Szombathelyen nincs antiszemitizmus… Probléma csak a tudatlansággal van

Írta: Kalcsics Ildikó - Rovat: Belpolitika, Hazai dolgaink, Közösség, Politika

Több mint 25 zsidó civil szervezet működik Magyarországon. A Szombat folyóirat helyet biztosít számukra, hogy bemutatkozzanak a lap olvasóinak, és elmondják, mit terveznek, mit álmodnak, mit javasolnak 2017-re, hogy sokszínű, vonzó zsidó életünk legyen. Írjuk együtt a jövőt!

A válaszokat az érkezés sorrendjében közöljük, és kérjük azokat a szervezeteket, akikhez nem ért el a felhívásunk, hogy ők is csatlakozzanak.

Az egykori szombathelyi zsinagóga – ma hangversenyterem 

Szombathelyi Zsidó Hitközség

Nyitás, felújítás, hitgyakorlás. Ezek a kulcsszavai annak a két elnöki ciklust felölelő nyolcéves tervnek, amelyet 2010-ben vázolt fel az akkor megválasztott vezetés. Mára ezek nagy része megvalósult – sőt a hitközség olyan kinccsel gazdagodott, amilyet még álmaikban sem képzelhettek –, azonban egy igen nehéz kérdés még megoldásra vár.

 

Visszatekintés

A tavalyi körkérdés kapcsán elhangzott célokról – köztük az izraeli utazásról, az épületek felújításáról és a Hegedűs Gyula utcai hitközséggel való kapcsolattartásról – Márkus Sándor hitközségi elnök elmondta: szinte mindegyik megvalósult és sikeres volt. Különösen az utóbbi volt nagy hatással a közösség hitgyakorlatára, olyannyira, hogy ősszel a pénteki ima után már kiddus beszélgetéseket kezdtek tartani, és nagyon élvezik az Írásokról folytatott kötetlen, mégis komolyan vett eszmecserét. (Ezekben a beszélgetésekben annak a négy betérőnek is nagy szerep jutott, akik tavaly kezdték meg felkészülésüket Darvas István rabbi segítségével, és idén várhatóan a közösség teljes jogú tagjaivá válhatnak.)

Befejeződött az évente megrendezett Savaria Történelmi Karneválon nagy népszerűségnek örvendő – és a város részéről már-már „követelt” – Zsidó Udvarnak helyszínt biztosító belső udvar és homlokzat felújítása a Zsidó Kultúra Házában (amelyben a szombathelyi zsidó közösség múltját bemutató Szemtől szemben tárlat található), de talán még ennél is fontosabb, hogy a helyi zsidó temető használatának feltételeiről is sikerült megegyezni az ortodox felekezet képviselőivel. Ahogy Márkus Sándor fogalmazott: „Ott van zsidó élet, ahol mernek új temetőt nyitni.”

Márkus Sándor

Jó eredményként könyvelheti el a közösség, hogy elismeri a város, minden szervezett programon meghívottak, és – az elnök szavaival – „ha nem is olyan szintű a kapcsolat, mint a háború előtt volt, sokkal jobb, mint 8 évvel ezelőtt. Bátran elmondható, hogy nincs Szombathelyen antiszemitizmus, vagy érezhető, észrevehető feszültség, problémás csoport. Probléma csak a tudatlansággal van.”

Viszont éppen ennek a „tudatlanságnak” a felszámolására hirdették meg annak idején a nyitás politikáját, és éppen ezen a területen múlta felül minden várakozásukat Kelbert Krisztina történész-muzeológus munkája, aki a holokauszt 70. évfordulójára elkészítette nagyszabású kiállítását, tavaly pedig megjelentette ennek minden kutatási anyagát és eredményét a Szemtől szemben című grandiózus albumban (erről már a Szombat olvasói is értesülhettek). Miután a tárlatot a város szinte minden iskolája megtekintette, és folyamatos az érdeklődés más városokból, országokból is iránta, a közösség sokkal nagyobb ismertségre tett szert, mint remélhette. Ennek is köszönhető, hogy ma már olyan szervezetek is meghívják képviselőiket a rendezvényeikre – legutóbb például a Visegrádi Szent György Lovagrend Vas Megyei Priorátusa, amely az egykori Zsuzsanna-vonalnál tartott megemlékezésükön való részvételre és az áldozatokért való imádkozásra kérte fel a hitközséget –, akikkel korábban semmilyen kapcsolatban nem álltak.

A kiállítás bejárata

Idei tervek

A kiállítással kapcsolatos idei cél a bővítés – vallási, hovatartozási bemutatókkal, olyan programot dolgozva ki, amely a szombathelyi zsidóságról szól –, illetve a Magyar–Izraeli Baráti Társaság szervezésében a megyeszékhely izraeli testvérvárosában, Ramat-Ganban történő bemutatás a Vas megyéből elszármazott zsidóság éves találkozóján.

További terveik között szerepel – talán a fentivel összekapcsolva – idén is egy izraeli utazás, valamennyi zsidó vallási ünnep megtartása, a Zsidó Udvar programjainak megszervezése, valamint ugyanezen a helyszínen egy állandó kóser konyha működtetése – részben a város részéről mutatkozó érdeklődés, illetve a tagság kóserság iránti igényeinek kielégítésére, részben a hitközség programjaihoz szükséges étkezések biztosítására.

A Zrínyi utcai épület megújult, belső homlokzata – a felújításban a helyi Hit Gyülekezete is részt vett

Kihívások

Hogy mindez még mivel egészül ki, függ a közösség által beadott hét pályázat elbírálásától, de ugyancsak  megoldandó feladat a Szemtől szemben kiállítás állandó, nem csak bejelentkezés alapján történő nyitva tartása. Ehhez a hitközségnek mind a személyi, mind az anyagi feltételek biztosításában segítségre van szüksége.

Az idei év legnagyobb kihívásaként ugyanakkor Márkus Sándor mégsem ezeket nevezte meg. Mint elmondta, hét évvel ezelőtt kitűzött céljaik közül egyedül a hitélet erősítésében nem sikerült igazi áttörést elérniük: nincs rabbijuk. Olyan állandó vezetőre volna szükségük, aki hitelesen képviseli a zsidó tanítást, hogy a hívők megélhessék zsidóságukat, vallásuk összes szépségét úgy, ahogy szeretnék. (A tavalyi évhez képest fontos előrelépés, hogy ehhez már megvan a minján is: nemcsak betérni vágyók, hanem a szomszédos Ausztriában élő zsidók közül is csatlakozott kettő, Kőszegről pedig egy család a hitközséghez.)

Társadalmi vonatkozásban az elnök arról is beszélt, hogy bár a város hivatalos képviselőivel, meghatározó értelmiségi rétegével nagyon jó, kölcsönös tiszteleten, megbecsülésen alapuló kapcsolatot sikerült kialakítani, a szélesebb közvéleményt még nem tudták elérni, és a felekezetközi viszonyokra is igaz, hogy korántsem működnek a háború előtti példaértékű szinten (üde színfolt ebben a helyi Hit Gyülekezete, amellyel évek óta együtt rendezik a hanukai és purimi ünnepségeket). Azt szeretnék, ha mindenki saját maga meggyőződne, hogy a zsidók nem azok, akiknek a sztereotípiák beállítják őket, és ha az emberek felekezettől függetlenül egyszerűen embernek tekintenék egymást.

 

Üzenet

A Szombat olvasóitól a Szombathelyi Zsidó Hitközség azt kéri: forduljanak figyelmük egy részével a vidéki zsidóság felé, mert „a vidéki zsidóság is zsidó akar lenni”. A Mazsihisztől pedig egyenesen azt „követeli”: küldjenek rabbit!

Címkék:Szombathely