Terhes nőket hasba szúrni nem “ellenállás” – egy muzulmán nő nyílt levele
Muszlim vagyok, így tudom, hogy terhes nőket hasba szúrni nem „ellenállás.” Halálra késelni egy kislányt, éppen ott, ahol leginkább biztonságban hiszi magát, nem „ellenállás”…
Nadiya Al-Noor muzulmán fiatal, vallásközi aktivista. Fő területe a zsidó és muszlim közösségek közötti párbeszéd, és aktívan támogatja az Izrael és a palesztin nép közötti békét. A New York-i Binghamton Egyetem közigazgatás szakos, végzős hallgatója. Nyílt levele a Times of Israel c. hírportálon jelent meg.
Míg 2016. június 30. reggelén gyermekek milliói keltek izgatottan a nyári szünet első napjára, egy gyermek nem ébredt fel. Egy izraeli kislányt, a 13 éves Hallel Yaffe Arielt brutálisan meggyilkolta a saját ágyában egy 17 éves palesztin terrorista. Betört a házukba és leszúrta. Egy újabb élet ért véget az értelmetlen erőszak miatt. Egy újabb lélek távozott idő előtt a világból. De csak kevés muszlim gyászolja őt, mivel Hallel izraeli zsidó volt.
Muszlim vagyok, így tudom, hogy amikor palesztin terrorizmusról van szó, túl sok muzulmán válik álszentté. Szemtanúja voltam a muszlim közösséget megfertőző, általános, romboló antiszemitizmusnak. Hallottam vallási vezetőink, politikusaink, és akár a liberális muszlim aktivisták szájából. Elborzadva néztem, hogy olyanok próbálják kétségbeesetten igazolni a palesztin terrorizmust, akiket valaha tiszteltem. Miért? Miért ítéljük el a terrorizmus összes formáját, ha közben mindent megteszünk, hogy legitimálhassuk az izraeli zsidók elleni erőszakot?
Okoljuk a „cionizmust”. Okoljuk a „megszállást”. Okoljuk az „apartheid”-ot. Felülünk az Al-Jazeera hírtévé ócska hazugságainak, mint például: „Az izraeliek elzárták a vizet!” „Az izraeliek le akarják rombolni az Al-Aksza mecsetet!” Közben még csak el se akarjuk ismerni Izraelt. Egyszerűen „Palesztinának” hívjuk. Az izraeliek elleni erőszakot sem hívjuk terrorizmusnak, hanem álszentül kiabáljuk: „Az ellenállás nem lehet bűn!”
Az ágyában meggyilkolt 13 éves Hallel Yaffe Ariel temetése
Hadd mondjak valamit. Terhes nőket hasba szúrni nem „ellenállás.” Egy kávézóban emberekre lövöldözni nem „ellenállás”. Járókelők közé hajtani autóval nem „ellenállás”. Felrobbantani egy buszt nem „ellenállás”. Betörni egy családi házba és meggyilkolni egy anyát a gyermekei szeme láttára nem „ellenállás”. És halálra késelni egy kislányt, éppen ott, ahol leginkább biztonságban hiszi magát, nem „ellenállás”. A terrorizmus nem ellenállás. A terrorizmus igazolhatatlan bűn.
Nadiya Al-Noor muzulmán fiatal, vallásközi aktivista. Fő területe a zsidó és muszlim közösségek közötti párbeszéd, és aktívan támogatja az Izrael és a palesztin nép közötti békét. A New York-i Binghamton Egyetem közigazgatás szakos, végzős hallgatója.
A világ muszlimjai következetesen elítélik az Iszlám Államot és más, az Iszlám nevében elkövetett terrorizmust. Ismerek ilyen muszlimokat: vallásközi békítőket, orvosokat, melegjogi aktivistákat, és még sokakat. Őszintén gyűlöljük az Iszlám Államot és a terrorizmust. Kiállunk a keresztények, ateisták, hinduk, síiták, ahmadik (indiai muszlimok), és minden érintett közösség üldöztetése ellen. Keservesen zokogunk, ha megölnek egy palesztint, de amikor a palesztin terrorizmus miatt hal meg egy zsidó, akkor vagy elfordulunk, vagy úgy formáljuk át a történetet, mintha a terrorista lenne az áldozat. Ez tűrhetetlen.
David Cameron brit miniszterelnök azt mondta: „Ha szerinted az erőszak Londonban elfogadhatatlan, de az öngyilkos robbantások Izraelben más lapra tartoznak, akkor te magad is a probléma része vagy.” Teljesen igaza van. A terror az terror, még ha izraeliek ellen is irányul. Kár próbálkozni, hogy az Izraelben túlságosan gyakran megjelenő terrorizmust igazoljuk vagy mentegessük. Ártatlan emberek halnak meg. Az ő életük ugyanolyan fontos, mint akiket Párizsban, Brüsszelben, Nigériában, Törökországban, Pakisztánban, Jordániában, Indonéziában, Jemenben, Libanonban Irakban vagy Szíriában mészárolnak le. Nem érdemelnek halált.
A teljes cikk itt olvasható.
