Szobor, Szakály, Sorsok Háza – Orbán Viktor a jövő héten válaszol – Frissítve!

A jövő héten ad konkrét választ Orbán Viktor miniszterelnök arra a három kérdésre, amelyet a Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén a zsidó szervezetek felvetettek. Az ülésen jelenlévők bővítették a sajtótájékoztatón elhangzott információkat.

 

Minderről Lázár János tájékoztatta a sajtót a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtöki ülése után a Parlamentben.

A miniszterelnökséget vezető államtitkár közölte: a tárgyaláson szerzett benyomásokról, javaslatokról és kritikákról tájékoztatni fogja Orbán Viktort, aki „minden magyar honfitársunknak és zsidó polgártársunknak” kíván válaszolni.

Elmondta: három olyan fontos kérdés kapott kiemelt figyelmet, amelyre a zsidó szervezetek választ várnak a kormánytól: „a kőrösmezői borzalom kérdése” és Szakály Sándornak, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatójának ezzel kapcsolatban tett nyilatkozata, a józsefvárosi pályaudvarból kialakítandó Sorsok Háza emlékhely és oktatási központ, illetve a német megszállási emlékmű, amelyet az 1944. március 19-én történt német megszállás évfordulója kapcsán kíván felállítani a kormányzat.

A 2014-es holokauszt-megemlékezéseket a magyar kormány a magyarországi zsidó civil és közéleti szervezetekkel, illetve polgárokkal szeretné megtartani, hogy “a főhajtás, az emlékezés közös legyen”, ennek jegyében hallgatták meg a véleményeket – jegyezte meg. A Sorsok Háza “csak úgy jöhet létre Magyarországon, ha annak kapcsán kialakul egy értelmes, korrekt, a tartalomra koncentráló párbeszéd” – jelentette ki az államtitkár. Rámutatott: a kormánynak nem az a célja, hogy a magyarországi zsidó közösséggel szemben hozzon létre egy emlékhelyet, hanem “velük együtt, az ő segítségükkel, támogatásukkal”.

Amennyiben az együttműködés nem lesz sikeres, akkor “nincs értelme a program megvalósításának” – fogalmazott. Mint mondta, “a történelem meghamisítása lenne, ha úgy tennénk, mintha Németország 1944. március 19-én nem fosztotta volna meg Magyarországot a szuverenitásától”, ahogy az is, ha “a német megszállás felelősségét el akarnánk vitatni abban, hogy a magyarországi zsidó honfitársainkat 1944-ben magyarok és németek közösen deportálták”.

Lázár János leszögezte: Németország felelőssége a magyar zsidó emberek deportálásában “elvitathatatlan és a kormány szempontjából megkérdőjelezhetetlen. (…) A németek által ellenünk elkövetett bűnök nem mentesítenek bennünket a saját magunk ellen elkövetett bűnök felelőssége alól, a német megszállás nem mentesíti” a magyarokat “abban, hogy 1944-ben a német megszállás következményeként Magyarországról a zsidó polgártársainkat és honfitársainkat magyarok és németek közösen deportálták”.

Közölte: a két és fél órás tanácskozáson hosszú vita alakult ki a fenti kérdések kapcsán, ennek tartalmáról pedig részletesen tájékozatja Orbán Viktort. Megemlítette, hogy a Miniszterelnökség támogatásával a Tett és Védelem Alapítvány tavaly havonta készített felmérést a magyarországi antiszemita jelenségekről, amelyekről Kovács András szociológia professzor adott áttekintést.

Lázár János beszélt arról, hogy a kerekasztal másfél éve rendszeresen ülésezik, de még soha nem kapott ekkora figyelmet, ami annak tudható be, hogy a zsidó felekezetek és szervezetek a kormány állásfoglalását kérték a felmerülő kérdésekben. Megállapította: az ülés napirendje alapvetően az együttműködésről szólt és csak részben a problémákról.

A csütörtöki ülésen “negatív indulatoktól mentes, korrekt vita folyt”, a kormány megadta a kellő tiszteletet a megjelenteknek és több mint tíz zsidó szervezetet hallgattak meg az aktuális kérdésekről – mondta. Kérdésre az államtitkár közölte: a megjelent szervezetekkel “konstruktív és tisztességes” vita zajlott, “természetesen bizonyos hangok nagyon kritikusak, élesek voltak”.

Hozzáfűzte: “miniszterelnök úr (…) minden körülményt alaposan fog mérlegelni és felelős döntést hoz, olyan felelős döntést, amely nem a feszültséget növeli az országban. (…) Nem olyan ügyekről beszélünk, nem olyan társadalmi jelenségekről, problémákról és tényekről, amelyek egy beszélgetés alkalmával megoldhatóak, valószínűleg tíz év múlva is fogunk ezekről a kérdésekről beszélgetni”.

 *

Egy tényfeltáró történészbizottság feladata lesz a Kamenyec Podolszk-i eseményekkel kapcsolatos állásfoglalás, mely befolyással lesz a kormány döntésére Szakály Sándor kijelentésével kapcsolatban – tudtuk meg a résztvevő zsidó szervezetek képviselőitől.

Lázár János érzékeltette, figyelembe fogják venni a Sorsok Házával kapcsolatos aggodalmakat is, melyek a zsidó szervezetek részéről érkeztek, mert a kormány számára fontosak a túlélők és leszármazottaiknak szempontjai. Ezért azt a Mazsihisz javaslatot fogja az államtitkár a miniszterelnök elé terjeszteni, hogy a Mazsihisz által megjelölt 20 szakember közül kerüljön ki egy olyan szűkebb körű bizottság, mely véleményezi a Sorsok Háza kiállítási koncepcióját. Ha nem a zsidó szervezetekkel egyetértésben valósul meg az emlékhely, nincs értelme a megvalósulásnak – fogalmazott.

A legérzékenyebb kérdésnek a Szabadság téri emlékmű tűnt, melyet a zsidó szervezetek szintén élesen kritizáltak. Nem derült ki egyértelműen, mi lesz a kormány álláspontja ebben a kérdésben, de a jelenlévők számára elképzelhetőnek tűnt, hogy ennek kapcsán is figyelembe veszik a kifejezett aggodalmakat.

Szó esett még a Nemzeti Alaptanterv kerettanterveiről, mely kétéves tárgyalás nyomán 58 ponton egészült ki a zsidó szervezetekkel történt megállapodás szerint, ám a döntés még nem kapott hivatalos jogi formát, s ezt is sürgették a zsidó szervezetek képviselői. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának képviselője, Novák Katalin miniszteri kabinetfőnök úgy fogalmazott, ez már csak technikai probléma, mivel a szóban forgó kerettantervek összterjedelme 3200 oldal.

*

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a kerekasztalról: Nem kaptunk választ kérdéseinkre

*

Köves Slomó EMIH vezető rabbi a kerekasztalról való távolmaradásáról