Szép szavak – az ENSZ-közgyűlésen mindenki elítélte az antiszemitizmust

A párizsi kóser üzletben elkövetett támadáshoz hasonló incidensek nemcsak a zsidó közösséget, hanem az alapvető demokratikus értékeket is veszélyeztetik, ezért az antiszemitizmus elleni harc mindenki számára fontos kötelesség – hangsúlyozta Barack Obama amerikai elnök az ENSZ Közgyűlésének az antiszemitizmusról tartott csütörtöki tanácskozása alkalmából kiadott közleményében.

Barack Obama a pluralizmust, a sokszínűséget valamint a vallás- és a szólásszabadságot említette meg a féltett értékek között.

“Amikor az zsidók emberi és alapvető szabadságjogait elnyomják, gyakran más kisebbségek és rétegek jogai és szabadságai sem maradnak el messze (az elnyomatásban)” – írta az elnök.

“Mindezen okok miatt az antiszemitizmus elleni harc mindannyiunk számára fontos kötelesség. Minden országnak, minden régiónak és minden közösségnek ki kell vennie belőle a részét” – tette hozzá.

Barack Obama arra hívta fel az ENSZ-közgyűlés tagjait, hogy emeljék fel hangjukat ebben a közös küzdelemben, amelyhez az Egyesült Államok részéről rendíthetetlen támogatást ígért.

A 37 ENSZ-tagállam – köztük az Egyesült Államok, Izrael és az összes EU-ország – kezdeményezésére összehívott közgyűlési tanácskozáson, amely az első volt a maga nemében, Bernard-Henri Levy francia filozófus sürgette, hogy a világszervezet tagjai fogjanak össze az általa “radikális embertelenségnek” nevezett zsidógyűlölet ellen. Indítványozta, hogy jövőre is, utána pedig kétévente tartsanak konferenciát, hogy meggyőződjenek arról: a mozgósítás nem volt hiábavaló, és

“a fenevadat féken lehet tartani”.

“Aki egy zsidót Franciaországban megsért a zsidósága miatt, az Franciaországot támadja. Minden alkalommal, amikor támadás ér egy zsidót, a nemzetközi közösséget éri támadás” – hangoztatta Harlem Désir Európa-ügyi államtitkár.

Michael Roth német Európa-ügyi államminiszter rámutatott, hogy a “hangosan és agresszívan teret nyerő” antiszemitizmus az egész társadalom számára veszélyt jelent, ezért Németország – a holokauszt miatti felelőssége, a “zéró tolerancia” miatt – mindig élen jár majd az ellene folytatott harcban.

    Bogyay Katalin magyar ENSZ-nagykövet

elmondta, hogy a magyar kormány a “zéró tolerancia” elvét alkalmazza a gyűlöletbeszéd és -cselekmények ellen, beleértve az antiszemita incidenseket, és osztja azt a nézetet, miszerint “az antiszemitizmus kihívást jelent a demokrácia és az emberi jogok alapértékei ellen, egyben nyilvánvaló fenyegetés a társadalmainkra nézve.

Kitért arra, hogy a magyar kormány ezzel kapcsoltban a bűnüldözés és a törvényalkotás, a holokauszt-oktatás és az emlékezés terén, valamint a zsidó kultúra újraélesztése érdekében egy sor fontos jogi szakpolitikai intézkedést tett. Felhívta a figyelmet arra, hogy márciustól Magyarország fogja betölteni a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnökségét, ebben a minőségében pedig három fő célt tűz maga elé: az antiszemitizmus elleni harcot, a holokauszt-oktatást és roma népirtás tudatosításának előmozdítását.

    Meglepetésre felszólalt a tanácskozáson a szaúd-arábiai ENSZ-nagykövet,

Abdalláh al-Mualimi, aki az 57 tagállamot tömörítő Iszlám Együttműködés Szervezete nevében kijelentette, hogy a muszlim országok elítélnek minden olyan kijelentést és tettet, amely “gyűlölethez, antiszemitizmushoz és iszlamofóbiához” vezet.

A nem hivatalos tanácskozáson a 193 ENSZ-tagállam mintegy fele vett részt, közülük mintegy félszáz állam képviselője szólalt fel.