Temető vagy erdő?

Írta: Bóka B. László - Rovat: Hagyomány, Közösség, Politika

Tavaly észrevettem a Facebookon egy bejegyzést, melynek írója arról panaszkodott, hogy a Kozma utca zsidó temetőben képtelen megközelíteni édesanyja sírját, ráadásul még a síremléken lévő virágvázát is leverték.

A szerző felvétele

A bejegyzés, amely a 26-os parcellával kapcsolatban íródott, így végződik: „Meddig legyünk türelemmel egy év, két év, álljon már meg a menet. Hiába csináltak rendet a sírok között, ha az út megközelíthetetlen. … Ez meg TŰRHETETLEN, ez így húzódik múlt ősz óta, ha jól tudom.”

Kíváncsi voltam, milyen állapot uralkodnak a temetőben, ezért kimentem körbenézni. Sétám után felvettem a kapcsolatot a temető igazgatójával, Streit Sándorral és Pintér Marc-kal, a Zsidó Temetők Barátai Nonprofit Kft. egyik vezetőjével.

Riportunk idején a temető semmiben nem különbözött más temetőktől, hacsak nem annyiban, hogy útjain jóval kevesebb a látogató, mint más sírkertekben. Itt nincs folyamatos jövés-menés, mint például a Farkasréti temetőben. Az egész temető olyan hangulatot áraszt, mintha egy erdőben sétálnék, nem csupán nyugalom és csend vesz körbe, de ha az ember eléggé türelmes még egy-egy őz is elé ugorhat, pontosan úgy, ahogyan az velem megtörtént. Némiképpen meglepődtem, de az őz nem zavartatta magát, csendben tovább szökkent.

Streit Sándor

Kétségtelen, a sírokat néhol vastagon szövi be a borostyán, és kuszán burjánzó a növényzet, de az utak járhatóak és alapvetően megközelíthetőek. Igaz, amikor a 26-os parcellához értem, már láttam, hogy feltornyozva állnak a levágott faágak, néhol nem is kicsik és kell egy kis türelem és ügyesség, hogy az ember eljusson egy-egy sírhoz. Már éppen kifelé tartottam az egyik úton, amikor két brigáddal is találkoztam, akik tempósan és minden bizonnyal nem az én kedvemért dolgoztak. Az egyik munkást megszólítottam, aki készségesen válaszolt kérdéseimre, elmondta, az a dolguk, hogy a rendelkezésükre bocsátott eszközökkel a sírok melletti utakat, illetve a sírok közötti kis járatokat is megtisztítsák. Nem úgy néztek ki, mint a közmondásszerűen emlegetett magyar brigádok, akik sokan vannak, viszont mindenki a munkaeszközét támasztja. Nem, ezek az emberek valóban dolgoztak.

*

Hat évvel ezelőtt, 2013-ban, amikor Streit Sándor átvette az 1893-ban megnyílt temető igazgatását, az volt az egyébként logikusnak tűnő koncepciója, hogy elsőként azokat a területeket kell rendbe hozni, ahová a legtöbben járnak. Mindenkinek, mondta, aki a temetőben rendszeresen látogat sírt, biztosítják, hogy az adott sírhoz oda tudjon menni. Ha szükséges, akkor a parcellán belül utakat is építenek, az útban lévő fákat kivágják. Megemlítette, sok gond adódik abból, hogy sok 120 évesnél idősebb fa is él a területen. Ezeket sajnos egy erősebb szél viszonylag könnyen ki tudja dönteni. Hat éve folyamatosan irtják a vadnövényeket, próbálják rendben tartani a parcellákat és környéküket. Jelenleg Streit Sándor elmondása szerint a teljes temető karbantartását nyolc ember végzi, márpedig, teszi hozzá, nyolc emberrel képtelenség csodát tenni. Ez a létszám csupán arra elegendő, mondta, hogy évente három parcellát rendbe tegyenek és ugyanezt utána karban is tartsák.

Az igazgató hangsúlyozta, a temető fenntartása egyben egyfajta természetvédelem is, hiszen csak olyan fákat vághatnak ki, amelyek vadhajtásból erednek és azokat a vad növényeket irthatják, amelyekre nincs szükség.

Feltettem a kérdést, vajon mennyibe kerülne a temető teljes felújítása, de erre csak egy szomorú mosoly a válasz, majd annyit mondott, annyi pénzt el sem tudunk képzelni. Hozzátette, a jelenlegi létszámmal több év volna, amíg az egész temetőt rendbe tudnák hozni. Éppen ezért van szükség a folyamatos karbantartásra, hogy a helyzet ne romoljon tovább, ezért dolgozunk, szögezi le.

A szerző felvétele

Kérdésemre, ha nincs elegendő pénz, akkor mivel próbálkoznak, elmondta, már két nagyszerűnek tűnő ötlet is zátonyra futott. Egyszer a BZSH a lehető leggyorsabban szerette volna rendbe hozatni a temetőt, ezért megállapodást kötöttek, hogy munkanélküliek dolgozzanak, akiknek a parcellák rendbe hozatala lett volna a feladata. Az elképzelés szerint egyszerre 30-50 ember érkezett volna a munkára. Még az állam is segített, mert kifizették volna a munkanélküli foglalkoztatottak bérét és annak minden járulékát. Ám, amikor az első ideirányított munkások megérkeztek, nagyon csúnya dolgok hangzottak el, többen megjegyezték például, mit képzelnek, majd ők egy zsidó temetőben fognak dolgozni. A kezdeményezés szinte indulása pillanatában kifulladt.

Az igazgató úgy látja, ha a temetőben folyamatosan 30 és 50 közötti ember dolgozna, mert volna rá anyagi fedezet, akkor sem tudnának számukra megfelelő mennyiségű gépet biztosítani. Egyébként szerinte ennyi emberrel 5 év alatt lehetne teljesen rendbe hozni a temetőt.

A másik ötlet a néhány évvel ezelőtt létrejött Zsidó Temetők Barátai Non- Profit Kft.-hez köthető, akiknek külföldi minták alapján az volt az elképzelése, hogy majd önkénteseket vonnak be a munkába, akiknek munkáját képzett szakemberek irányítják. Azonban ez is kútba esett, ugyanis egyetlen önkéntes sem érkezett. Az igazgató elmondta, a jelenlegi dolgozók a non-profit kft. napi bérért foglalkoztatott betanított munkásai, akik mindenféle tapasztalat és gyakorlat nélkül a 26-os és a 28-as parcellákban kezdték el a munkát. Így történhetett meg, hogy bár nem szándékosan, de mégis megrongálták azt a bizonyos bevezetőben említett sírt, amelyhez egyébként azóta már megvették az új virágvázát, csak még a sírra nem helyezték vissza.

A szerző felvétele

Streit Sándor leszögezte, óhatatlanul történnek nem szándékos károkozások, ezért a viták megelőzése érdekében arra kérte a kft. vezetőjét, hogy már a munkák megkezdése előtt fotózzák le az adott parcellát, mert sok sírkő eleve ledőlt vagy összetört állapotban van. Elismerte, a parcellákban, ahol igyekeztek rendet tartani elég sok kár keletkezett, sírok sérültek meg. Ezek helyrehozatalára valóban féléves csúszással került sor, hiszen meg kellett találni rá a megfelelő szakembert. A sérült sírkövekkel kapcsolatban elmondta, rendbehozatalukról már tavaly decemberben megállapodás született, de még semmi sem történt.

Mindezzel párhuzamosan, mondja Streit Sándor, a non-profit Kft. adományokat is gyűjt, ebből igyekeznek parcellákat rendben tartani, felújítani. A BZSH a munkához még ágaprító gépet is vett, viszont már a harmadik gépet „fogyasztják”, mert az első kettő nem vált be.

Az igazgató azt mondta, abból is sok reklamáció adódott, hogy miért vágtak ki fákat a parcellákban, miért nem csak az utakat tisztították meg. A fák jó része azonban vadhajtás, a telepített fákat nem is lehet kézi erővel kivágni, mert annyira hatalmasok. De a vadhajtásokkal is nagyon kell vigyázni, mert előfordult, hogy ha megbolygattak egy-egy olyan fát, ami benőtt egy sírba, akkor azok magát a sírt is kifordították. Streit Sándor elmondta, ma már mind a 26-os, mind a 28-as parcella megközelíthető, de leszögezte, a parcellák rendben tartása hatáskörükön kívüli feladat.

A ravatalozó épülete

Az igazgató szerint rendkívül fontos az a munka, amit a Zsidó Temetők Barátai Non- Profit Kft. végez, de maga is úgy gondolja, hogy nagyobb odafigyeléssel kellene dolgozniuk. A BZSH-nak szerződése van a nonprofit kft-vel, de mégsem annyira szoros az együttműködés, kissé talán önkényesen végzik a munkát. Streit Sándor úgy igyekszik áthidalni ezt, hogy a vezetővel napi kapcsolatban áll, próbál neki segíteni az irányításban. A jelenlegi legfontosabb cél, mondta az igazgató, hogy ahogyan a parcellákat megtisztítják, az aprítógéppel azonnal sikerüljön a faanyagot feldolgozni.

Streit Sándor végezetül annyit mondott, azt biztosan megígéri, hogy amikor bármely parcellát rendbe hozták és a sírokat helyreállították, attól kezdve odafigyelnek, hogy ezek a továbbiakban is karbantartott parcellák legyenek.

A Zsidó Temetők Barátai Nonprofit Kft. vezetőjével, a Budapesten élő Pintér Marc-kal készült interjúnkat, melyben reagál a fenti állításokra is, itt olvashatják.

 

támogatás

Címkék:2020-01, BZSH, Chevra Kadisa, KOzma utca, Streit Sándor, temető