Tisztújítás előtt a BZSH – két elnökjelölttel beszélhettünk

2023. március 9-én arról számoltunk be, hogy a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (MAZSIHISZ) négy év után, tisztújításra kerít sort. Mindkét szervezet elnököt, elöljáróságot és vezetőséget választ, miután lezajlottak a helyi, körzeti, hitközségi választások, február 21-ig.

Március első hetében nem kaptunk még releváns választ arra a kérdésre, hogy kik az idei BZSH és MAZSIHISZ jelöltek a különböző tisztségekre. Ez azért ad némi izgalomra okot, mert a BZSH közgyűlést március 26-án fogják megtartani. Ha a mostani vezetőség és a zsidó közösség sem tudja azt, hogy kik a jelöltek a 2023-tól 2027-ig tartó ciklusra, akkor kire milyen alapon fognak szavazni? Ha sem a jelöltek, sem pedig programjuk nem nyilvános, akkor mi alapján dönti el a szavazó, hogy a voksát ki mellett teszi le? Az idő rövidsége generálta azt a megválaszolatlan kérdést is, hogy mikor  kampányolni a jelöltek, mikor ismertetik elképzeléseiket, amelyek közül választhatnak majd a küldöttek?

Ahogy közeleg a BZSH választás időpontja, úgy kezdenek szivárogni az információk, körvonalazódni, a titkolózás ellenére, a jelöltek kiléte. Legutolsó információnk szerint versenybe száll: Mester Tamás jelenlegi BZSH elnök, Dohány körzet, Gerő Péter, zuglói körzet, aki a BZSH Választási és Jelölő Bizottságának elnöke és Halpern György, Frankel körzet, üzletember.

Az érintettek közül Mester Tamás, aki jelenleg a BZSH elnöke, hosszan kifejtette véleményét arról, hogy az elmúlt négy évben milyen célokat sikerült megvalósítania a kitűzöttek közül, és arról, hogy, ha megnyeri a 2023-as választást, akkor hogyan építkezik tovább a jövőben. Megerősítette azt az információt, hogy felkérést kapott a következő ciklusra:

„Önöknél fog először megjelenni a nyilvános térben, hogy jelölést kaptam a BZSH következő elnöki – 2023-2027-es – ciklusára, mely jelölést köszönettel és tisztelettel elfogadom.”

Mester Tamás célkitűzései között a következő programpontok szerepelnek:

„Az elsődleges feladat a COVID által megtépázott körzeti zsinagógáink látogatószámának, magyarul mondva a hívek számának az emelése. A globális tendenciák, tudom, nem feltétlenül kedveznek a történelmi egyházaknak, a magyar zsidóságban, még három generációval a vészkorszak és egy generációval az állampárti vallásellenes politika után, még mindig élnek a félelmek, a rejtőzködő attitűdök. Nincs azonban szebb, mint nehezített pályán sikereket elérni – aktív sportemberként tudom. Elnökké választásom esetén minden eszközzel segíteni kívánom a főrabbi, rabbi urak és körzeti világi vezetők közösségszervező munkáját.”

„Egyik nagy fájdalmam, hogy sajnos a BZSH és a Mazsihisz berkein belül, de a hazai zsidó felekezetek között is több a nyilvános vita, veszekedés, mint az – legalábbis számomra – elviselhető.

Eddig is, ezután is baráti jobbomat fogom nyújtani, és tárgyalóasztalomhoz fogom invitálni minden zsidó egyház, egyesület egyéb szervezet vezetőjét, döntéshozóját, hogy egymásnak okozott sebeinket mielőbb begyógyítsuk. Ahol versenyhelyzetben vagyunk a zsidó társegyházakkal, ott olyan nemes versengés a célunk, melynek egyedüli győztesei a hívek kell, hogy legyenek, akként, hogy a bőség zavarát éljék meg, ha zsidó felekezeti programból kell választaniuk.”

„A céljaim a ciklusban azonosak voltak az alapszabály erre vonatkozó előírásaival, jelesül: „a hitközségnek, mint vallási közösségnek feladata, hogy – a rabbikar vallási irányítása alatt – gondoskodjon a vallásos élet fenntartásáról, fejlesztéséről, a hagyományos I-tentiszteletek, szertartások megtartásáról, a vallásoktatásról, felekezeti intézményeket tartson fenn, jótékonyságot gyakoroljon, védje és óvja a zsidóság kulturális örökségét és fellépjen a zsidókat vagy a zsidóságot ért támadások ellen.”

„Ebben hittem eddig is, és ha a közösségtől bizalmat kapok, ezért fogok dolgozni a jövőben is.”

Arra a kérdésre, hogy kik az idei jelöltek, az Elnök Úrtól a következő választ kaptuk:

„A jelöltek személye a közösség részére már hivatalosan ismert, nem vagyok feljogosítva ennek közlésére, kérem, forduljon Kunos igazgató úrhoz vagy Gerő Péter jelölő- és választási bizottsági elnök úrhoz ebben a kérdésben.”

Mester elnök úr javaslatára Gerő Péterhez fordultunk a válasz reményében. A Választási és Jelölő Bizottság elnöke a következőképpen válaszolt a feltett kérdésre:

„Bizonyára azért keres, mert tudja, hogy a Választási és Jelölő Bizottság elnöke vagyok. Minden megválasztott BZSH tag a jelölés befejeztéig (február 21 éjfélig) potenciálisan jelölt lehet valamilyen tisztségre. Hogy közülük ki az, aki nem vállalja a megmérettetést, ezt pláne nem tudhatom.”

Dr. Kunos Pétert a BZSH-MAZSIHISZ ügyvezető igazgatóját is megkerestük, aki úgy fogalmazott, nem tudja, kik a jelöltek.

Négy évvel ezelőtt Mester Tamás egy hajszállal nyert Kiss Henriett ellen, aki az elnöki szék helyett be kellett érje az elöljárói helyek egyikével. Vele is szerettünk volna interjút készíteni, de a megkeresésre a következő választ kaptuk:

„A választással kapcsolatban Gerő Péter tud az eljárásról hivatalos tájékoztatást adni. Én a választásról, mint leköszönő elöljáró csak a tisztújítás után nyilatkozhatok, mert addig az eljárás tisztaságának érdekében információt nem szolgáltathatok a sajtónak.”

Gerő Péter, a Zuglói Körzet egykori elnöke Heisler András szövetségesei közé tartozik a Mazsihiszen belüli vélemények szerint, Mester Tamás inkább a leköszönő Mazsihisz-elnök kritikusainak táborába, Halpern Györgyről keveset tudni, Tordai Péter sógoraként talán nem áll szemben Heisler táborával, Tordai pedig nyilvános megszólalásaiból is kitűnően Heisler támogatói közé tartozik. Mindenesetre az már biztos, hogy Halpern György is a jelöltek között van, mellyel kapcsolatban a következő gondolatokat, és nyilvánosan hozzáférhető fénykép híján egy családi képet osztott meg a Szombattal:

„Nagy meglepetés és még nagyobb megtiszteltetés volt számomra, amikor megtudtam, hogy közösségünk néhány tagja a BZSH elnöki tisztségére javasolt. Már csak jelöltnek lenni is hatalmas „kóved”. Napokig gondolkoztam, hogy elfogadhatom-e ezt a jelölést. Alkalmas vagyok-e ilyen pozícióra? Tudok-e tenni a közösségünkért valami mást, esetleg többet, jobbat, mint más elnökjelöltek? Végül is a jelöltség elfogadása mellett döntöttem, hiszen egész eddigi pályafutásom során igyekeztem felvállalni a kihívásokat. Döntésemet befolyásolta az a tény is, hogy nem voltam és most sem vagyok függő viszonyban a Síp utca szervezetével, intézményeivel. Nem származik és sosem származott jövedelmem a közösségtől.

A sok gondolat közül, amelyek az elmúlt napokban Síp utcai ügyekben eszembe jutottak, szeretnék kiemelni egy közismert számsort. Budapesten a mérvadó statisztikák szerint több tízezer zsidó kötődésű ember él. Közülük talán ezer hittestvérünk látogatja legalább havi rendszerességgel zsinagógáinkat. Legutóbbi körzeti választásokon pedig alig több mint 500 ember jött el szavazni a küldöttekre. Nem szeretném most hosszasan elemezni ezt a számsort. De talán sokakkal egyetértünk, hogy ezek a számok feladatot kell, hogy jelentsenek a szervezetünk következő vezetőségének.

Még a jelöltség elfogadását megelőzően próbáltam átgondolni eddigi zsidóságomat. Igyekeztem rendezni gondolataimat, mit lehetne tenni a „pesti zsidóság” (értsd budapesti) jelenéért, de még inkább jövőjéért? Vissza kellett emlékeznem életem meghatározó élményeire, elsősorban a zsidó szülői otthonra. Auschwitzból hazatért édesanyámra, a munkaszolgálatot megjárt édesapámra, akik a vészkorszakot túlélve, hitükben megerősödve házasodtak össze és nyújtottak nekünk, testvéremmel együtt, fantasztikus zsidó családot, zsidó gyerekkort. Felejthetetlenek számomra a Nagyfuvaros utcai zsinagóga közösségében töltött gyermekévek, a Dr. Salgó László főrabbi úr és Stern László kántor úr által vezetett ünnepek. Csodálatos emlékem Scheiber professzor úr (Sanyi bácsi) péntek esti kakaó-kalács kidusai, ahol összejöttünk ismerkedni vágyó fiatalok. Nem felejtem Schőner Frédi közösségében töltött éveket sem ahol rabbink tanításai és a belőle áradó szeretet volt a meghatározó. Óriási élmény volt számomra a Lauder iskolában gyermekeimmel eltöltött 15 év. Raj Tamás és Vasadi Peti vezetésével olyan péntek esti összejövetelek szerveződtek, ahol 20-30 Lauderes szülő együtt tanult, imádkozott, fogadtuk a szombatot és nagyon jól éreztük magunkat együtt. Még frigyszekrényünk és tóránk is lett. Végül, de semmiképp nem utolsó sorban, meg kell említenem Verő Tomit, aki csodát tesz a Frankel közösségében. (Aki nem hiszi, jöjjön el és nézze meg.) Ő a magam és családom zsidó jelenének a meghatározója.

A szülői indíttatáson túlmenően, elsősorban az életemet végig kísérő rabbiktól lettem zsidó, ilyen zsidó, mint amilyen vagyok. Tehát fel kell választott vezetőinknek ismernie, hogy napjaink aktív rabbijainak a kezében van közösségünk jelene, de még inkább a jövője. Nem nélkülözhetjük még világi kérdésekben sem iránymutatásaikat. Hatalmas szükségünk van akár a napi aktuális kérdések kapcsán is tanításaikra. A BZSH elkövetkező elnökének katalizálnia kell az elkövetkező években a rabbijaink közötti párbeszédet, valamint a vallási és világi vezetés közötti feltétlen összhang megteremtését.”

Eddig a sajtó nyilvánosságát is vállaló elnökjelöltek bemutatkozása.

Izgatottan várjuk tehát a március 26-án, vasárnap 10:00-kor megrendezett BZSH Közgyűlést, amelyre Gerő Pétertől személyes meghívást is kapott a Szombat szerkesztősége:

„Jöjjön el a Közgyűlésre és minden kérdésére sokirányú választ fog kapni.”

Élni fogunk a lehetőséggel, és a BZSH tisztújító küldöttgyűlése után, melyről tudósítunk, terveink szerint rövidesen a MAZSIHISZ elnökjelöltekről szóló írásunkkal jelentkezünk.

*

Frissítés: A BZSH honlapján megjelent hír szerint a fenti két jelölt mellett – a pótjelölések után – Gerő Péter is ringbe száll a BZSH elnöki posztjáért.