A tét: több százmillió forint a BZSH vagyonából?

E vészjóslónak szánt üzenet árnyékában kezdte meg munkáját a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) rendkívüli közgyűlése. 

2016. január 17-én a vita valódi tétje a Vasvári Pál utcai zsinagóga és az ehhez kapcsolódó ingatlanok tulajdonlása volt.

Az 53 megjelent küldöttel megvolt a minősített többség, így a közgyűlés a Vasvári Pál utcai körzet Budapesti Zsidó Hitközségen belüli körzeti jogállását – 47 igen, 2 ellenszavazattal és 4 tartózkodás mellett –  megszüntette.

Ács Tamás, a BZSH elnöke ismertette a napirendi pontokat, melyek közül mindjárt az első volt a Vasvári Pál utcai körzet jogállásáról szóló vita és határozathozatal. (A néhány héttel korábban zajló közgyűlésen nem sikerült dűlőre jutni ebben az ügyben, majd a minap nem engedték be a BZSH két vezető tisztségviselőjét a Vasvári Pál utcai közösség közgyűlésére.)

Ács előterjesztésének lényege ez volt: a BZSH templomkörzetei közül az egyik a Vasvári Pál utcai körzet. A körzet rabbija Oberlander Baruch nem köthető a Budapesti Zsidó Hitközséghez, hiszen az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) illetve a magyarországi Chábád Lubavics vallási vezetője. Az EMIH 5576. évi naptárában a Vasvári Pál utcai körzet Sász Chevra Lubavicsi Zsinagóga és Pesti Jesiva elnevezéssel szerepel, s ez található a honlapjukon is. Így nyilvánvaló, hogy a Vasvári Pál utcai közösség nem a neológia értékrendet, rítusát követi, hanem az EMIH által képviselt irányzathoz tartozik.

Mivel a 2011. évi CCVI. törvény az EMIH-et a bevett egyházak közé emelte, nem várható el a BZSH-tól, hogy a vele azonos jogállású társegyház működését saját tulajdonú zsinagógájában mindenben elősegítse, és működési költségeit viselje.

A vitában Heisler András Mazsihisz elnök szólalt fel elsőként. Hangsúlyozta, hogy mindenki tiszteletben tartja a másik véleményét, ám a BZSH érdeke az, hogy erős döntést hozzon a feltett kérdésben. Heisler arra kért mindenkit, hogy ne tartózkodjanak, vállalják a felelősséget, mert a tartózkodás is nemleges szavazattal egyenlő. „A BZSH hatékony működéséhez ma igen szavazatra van szükség”, hangsúlyozta a Mazsihisz elnök.

Dr. Kunos Péter, a BZSH ügyvezető igazgatója – a múltkori közgyűlésre utalva, amikor már napirenden szerepelt a Vasvári Pál utcai körzet ügye, de nem került sor eredményes szavazásra – két dolgot kívánt tisztázni:

Nem kívánják a Vasvári Pál utcai zsinagógát bezárni;

Nem kívánnak egy működő közösséget megszüntetni.

Tájékoztatta viszont a közgyűlést, hogy levelet kaptak a Terézvárosi Vagyonkezelő Non Profit Zrt.-től, melyben az áll, hogy Vasvári Pál utcai épület több részét használatba vették ismeretlen személyek, úgy, hogy az illetékes vagyonkezelőt erről senki sem értesítette. A zsinagógát körülvevő házban ugyanis található öt lakás, aminek használati joga a BZSH-t illeti. Ezeket az épületben működő közösség tagjai jogcím nélkül használják.

Ács Tamás tudatta, hogy megkapta Sessler Györgynek, a Vasvári Pál utcai közösség világi vezetőjének levelét, melyben értesítik, hogy a körzet január 7-én tartott rendkívüli és zárt közgyűlést, s a közösség döntött arról, hogy kiválnak a BZSH-ból és önálló hitközségként működnek tovább. Ács nyomatékosította, hogy ez tájékoztató levél és a hatályos jogszabályok szerint nem felel meg bizonyos tartalmi és formai előírásoknak. Csatolni kellett volna az ülés hivatalos határozatát, a szavazásban résztvevők pontos jegyzékét, azt, hogy határozatképes volt-e a közgyűlés, amelyen a határozat született. Továbbá csatolni kellett volna az általuk bejelentett új hitközség alapszabályát is. Mivel ezek nem történtek meg, a BZSH Sessler levelét tájékoztatásnak tekinti és nem hivatalos bejelentésnek.

Radnóti Zoltán rabbi leszögezte, hogy a Vasvári Pál utcai ingatlan a BZSH tulajdona marad. A Vasvári Pál körzet küldöttei a legutóbbi BZSH közgyűlésen ragaszkodtak hozzá, hogy bent maradhassanak a BZSH-ban, majd nem sokra rá saját maguk döntöttek úgy, hogy kilépnek. Ha ők lépnek ki, akkor az alapszabály szerint a BZSH vagyonának egy részét magukkal vihetik. Magyarán: a körzet vezetői azért harcoltak, hogy időt nyerve anyagi előnyökhöz jussanak.

Radnóti vészjóslóan figyelmeztetett: ha a közgyűlés nem szavazza meg a Vasvári Pál körzet kizárását, akkor fennállhat annak a veszélye, hogy a körzet újra, s ezúttal szabályosan beterjeszti kiválását,

s így több száz millió forintot kivihetnek

a BZSH vagyonából.

Dr. Frölich Róbert hosszas érvelése végén ugyanerre figyelmeztetett: „…a Vasvári Pál utcai zsinagóga ingatlanáról és a benne lévő nem kis mennyiségű BZSH tulajdonról van szó.” „…ők mehetnek, lépjenek ki – én magam részéről üdvösebbnek tartanám, hogyha megszavaznánk az előreterjesztést – de ami a mienk, az a mienk is marad”, szögezte le az országos főrabbi.

Gádor György a BZSH jogi képviselője is úgy vélekedett, hogy a helyes megoldás a templomkörzet jogállásának a megszüntetése. A következő lépés az lesz, hogy el kell majd számolni azzal a vagyonnal, ami ott van és ami BZSH-t illeti. Ettől függetlenül az ott imádkozók előállhatnak követelésekkel és akár bírósági útra is terelhetik saját igényeiket.

Rosenfeld Sándor a Bethlen téri körzetből a békés rendezés lehetőségének megfontolását kérte annak érdekében, hogy a bírósági pert elkerülje a BZSH.

Ács Tamás válaszul elmondta, hogy a Vasvári Pál utcai körzet kérdése nem új keletű probléma; évek óta napirenden van a BZSH-n belül, és kompromisszumkeresési kísérleteik eddig sorra megbuktak. A határozathozatal ebben a stádiumban szükséges és elkerülhetetlen, és végre jogilag tiszta helyzetet teremt.

Gádor György közbevetette, hogy a békés rendezéshez szükséges lenne a tárgyalópartner szavahihetősége, amit kétségben von ez esetben. Történt ugyanis, hogy múlt év szeptember 17-én nagy vihar volt a kerületben. A BZSH hozzájárulása nélkül a Vasvári épületébe betelepült lakók nem csukták be az ablakokat, így azok betörtek, s az üvegcserepek az utcára hullottak, 400-500 ezer forintnyi kárt okozva egy ott parkoló autóban.  A ház lakói otthon tartozkódtak, de nem jöttek ki, csak rendőrségi és tűzoltósági intézkedésre. Feljelentés lett az ügyből.

A lakók ígéretük ellenére nem rendezték a kárt, így azt a BZSH-nak, mint tulajdonosnak kellett kifizetnie. Gádor e precedens miatt nem bízik a Vasvári Pál utcai közösség szavahihetőségében, s emlékeztetett, hogy a tárgyalóképesség nem működött sem a politikai kérdésekben, sem a templomkörzet jövőjéről folytatott megbeszéléseken, így kizártnak tartja, hogy az ügyvédek egy olyan egyezségre tudnának jutni, ami mindenkinek elfogadható: „Naiv lenne azt gondolni, hogy békés úton ez az ügy rendezhető.”

Rosenfeld felszólalására Radnóti rabbi elmondta, hogy mindent megtettek az ügy békés rendezése érdekében; bejelentkeztek, beregisztráltak, betelefonáltak, személyesen mentek el, s a vége az lett, hogy a Vasvári körzet vezetői arra sem méltatták őt és Ács Tamást, hogy kijöjjenek, sőt a biztonsági örökkel állták útjukat. „Nem akarunk mi háborút! Pont arról van szó, hogy ha kimaradnak, akkor minden picit nyugodtabb lesz.”

Rosenfeld Sándor aggályainak adott hangot: félelemmel tölti el, hogy ennyire könnyen ki lehet húzni egy közösséget a BZSH-ból, mire Radnóti emlékeztette, hogy ehhez 50%-os többség kell.

Ács Tamás hangsúlyozta, hogy a Vasvári Pál körzet folyamatosan opponálja a BZSH döntéseit. „Akkor ne legyen lehetősége egy szervezetnek azt mondani, hogy köszönjük szépen, rátok nincs itt szükség? Képtelenek vagyunk a saját érdekeinket saját magunk előtt képviselni?” A Vasvári évek óta önmagát az EMIH-hez tartozó körzetként definiálja, magyarázta, évek óta húzódik ez a vita, nem egyik pillanatról a másikra döntenének úgy, hogy ennek legyen egyszer már vége. Ács emlékeztetett, hogy külön írt egy levelet, amiben felsorolja az érveket, amelyet minden BZSH küldött számára eljuttatott. „Mit nem ismer el az EMIH a BZSH tevékenységében? “Csak” a rabbijait nem ismeri el, csak a rabbik által elvégzett betérési eljárást, csak a kasrutot nem ismeri el, a házasságkötést – soroljam még? Miről beszéljünk akkor még? Ezek az érvek talán kevesek?”

Sárközi Gyula szólalt fel, aki saját elmondása szerint évek óta a fő szószolója annak, hogy a BZSH ne ismerje el az EMIH-et, s ne adjanak át a járandóságaikból nekik. Ezzel szemben a Mazsihisz mégis elismerte őket, átadtak több százmillió forintot, s jelenleg is több százmilliós veszteséggel számolhatnak, mert biztos abban, hogy a Vasvári Pál utcai körzet be fogja adni a bírósági keresetet. Véleménye, hogy a Vasvári kiválási szándékát a vagyon és a pénzszerzés motiválja, továbbá a hatalomvágy: ahogy azt hangoztatják is, hogy az EMIH tagjai az egyedüli kizárólagos zsidók.

A szavazás előtt Gádor György hangsúlyozta, hogy a döntést a BZSH-nak a kizárás témájában meg kell hoznia, s számos jogcím alapján ezt jogosultak megtenni. Az esetleges jogvitában nem garantált a győzelem. A BZSH nem akarja a Vasvári Pál utcai körzetet beperelni, ha az EMIH pereskedni akar, akkor tegye, kíváncsian várják mik a követeléseik, s az is biztos, hogy mindent elkövetnek, hogy BZSH jogi szempontból is megvédje magát a bíróságon. „Ami biztos, hogy ők is megtették azt a nyilatkozatot írásban, hogy nem akarnak a BZSH tagjai lenni; hozzánk intézett levelük tartalma alapján azt jelenti, hogy nem fociznak velünk egy csapatban.”

Frölich Róbert édesapja emlékét idézte fel, aki azt szokta mondani, amikor már unta a vendégeket,

„uraim, a szíves marasztalást ne vegyétek komolyan…

A vendég maga is haza akar menni, ezt kinyilvánította, nem kell marasztalni őket.” Szellemes megjegyzése tapsot aratott.

Kardi Judit felszólalásában méltatta és elismerte Oberlander rabbi közösségépítő munkáját, aki nézete szerint rengeteget tett a magyar zsidóságért. „Nem arról van szó, hogy valamit megkérdőjelezünk a tevékenységükben. Azt kérdőjelezzük meg, hogy hogyan identifikálják önmagukat.”

Ács Tamás a határozat szavazásra bocsájtása előtt megjegyezte, hogy a Vasvári Pál utcai körzet egyetlen egy képviselője sem volt jelen, holott bármelyik képviselőjüknek lehetősége lett volna megszólalni, illetve nyilatkozni.

Ezután megállapították, hogy 55 küldött jelenlétével az alapszabály módosításához szükséges többség megvan: ehhez ugyanis minimum 40 fő szükséges a 78 küldöttből.

A jelenlévők 47 igen, 2 nem és 4 tartózkodás ellenében megszavazták, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség megszünteti a Vasvári Pál utcai körzetnek a Budapesti Zsidó Hitközségen belüli körzeti jogállását. A határozat azonnal hatályba lépett. A közgyűlés egyben felhívta a kizárt Vasvári Pál utcai zsinagógai körzet elnökét, hogy a BZSH vagyonával a határozat meghozatalától számított 30 napon belül számoljon el.

Ez azt jelenti, hogy a BZSH által korábban állt,

éves szinten körülbelül 5 millió forintos közüzemi költséget nem fizeti a továbbiakban a BZSH, valamint bérleti díjat kérnek a zsinagóga használatáért.

Ács Tamás a közgyűlés szünetében a Szombat tudósítójának elmondta, hogy már hónapokkal korábban eljuttattak egy szerződéstervezetet a Vasvári körzet vezetőségéhez, amiben havi ezer forintos bérleti díjat javasoltak a zsinagóga épületének a használatáért. Ács úgy gondolja, hogy ennél nagyvonalúbb gesztust nem tehettek volna. A BZSH elismeri a Vasvári Pál utcai körzet hitéleti tevékenységét, de nem tekintik a hitközségen belülinek. „Szó sincs arról, hogy meg akarjuk szüntetni a tevékenységüket, de minden, az épület használatával járó tevékenység költségvonzatát nekik kell állniuk.

„Nem is a pénz kérdése ez, hanem alapvetően elvi kérdés: aki nem hozzánk tartozik, nem ismeri el a tevékenységünket, a rabbijainkat, amit levelemben kifejtettem – annak a költségeit ne mi fizessük.”

*

A közgyűlés második felében Radnóti rabbi jelezte, hogy fontosnak tartja az oktatás kérdésének mihamarabbi napirendre vételét.

Rosenfeld Sándor indítványozta, hogy a BZSH mutasson szolidaritást a nemrég a csőd szélére jutott Szim Salom egyesület iránt (reformirányzatú zsidó közösség – a szerk.) s próbálják egy 120 négyzetméteres lakás jellegű helyiséggel, illetve pénzbeli segítségnyújtással támogatni fennmaradásukat. Ács Tamás ígéretet tett rá, hogy a kérdést megvizsgálják.

Tordai Péter a Népszabadságra hivatkozva beszámolt arról, hogy a Magyar Olimpiai Bizottság pályázik a 2024-es olimpia megrendezési jogára. A Maccabi VAC-ból nincs senki, aki ebben a bizottságban aktívan részt vesz, Köves Slomó rabbi viszont tagja a kormány által létrehozott testületnek. Tordai indítványozta, hogy a BZSH kormányzati szinten tegye fel a kérdést: milyen megfontolás alapján került be Köves Slomó a bizottságba és a Maccabi miért nem.

Szántó György a Laky Adolf utcai konyha részéről sérelmezte, hogy a Hegedűs Gyula utcai zsinagógában nem fogadják el tőle a húst kóserként. Válaszul Darvas rabbi elmondta, hogy a főrabbinak nincsenek kételyei a konyha kóserságával kapcsolatban, csak a formai követelmények pontosítására van még szükség.

Rosenfeld Sándor felhívta a jelenlevők figyelmét a budapesti zsidó temetők aggasztóan rossz állapotára. Kunos Péter válaszul elmondta, hogy a kormánnyal megszületett egy megállapodás, mely szerint 25 millió forint támogatást kapnak az óbudai és a farkasréti temető rendbehozatalára.

Végezetül Grisztel András a nem zsidó iskolákban tanuló, vallásos családból származó gyerekek kóser étkeztetésének a megoldását vetette fel, előrevetítve, hogy egy száz pontos listát készített a BZSH intézményeinek hatékonyabb működése érdekében.

A felvetett kérdéseket a BZSH elöljárósági ülésén fogja megtárgyalni.