“Tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára”

Orbán Viktor a zsidókról és a magyarországi antiszemitizmusól nyilatkozott egy izraeli lapnak.

 

Orbán Viktor elutasította a vádat, hogy Magyarország lenne az Európai Unió “legantiszemitább országa”,  zéró toleranciát hirdetett meg az antiszemitizmussal szemben, és elvetette az esetleges együttműködést a következő választások után a Jobbikkal a Jediót Ahronót című izraeli napilap pénteki számának adott interjújában.

A miniszterelnök kifejtette, hogy “egyértelműen nem vagyunk antiszemiták. Kötelességünk visszautasítani ezeket a vádakat, és ugyanakkor végiggondolni, vajon miért látják itt és ma az antiszemitizmust országunk jellemzői közt a Magyarországot kívülről megítélők”. Orbán szerint ez a történelem velejárója. “Nézzen körül Európában, elsősorban annak keleti felén: Magyarország az egyetlen ország, melyben – a náci rémuralom ellenére is – eredeti, nagy zsidó közösség él… Ezért a magyarországi antiszemitizmus nem teoretikus kérdés, hanem személyes ügy” – mondta. Élnek azok a zsidó családok, akik túlélték a holokausztot és azok a magyarok, kollaboráltak a nácikkal. Ez az együttélés több problémát vet fel, mint más országok esetében – tette hozzá.

A jobbikos Gyöngyösi Márton a zsidók listázására vonatkozó kijelentésével kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy válaszolt, hogy a parlamentben van egy szélsőjobb párt, amely a szavazatok 17 százalékát kapta. Véleménye szerint a Jobbik képviselői időnként elfogadhatatlan dolgokat mondanak. “Ha személyesen jelen vagyok a parlamentben, amikor ilyen dolgok elhangzanak, én mindig egyértelműen kijelentem, hogy nem értünk egyet velük. A mi politikánk a “zéró tolerancia” politikája az antiszemitizmussal szemben” – tette hozzá.

A kormányfő elmondta, hogy bántja a Zsidó Világkongresszus vezetői részéről személyét ért kritika. Ronald Lauderrel, a Zsidó Világkongresszus elnökével kapcsolatban azt állította, hogy bírálata “üzleti okokon alapul. Bírósági eljárás folyik az ő cége képviselői és a magyar kormány között. Amikor személyesen érintett vagy, akkor nem lehetsz objektív” – utalt a sukorói kaszinóépítés kudarcba fulladt tervére.

Az interjúban beszélt az antiszemita vádakkal szembeni érzelmi érintettségéről is. “Első alkalommal szíven ütött, második alkalommal fájt, harmadik alkalommal visszautasítottam. Kereszténységem véd meg engem ezektől. A vádak abban gyökereznek, hogy én nemzeti politikus vagyok. Én ugyan Európa-párti, de mindemellett magyar és kereszténydemokrata vagyok. Egy igazi keresztény nem képes támogatni semmit sem, ami az emberi szabadság és méltóság ellen való” – tette hozzá.

A Jobbik veszélyességére vonatkozó kérdésre egyértelmű igennel felelt. “Valós, növekvő veszély” – mondta.  Szerinte ennek okai az EU-t sújtó gazdasági recesszióban keresendők. Az egész világon felbukkannak olyan politikai irányzatok, amelyeket a gyűlölet éltet, düh és csalódottság a kialakult társadalmi helyzet miatt. Létezik egy európai bűnbakkeresési hajlam, és ez mindig veszélyes – tette hozzá. “Nekünk, Magyarországon nagyon óvatosnak kell lennünk és a leghatározottabban fellépünk e jelenséggel szemben. Ha meg akarjuk védeni a demokráciát, akkor elszántnak kell lennünk a Jobbikkal szemben” – mondta.

A kormányfő megemlítette ezen fellépés eddigi lépéseit. A szólás szabadsága nagyon fontos egy demokráciában, de amikor összetűzésbe kerül a szólás szabadsága az ember tiszteletével, a mostani kormány ezt nem fogadhatja el. Betiltották a Jobbik félkatonai szervezeteit, amelyek a baloldali liberális kormány idején működhettek. Olyan törvényeket hoztak, amelyek szerint az ilyen szervezkedések bűncselekménynek minősülnek. Világossá tették, hogy az uszítás és a holokauszttagadás bűncselekménynek számít – sorolta. “Ha valaki egy közösség tiszteletét sérti meg, egyaránt indítható ellene büntető- és polgári eljárás. Ilyen nem létezik Európa más országaiban és erre mi büszkék vagyunk” – tette hozzá.

A Fidesz elnöke az interjúban egyértelműen kizárta egy esetleges jövendő együttműködést a Jobbikkal, és azt is hogy külső támogatásukkal alakítson majd kisebbségi kormányt. “Nem vezettem és nem is fogok kisebbségi kormányt vezetni” – közölte. “Ez nem jó a demokráciának” – indokolta.

Az antiszemitizmus a miniszterelnök szerint gyakran kisebbségi érzésből fakad. Sok emberből hiányzik az önbizalom, azt gondolják, hogy a zsidók erősebbek náluk és ezért kárt okozhatnak bennük. “Nincs semmilyen szándékuk bántani bennünket” – mondta. “Azt magyarázom az embereknek, hogy nekünk tilos a zsidókra, mint veszélyre tekintenünk, inkább tekintsünk rájuk, mint Isten ajándékára. Isten a magyar nemzetet nagyon színesnek alkotta meg, melynek részei a zsidók is” – jelentette ki.

A miniszterelnök kifejtette: létezik az újfajta antiszemitizmus Európában, amely egy mély Izrael-ellenes politika. Szerinte azonban nem szabad azt mondani, hogy mindenki, aki Izrael politikáját kritizálja, az antiszemita. “Világossá kell tenni, hogy, ha az Izrael iránti kritika túllépi a racionalitás határait, az már antiszemitizmus. Azonban, ha bármilyen logikus érvünk van Izrael bármely kormányának politikájával kapcsolatban, jogunk van elmondani azt” – tette hozzá.

A miniszterelnök a magyar holokauszt közelgő hetvenedik évfordulójával kapcsolatban emlékeztetett rá, hogy “a holokauszt zsidó és magyar áldozatai, akiket nem megfelelően védtünk meg, köztünk élnek, ezért nehéz szembenézni a múlttal, de nem zárkózhatunk el előle. Az elmúlt években többet tettünk e témában, mint bárki az előző évtizedekben.” Emlékeztette az olvasókat, hogy első kormányzása idején miniszterelnökként bevezette a Holokauszt Emléknapot minden iskolában.

Az Izrael és Magyarország közti kapcsolatokban a kormányfő különösen fontosnak tekinti a zsidó állam magyar közösségét. “Az én értelmezésem szerint ők a magyar nemzet részei” – hangsúlyozta.