Tóratekercs a német parlamentben

Egy több mint kétszáz éves tóratekercs utolsó betűi a Bundestagban kerülnek a helyükre, a Holokauszt emléknapján.

 

Németországban január 27-e immáron negyed évszázada a nemzetiszocializmus áldozatainak emléknapja, mely alkalomból a Bundestag ünnepélyes emlékórát tart. E szokást Roman Herzog akkori szövetségi elnök 1996-ban vezette be az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának évfordulóján. 2005-ben az ENSZ átvette ezt a hagyományt és január 27-ét a Holokauszt Nemzetközi Emléknapjává nyilvánította.

Az idei németországi megemlékezés központi eseménye egy sok vihart látott tóratekercs helyreállításának utolsó mozzanata lesz. A munka hagyományos lezárása az utolsó betűk szertartásos megírása. Ebben Németország öt alkotmányos testületének*, valamint a zsidó közösségnek a képviselői fognak közreműködni. A különleges alkalom másik oka az, hogy idén ünnepli az ország a zsidók jelenlétének 1700-ik évfordulóját.

A szóban forgó Tóratekercs 1793-ban készült a bajorországi Sulzbachban. 1822-ben sikerült átvészelnie egy tűzvészt. Amikor a falu közössége 1934-ben feloszlott, a tóra a közeli Ambergbe került. Az ottani rabbi a város egyik tanára segítségével más vallási tárgyakkal együtt még időben el tudta rejteni a helytörténeti múzeumban, így nem vált az 1938. novemberi „kristályéjszaka” áldozatává. Az idők folyamán a szent tekercs megkopott, ezért már nem volt kóser, vagyis alkalmatlanná vált istentiszteletre. A hagyomány szerint el kellett volna temetni. De szerencsére felmerült a huszonnégy méter hosszú és kilenc kilós Tóra restaurálása az idei emlékév tiszteletére.

A felújításhoz Izraelbe szállították a tekercset, ahol Izak Rosengarten szofert bízták meg a nem mindennapi feladattal. Nem volt könnyű dolga. A pergamen teljesen kiszáradt és töredezett volt. A tinta szinte mindenhol megkopott vagy lepergett a lapokról. A bőrt át kellett dolgozni, a hiányos részeket kiegészíteni. Mind a 304.805 betűt muszáj volt újra átírni. A költségek negyvenezer-ötszáz euróra rúgtak, amit a sulzbachi közösség egyedül nem tudott vállalni. Ezért a számla nagy részét állami költségvetésből fedezték.

Egy éves munkát követően ismét régi fényében tündököl a Tóra, mely most már megint alkalmas eredeti feladatának betöltésére. Pontosabban még hátra van a végső mozzanat, az utolsó betűk megírása. A hagyomány szerint egyes esetekben ezt egy vagy több ezzel megtisztelt személy hajthatja végre, akinek kezét egy tóraíró vezeti. A koronavírus járvány ezt sajnos nem teszi lehetővé. Így aztán Shaul Nekrich rabbi és szofer egymaga fogja befejezni a munkát, míg a felkért méltóságok jelképes védnökséget vállalnak a rájuk bízott betűk felett.

„Az alkotmányos testületek képviselői ezzel a szokatlan és ebben a formában egyedülálló szimbolikus cselekedettel fejezik ki az állam elkötelezettségét a zsidó élet fenntartása és védelme iránt Németországban” – jelentette ki a minap Wolfgang Schäuble parlamenti elnök.

Az emlékórát a Bundestag január 27-én 11:00 órakor élőben közvetíti a weboldalán.

  

*Németországban az öt alkotmányos testület: a Szövetségi Elnök, a Bundestag (parlamenti alsóház), a Bundesrat (felsőház), a Szövetségi Kormány, és a Szövetségi Alkotmánybíróság. (PGy)