások megnyerése után került hatalomra és fontos tényező a régióban, nem segíti a térség békéje és stabilitása érdekében tett erőfeszítéseket.”

A hónap elején a Telegraph arról számolt be, hogy folyamatban van a török állampolgársági kérelmek feldolgozása a területen működő Hamász magas rangú tagjai számára, akiket terrorista támadások irányításában való részvétellel gyanúsítanak.

A sejt 12 vezető tagja közül a legtöbb már megkapta az állampolgárságot – jelentette a brit napilap.

Egy magas rangú forrás azt nyilatkozta a lapnak, hogy hét már megkapta az állampolgárságot és az útlevelet, míg másik öt még folyamatban van.

Egyes sejttagok álnév alatt élnek Törökországban. Bizonyos esetekben az állampolgárságot a Hamász tagjainak családtagjai is megkapták.

Az egyik kezvezményezett Zacharia Najib, aki állítólag izraeli magas rangú személyek meggyilkolásának tervét felügyelte, köztük az országos rendőrfőkapitányét és Nir Barkat Likud-képviselőét, aki akkoriban Jeruzsálem polgármestere volt.

A török kormány szóvivője nem kívánta kommentálni a Telegraph jelentését, amit egy külföldi kormány Törökország elleni alaptalan állításaként írt le. Egy vezető hamászos tisztviselő tagadta a jelentést, mondván, hogy a csoport tagjai a palesztin területeken kívül nem működnek, és nem folytatnak terrorista tevékenységeket.

A Telegraph decemberi cikke azt állította, hogy a török hírszerző ügynökök szoros kapcsolatban állnak a szervezet Isztambulban működő operatív ügynökeivel, és maga Erdogan is figyelemmel kíséri a tevékenységüket, és lehetővé teszi számukra, hogy az országban székelhessenek.

Továbbá rámutatott arra is, hogy nem a Hamász helyettes vezetője, Saleh al-Arouri az egyetlen, aki szabadon beutazhat az országba úgy, hogy nem kell letartóztatástól aggódnia. Legalább 11 hamászosról, akik „az elmúlt évben távoztak [Gázából], az izraeli hírszerzés és az egyiptomi határhatóságok által összeállított lista szerint” tudott, hogy áttelepült Isztambulba.

Köztük Abdel Rahman Ghanimat, a Surif-sejt korábbi vezetője, amely az 1990-es években halálos öngyilkos merényleteket hajtatott végre izraeli civilek ellen.

2015-ben Törökország belement abba, hogy megakadályozza, hogy a Hamász terrortámadásokat tervezzen a földjéről. A Telegraph azonban megjegyezte, hogy izraeli források szerint Törökország nem teljesítette a megállapodást. A török kormány állítólag engedélyezte, hogy a Hamász folytathassa a műveleteit, még akkor is, amikor az arab államok, köztük Szaúd-Arábia, eltávolodtak a szervezettől. A jelentések szerint izraeli és egyiptomi hírszerzési dokumentumok alapján néhány Hamász-operatív tag az elmúlt évben a Gázai övezetből átköltözött Isztambulba.

Az izraeli-török diplomáciai kapcsolatok évekre felfüggesztésre kerültek miután 2010. május 31.-én az izraeli haditengerészet katonái feltartóztatták a Marmara nevű török hajót, amely „békeaktivistákat” és segélyt szállított volna a Gázai övezetbe. Izrael ellenezte az akciót és felajánlotta, hogy az asdodi kikötőben ellenőrzi a szállítmányt, utána továbbítja azt a címzettnek. Miután az ajánlat süket fülekre talált és a hajó folytatta volna útját Gáza felé, az izraeli katonák rajtaütöttek a török hajón. A bizonyítékok alátámasztják, hogy amikor az izraeli haditengerészet kommandósai a török hajó fedélzetére léptek, a hajón lévő aktivisták már vártak rájuk és megtámadták őket. Viszonzásul a kommandósok tüzet nyitottak és megöltek tíz embert. A harcban tíz izraeli katona is megsérült. A felek közötti 2016-os megbékélés részeként Izrael belement, hogy 21 millió dollár kártérítést fizet a tíz halott családjának.

Az izraeli 12-es csatorna tavaly júliusban közölt riportja arról számolt be, hogy izraeli hírszerző ügynökségek helyi hatóságoknak átnyújtott kulcsfontosságú információinak köszönhetően három év alatt 20 országban mintegy 50 terrortámadást sikerült meghiúsítani.

A riport szerint a Moszad és a katonai hírszerzés segítségével megakadályozott támadások többsége mögött az ISIS és Irán álltak.

A tervezett támadásokból 12 Törökországot célozta. Erdogan török elnök Izrael egyik legádázabb kritikusa a régióban.

A riport szerint az információ átadás még a diplomáciai kapcsolatok szünetelése alatt is folytatódott.

Erdogan szeptemberben az ENSZ Közgyűlésén felszólalva Izrael határain elmélkedett és megismételte álláspontját, hogy az izraeli-palesztin konfliktus lezárásának egyetlen módja a kétállami-megoldásban rejlik, az 1967-es határok szerint, egy független Palesztin Állam létrehozásával Kelet-Jeruzsálem fővárossal.

Négy térképpel illusztrálva Erdogan úgy állította be, mintha 1947 előtt létezett volna egy Palesztin Állam, nem foglalkozva a ténnyel, hogy a terület valójában brit ellenőrzés alatt állt, azt megelőzően pedig az Oszmán Birodalom része volt. Nem foglalkozott továbbá azzal sem, hogy 1947 és 1967 között a jordánokhoz tartozott Júdea és Szamária (Ciszjordánia), ideértve Kelet-Jeruzsálemet is.

Teljes cikk