Tiltakozás Lózsy Tamás eltávolítása ellen
Az aláírók az alábbi tiltakozó levél közzétételére kérték lapunkat.
A napokban a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) új, az EMIH-Chabad által irányított vezetése (melynek puccs-szerű hatalomra kerülése és működése jelenleg is perek tárgyát képezi) elbocsátotta a Levéltár alapítóját és – a legutóbbi időkig – egyetlen munkatársát, Lózsy Tamást. Lózsy – maga is ortodox zsidó – személye összefonódott a rendszerváltás utáni magyar ortodox zsidósággal, a jelentős értéket képviselő történeti levéltári anyag összegyűjtése és rendezése pedig nagyrészt az ő keze munkáját dicséri. Eltávolítása – melyet félévvel korábban a személye elleni nyilvános, ugyanakkor alaptalan támadások előztek meg, a mostanihoz hasonló tiltakozást kiváltva – azt jelzi, hogy a hitközség élén álló – a MAOIH hagyományaitól idegen, említett zsidó felekezet érdekeit követő – vezetőség mindent és mindenkit el akar távolítani, aki és amely az eredeti ortodoxiát a saját múltjához köti. Vannak arra utaló komoly jelek is, hogy akik ebben a cinikus döntésben szerepet vállaltak (Keszler Gábor elnök, Rosta Márton jogtanácsos, Bíró Ákos levéltáros) és akik mögöttük állnak, nem pusztán általánosságban akarják kisajátítani maguknak a magyar ortodox zsidó örökséget, de az ezen örökség részét képező iratanyag sem lesz biztonságban tőlük.
Szakmai tapasztalataink alapján kijelenthetjük, hogy továbbra is Lózsy személye, egyedülálló hozzáértése és elhivatottsága az egyetlen garanciája annak, hogy a MAOIH-Levéltár méltó levéltári kutatóhelyként működjön tovább. Reméljük, hogy a hányatott sorsú magyar ortodoxia a MAOIH vezetését bitorló, hiteltelen és – véleményünk szerint – illegitim társaság kezéből mihamarabb visszakerül méltó kezekbe, a Levéltár pedig annak a Lózsy Tamásnak az irányítása alá, aki ezt a gyűjteményt létrehozta és ismertté tette, határokon innen és túl.
A legélesebben tiltakozunk mondvacsinált ürügyekkel véghezvitt, indokolatlan és – álláspontunk szerint – jogszerűtlen eltávolítása ellen, amely ellen minden legitim eszközzel küzdeni kell.
Budapest, 2024. január 4.
Bacskai Sándor író, újságíró
Bányai Viktória hebraista
Beke Zsolt szociológus
Bíró Tamás nyelvész, hebraista
Bohus Kata történész
Csejdy Júlia művészettörténész
Csősz László történész
Dénes Iván Zoltán eszmetörténész, az Academia Europaea (London) tagja
Fényes Balázs vallástörténész
Frigyesi Judit zenetörténész
Frojimovics Kinga levéltáros, történész
Jehuda Hartman történész (Izrael)
Zvi Hartman történész (Izrael)
Hrotkó Larissza vallástudós, nyelvész
Komoróczy Géza professor emeritus, az ELTE-MTA Judaisztikai Kutatócsoport ny.vezetője
Konrád Miklós történész
Kónya Judit hebraista (Izrael)
Körner András kultúrtörténész
Margitta Nóra fordító
Michael L. Miller történész
Novák Attila történész
Piszker Ágnes pszichológus
Saly Noémi művelődéstörténész
Shlomo Spitzer professor emeritus (Izrael)
Tárkányi Sándor építész, helytörténész
Turán Tamás hebraista
Raphael Vago történész (Izrael)