Több mint 300 prominens iraki követeli a teljes békét Izraellel

Példátlan esemény történt a kurd fennhatóság alatt lévő Erbilben, ahol szunnita, síita vezetők és aktivisták együtt követelték, hogy Bagdad csatlakozzon az Ábrahám-egyezményekhez. Jáir Lapid úgy reagált, hogy az iraki esemény “a remény és az optimizmus forrása”.

Több száz iraki vezető és aktivista gyűlt össze pénteken az ország kurdisztáni régiójában, hogy nyilvánosan felszólaljon az Izraellel való kapcsolat teljes helyreállítása mellett. A szunnitákat és síitákat, ifjúsági aktivistákat és törzsi vezetőket tömörítő csoport szerint a drámai bejelentés után a következő lépés az lesz, hogy “szemtől-szembeni tárgyalásokat” kezdeményeznek az izraeliekkel.

A 312 iraki férfi és nő a kurdisztáni régió fővárosában, Erbilben adta ki nyilatkozatát. A konferenciát a New York-i székhelyű Center for Peace Communications szervezte, amely az arabok és izraeliek közeledésének előmozdításán, valamint a normalizációt támogató aktivisták védelmén dolgozik. A Times of Israel a konferencia fejleményeiről folyamatosan tudósít.

Az egyik felszólaló kifejtette, hogy a csoport hisz az Izraellel való békében, “hogy egy olyan stabil régióban élhessünk, amely véget vet a konfliktusoknak. Azért hiszünk ebben, mert azt akarjuk, hogy a térségünk békés legyen, amelyben Izrael elválaszthatatlan része az egységnek, és amelyben minden népnek joga van biztonságban élni”.

“Követeljük, hogy Irak nemzetközi szinten csatlakozzon az Ábrahám-egyezményhez” – írta Wisam al-Hardan, az Irak fiainak ébredése mozgalom vezetője a The Wall Street Journal pénteki számában. “Teljes körű diplomáciai kapcsolatokat követelünk Izraellel, valamint a kölcsönös fejlődés és jólét új politikáját”. A szervezet egyébként 2005-ben alakult, amikor Anbar tartomány törzsi vezetői és az iraki hadsereg volt tisztjei szövetkeztek az amerikai erőkkel az al-Kaida ellen vívott harcban. “Néhányan közülünk szembeszálltak az ISIS-szel és az al-Kaidával a csatatéren” – írta Hardan. “Vérrel és könnyekkel már régóta bizonyítottuk, hogy minden szélsőségnek ellenállunk, legyenek azok szunnita dzsihadisták vagy Irán által támogatott síita milíciák. Hazafiságunkat is bizonyítottuk: életeket áldoztunk az egységes Irakért, arra törekedve, hogy megvalósítsuk a nemzetünk alkotmányában előírt föderális kormányzati rendszert”.

Az iraki zsidók kiűzését az ország hanyatlását bizonyító „leghírhedtebb tettnek” nevezve Hardan azt mondta, hogy Iraknak “újra kapcsolatba kell lépnie az egész diaszpóránkkal, beleértve ezeket a zsidókat is”. Majd úgy folytatta: “Visszautasítjuk az Irak egyes részein tapasztalható képmutatást, amely kedvesen beszél az iraki zsidókról, miközben becsmérli izraeli állampolgárságukat és a zsidó államot, amely menedékjogot adott nekik”. Hardan azt is mondta, hogy az izraeliekkel való kapcsolatokat kriminalizáló iraki törvények “erkölcsileg visszataszítók”. Azt írta, hogy míg olyan országok, mint Szíria, Líbia, Libanon és Jemen háborúban vergődnek, addig az Ábrahám-egyezmény a “béke, a gazdasági fejlődés és a testvériség” reményteljes tendenciáját képviseli.  “Választhatunk: zsarnokság és káosz, vagy törvényesség, tisztesség, béke és haladás. A válasz egyértelmű.”

A konferencia nyomán hét munkacsoportot hoznak létre, amelyek az Irak és a zsidó diaszpóra közötti kapcsolatokkal, a kereskedelemmel és a beruházásokkal, az oktatási reformmal, az izraeli kapcsolatokat tiltó törvények hatályon kívül helyezésével, az iraki médiában folyó békekommunikációval, a művészeti együttműködésekkel és az Izraelt el nem ismerő más arab országok békeaktivistáinak támogatásával foglalkoznak.

Az Ábrahám-egyezményt 2020 szeptemberében a Fehér Házban írta alá Izrael, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek. Marokkó és Szudán az ezt követő hónapokban írt alá normalizációs megállapodást Izraellel.

A Times of Israel kérdésére az iraki eseményekre adott válaszában Jair Lapid külügyminiszter azt mondta: “Ami Irakban történt, reményre és optimizmusra ad okot. Izrael mindig keresi a módját annak, hogyan lehetne kiszélesíteni a béke körét, és ennek megvalósításán dolgozunk barátainkkal szerte a világon”. Úgy folytatta: “A normalizáció az egész régió számára előnyös, és segít eltávolodni a negatív szereplők által kínált szélsőségességtől és káosztól a stabilitás, a jólét, a mérséklet és az együttműködés felé. A zsidó népet mély történelmi kapcsolat fűzi Irakhoz. Ezért az iraki népnek ma azt mondjuk, hogy sokkal több az, ami összeköt bennünket, mint ami elválaszt, és sokkal többet nyerhetünk a békével, mint a szükségtelen konfliktussal.” Irak hivatalosan háborúban áll Izraellel, és határozottan támogatja az Arab Liga Izrael elleni bojkottját. Útlevelei nem érvényesek az Izraelbe való beutazásra. 2019-ben Fareed Yasseen, Irak washingtoni nagykövete azt mondta: “Vannak objektív okok, amelyek az Irak és Izrael közötti kapcsolatok felvételét követelhetik” – mondta arabul a washingtoni “Hogyan kezeli Irak a jelenlegi regionális és nemzetközi fejleményeket” című rendezvényén. A nagykövet megjegyezte, hogy Izraelben jelentős iraki közösség él, akik még mindig büszkék iraki származásukra. “Az esküvőiken az iraki kultúrát ünneplik. Az esküvőiken iraki dalok szólnak” – folytatta a veterán diplomata, aki egyébként 2016 novembere óta szolgál Washingtonban.

2018-ban az Izraeli külügyminisztérium egy olyan Facebook-oldalt indított, amely egyedülálló módon az Irakkal való kapcsolatok ápolásának szentelte magát. Jeruzsálemi diplomaták szerint az arab nyelvű oldal “egyfajta digitális nagykövetségként” szolgál majd a háború sújtotta országban.

Frissítés:

Az iraki hatóságok vasárnap bejelentették, hogy parancsot adtak ki két iraki letartóztatására, akik a konferencián felszólaltak. Azt is hozzátették, hogy letartóztatják mind a 300 résztvevőt, miután megállapították, kik ők.

EZ azonban egykönnyen nem tudják megtenni, mert az iraki hatóságoknak az autonóm kurd területeken nincs hatalmuk.

Times of Israel  – Szabó Gyula