Tájkép tankönyvviták közben

Közel két évig tartó munka- és tárgyalássorozat eredményeképpen korrigálták az új Nemzeti Alaptanterv zsidóságot érintő részeit.

Továbbá az ahhoz készült kerettanterveket, s az új általános, valamint középiskolai magyar, történelem és az általános iskolai erkölcstantankönyveket. Mindezt rohammunkában és nagyon limitált hatásfokkal sikerült, de a zsidóságot érintő témák tekintetében kísérletet tettek kiegészítések beiktatására.

Ehhez arra a néhány fős, a zsidó történelmet, vallást, kultúrát, szokásokat és az oktatási metódusokat ismerő, elkötelezett csoportra volt szükség, amelynek tagjai több ezer  oldalas, tantervi anyagokat tanulmányoztak át, s ahol szükségesnek látták, mondatról-mondatra átírták vagy kiegészítették a szöveget.

„Nem az a cél, hogy itt-ott szerepeljen egy kis zsidóság, hanem a tanterven, majd a tankönyveken végigvonuló szemléletváltásra és nyitottságra lenne szükség. Minden kisebbséggel foglalkozni kell. Ezt az elvet próbáltuk érvényesíteni a munkában” – mondja Szőnyi Andrea, a Zachor Alapítvány vezetője és a Dél-kaliforniai Egyetem USC Soá Alapítvány nemzetközi oktatási főtanácsadója, aki a kezdetektől részt vett a munkafolyamatban. Véleménye szerint a tantervekbe bekerült módosítások jelentős előrelépésnek számítanak, de azt, ahogyan a kísérleti tankönyvekbe az új tartalmak átkerültek, sok esetben nem tartja megfelelőnek. Probléma, hogy a tankönyveket a szakértők csak a megjelenés előtti utolsó pillanatban láthatták, így a tantervekkel ellentétben itt nem volt mód az elmélyült elemzésre, és nem mindig volt idő a javasolt módosítások érdemi végrehajtására sem.

A Zsidó Közösségi Kerekasztal (ZSK) Oktatási Munkacsoportját Olti Ferenc hozta létre 2012 elején azért, hogy a zsidó történelem, a zsidó kultúra, az együttélés fontosabb részei, valamint az etnikai és kulturális sokszínűség értékei bekerüljenek a magyar közoktatásba. Tehát a NAT-ba, a Kerettantervekbe, a tankönyvekbe és megjelenjenek a kimeneti oldalon is, például az érettségiken. „Kilenc tételmondatot írtunk le, amely szemléletváltást és konkrét tényanyag-változtatást is magában foglal. Tucatnyi zsidó szervezetet kerestem meg, különböző vallási oldalakhoz tartozóakat, kulturális és ifjúsági profillal rendelkezőket, mindenki örömmel támogatta a törekvéseimet, s ma már 17 szervezet a ZSK Oktatási Munkacsoportjának tagja” – meséli Olti Ferenc. A kilenc tételmondatot Lacsni Márton kormányoldali szakértővel egyeztették és  Gál András Levente akkori kormány oldali tárgyalásvezetővel véglegesítették, amit Balog Zoltán, emberi erőforrás miniszter is megerősített 2013 szeptemberében. A szakmai egyeztetések pedig az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézetet (OFI) munkatársaival zajlottak. „Velük tárgyaltunk, egyezkedtünk évekig. Szakértőink átnézték a NAT-ot, a Kerettanterveket, az akkor forgalomban volt tankönyveket és a zsidó szempontból kifogásolható, szakmaiatlan, hibás részeket, mondatokat megjelölték, átírták. Idén szeptember elején írásban is rögzítettük, hogy a kilenc tételmondat maradéktalanul érvényesülni fog az új tankönyvekben is, valamint arra is ígéretet kaptunk, hogy a kimondottan zsidóellenes megfogalmazásokat tartalmazó Bánhegyi-féle tankönyv-sorozatot kivezetik a választható tankönyvek listájáról. Ez utóbbi sajnos még nem történt meg, de emlékeztetni fogom az aláírókat ezen vállalásukra is.”

Aláírt dokumentum van arról is, hogy a szakmai anyagok elkészítésében, a tanár- továbbképzésekben és a kimeneti követelmények kidolgozásában is proaktívan részt vehetnek a kerekasztal szakértői, akik az elmúlt években ingyen, és sokszor éjjel dolgoztak azért, hogy a diákok korrekt és történelem-hű elveknek megfelelő tankönyvekből tanulhassanak. „Anyagi támogatást is kértem a minisztertől, amelyre szintén kaptam ígéretet. Most arra várunk, hogy a szeptember végére tervezett beszélgetés végre összejöjjön, amelyen az OFI, a minisztérium vezetése, az állami Tankönyvtanács, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ és a ZSK is részt venne” – magyarázza Olti Ferenc. Aki a várakozás heteit sem unatkozva tölti, felkeresi a kifogásolt tankönyvek szerzőit, szembesíti őket hibás, hamis mondataikkal. „Nem feltétlenül rosszindulatúak ezen szerzők, ahogyan az OFI munkatársai sem, csak szervezetlenség van, túlterheltség és kapkodás. Jelenleg készülnek a kísérleti tankönyvek még meg nem jelent kéziratai, találkozunk a készítőikkel, visszük a miniszter által aláírt dokumentumainkat, hogy bizonyítsuk: ezen szemléleteknek megfelelő könyvet kell írniuk. A már megjelent könyvekkel kapcsolatban pedig kiharcoljuk a javított kiadást.” Olti szerint minden azon múlik, hogy ki milyen kitartó az érdekérvényesítésben.

A több éves tárgyalások során néhány kérdésben Balog miniszter személyesen döntött. Az egyik volt ilyen a zsidók szerepe az 1848-49-es szabadságharcban. „Elértük, hogy egyértelműen szerepeljen mindenhol, hogy a zsidók óriási áldozatot vállaltak a szabadságharcban” – így Olti, aki a május 5-én megjelent 3 ezer oldalas kerettantervet jó kompromisszumnak tartja, mert a legfontosabb javaslataik mind benne vannak. Tervük, hogy ne csak a magyar, a történelem és az erkölcstan-etika könyvekben, hanem a többi tantárgyhoz kapcsolódó tananyagban is pozitív, de nem elfogult, hanem korrekt álláspontok jelenjenek meg a zsidóságról.

„2012 májusában kezdtünk el az akkor készülő új NAT tervezetével foglalkozni. Tucatnyi tárgyalás mellett több száz oldalas anyagokat javítottunk, egészítettünk ki, majd vártuk, mit hagy jóvá az OFI, mit nem. Amikor egy számunkra alapvető javítást nem fogadtak el, újabb körök következtek, érveltünk, s legtöbbször sikerült meggyőzni tárgyalópartnereinket” – magyarázza a folyamatot Szőnyi Andrea, aki a tantervi követelményeket és a tankönyveket tekintve leginkább arra törekedett, hogy az előítélet-mentesség és az emberi jogok alapelveinek megfelelő gondolatok és tartalmi elemek szerepeljenek a könyvekben. „A több tucatnyi javításom nagy részét helyben hagyták az OFI szakemberei. Volt, amit nem fogadtak el, de változtatási igényünk többségét megértették és valamilyen módon beiktatták a tantervekbe.”

Néhányszor nehéz helyzetbe hozták az önkéntes szakértőket azzal, hogy pár nap, sőt esetenként egy éjszaka alatt kellett az anyagokat átnézniük. A legnagyobb kihívás az egész munkafolyamatban az OFI számára talán az lehetett, hogy a tantervek megfeleljenek a hazafiságra nevelő elveknek, az európai szemléletnek, illetve a különböző szakértői csoportok elvárásainak.

A történelem tantárgy esetében a kulcsfogalmak közé bekerült az antijudaizmus, valamint az antiszemitizmus különböző formái, így a politikai antiszemitizmus is, árnyaltabbá téve a holokausztot megelőző történelmi folyamatokat. Persze a tanár maga dönti el, hogy melyiket hozza szóba, s milyen formában, de ezeknek a kifejezéseknek szerepelniük kell a tankönyvekben is. Ha majd az érettségi vizsgafeladatok között is szerepelnek a fogalmak, akkor nagyobb lesz a nyomás, hogy a tanár ezeket meg is tanítsa.

Szunyogh Szabolcs író, újságíró a szakértői csoport vezetője. A munka folyamán leginkább a történelem és irodalom tantárgyhoz kapcsolódóan tevékenykedett és összefogta a többi szakértő munkáját. A kísérleti tankönyvek szemléletével van a legnagyobb baja. „Szinte mindegyikben találunk bornírt fogalmazású mondatokat, a szöveg gyakran önfelmentő, nem néz szembe felelősségünkkel. A történelemtankönyvek közül több is történelmietlen, gyakoriak a tárgyi tévedések is. Akadnak pedagógiai szempontból nagyon problematikus megfogalmazások is. „Összesen 24 kerettantervet olvastunk el, ez egy kutatóintézet több éves munkája, hetvenvalahány javítást kértünk, ebből ötven-valamennyit fogadtak el.” Szunyogh szemléletváltást sürget: az ősmagyar romantika és az elvakultság nem lehet alapja sem tantervnek, sem tankönyvnek. „Hiába jelennek meg az általunk javított mondatok, ha az egész könyv szemlélete mást sugall, akkor az amúgy korrekt mondatok ’testidegenek’ lesznek.” Hozzátette: a szakiskolai tankönyvek a leginkább problematikusak. A 9. osztályos szakiskolai könyvben nem szerepel a numerus clausus, sem a Kamenyec-Podolszkijban történt vérengzés, viszont szerepel Horthyt népszerűsítő plakát. Egy Mária Terézia korát ábrázoló bevándorlási térképről a zsidókat kifelejtették, csak a holokauszt kapcsán jönnek szóba, az hogy mit tettek a zsidók hazánk közös felépítéséért, mind hiányzik a tankönyvből. Jellemző csúsztatás, hogy a vallásokat mutató táblázatban az izraelita vallásúak aránya elhanyagolható minoritásként szerepel, 0,02 százalékkal, holott a holokauszt miatt nagyon sokan kényszerből tértek át katolikusnak vagy reformátusnak.

*

A párbeszéd folyamatos

„Nem erősödhetnek fel olyan hangok, amelyek elválasztanak Európától vagy ellentétesek az európai szellemiséggel. Ez a meggyőződés, illetve a Zsidó Közösségi Kerekasztal által megfogalmazott kilenc tételmondat adta a párbeszéd alapját” – mondta lapunknak Kaposi József, az OFI főigazgatója.

„Minden megbeszélésen jelen voltam, mint a tartalmi szabályozók készítésének állami képviselője. Erre az EMMI vezetőitől kaptam felhatalmazást, néhány kiemelt alkalommal pedig Balog Zoltán miniszter úr vezetésével zajlott a megbeszélés, amely segítette a kompromisszumok létrejöttét. A jó hangulatú tárgyalások a konfrontáció helyett a kompromisszumok jegyében zajlottak, mindenki egy oldalon állt: a megállapodásén. Az empatikus légkörben nem minősíteni, hanem megérteni igyekeztünk egymást. Sokat tanultam a tárgyalások folyamán, több olyan tény, ismeret került előtérbe, amely korábban elkerülte figyelmemet.”

Kaposi szerint vita abban volt például, hogy egyes tartalmak milyen általánosítási szinten jelenjenek meg a NAT és a kerettantervek anyagaiban. „Muszáj lehetőséget és teret adni a tanároknak, nem lehet direkt módon utasítani őket, ezért az OFI mindig az általánosabb megfogalmazások mellett érvelt.” Az irodalomban a „vitatott szerzők” esetében voltak nézeteltérések: a kompromisszumos döntés szerint a csupán választható művek íróinak elfogadhatatlan politikai és morális szerepvállalására is ki kell térni az oktatás során. Ezt a ZSK sem kifogásolta végül. Kaposi szerint fontos, hogy a tartalmi szabályozók készítésénél abból a tényből indultak ki, hogy „az ezer éves magyar-zsidó együttélés legnagyobb részét nem a konfliktusok és a problémák határozták meg.”

A főigazgató úgy véli, örvendetes módon a párbeszéd a tartalmi szabályozók megfogalmazását követően nem zárult le, hanem a mai napig folyamatos. A fejlesztők a készülő kísérleti tankönyvek előkészítésében és véleményezésében is számítanak a kerekasztal résztvevőinek közreműködésére. „Fontos, hogy az ilyen érzékeny kérdésekben pontos mondatok kerüljenek a tankönyvekbe. A fejlesztési folyamat során valóban előfordult, hogy nagyon rövid idő alatt kellett sok száz oldalt elolvasni, javítani, de ez egy kényszer volt, ami mára megszűnt, jelenleg kevésbé szorító határidőkkel tudunk dolgozni. Mindenkitől józan belátásra van szükség, zajlik a bizalomépítés a felek között. Azok az elvek, amelyeket a NAT-ban és a kerettantervekben lefektettünk, érvényesülni fognak a tankönyvekben, és reményeim szerint a mindennapi gyakorlat szintjén is” – tette hozzá.

**

A Nemzeti Alaptanterv (NAT)
Törvényi erejű, ebből készülnek a Kerettantervek, amelyek iskolatípusokra (általános, középiskola, szakiskola, gimnázium, hatosztályos stb.) és évfolyamokra lebontva tartalmazzák tantárgyanként a tanítandó témaköröket és a kulcsfogalmakat.

Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet (OFI)
az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó szervezet, amely összehangolja a NAT, a Kerettantervek és a tankönyvek tartalmait.

Problémás személyiségek
A zsidó oktatási munkacsoport határozottan tiltakozott a vállalhatatlan ideológiát képviselő, vagy ilyen politikai szerepet játszó írók tananyagba való beemelése miatt, de csak részeredményt sikerült elérniük.
Wass Albert egy meséje a kerettanterv alapján az általános iskola negyedik osztályában választható, míg Szabó Dezső értekező prózája Adyról és Nyirő József a gimnáziumokban tanítható, utóbbi választható téma. A ZSK ugyanakkor elérte, hogy a gimnázium utolsó évfolyamán választható vitatott szerzők esetében az alkotók vállalhatatlan politikai és morális szerepvállalását, valamint a műveikben tükröződő eszmék morális, közéleti, politikai dilemmáinak feldolgozását is a tárgyalandó témák közé kell emelni.