Szentek e lángok

Írta: Radvánszki Péter rabbi - Rovat: Hagyomány, Politika

Nemrég beszélgettem egy idős Soá túlélővel a hétköznapi kihívásokról, majd a kedélyes hangulat után, beszélgetésünk hirtelen, furcsán komolyra váltott.

Radvánszki Péter

-Mi tartja össze szerinted a világot? – kérdeztem tőle.

-A gyűlölet – mondta.

-Értem. Neked van egy olyan élettapasztalatod, ami sokaknak, köztük nekem sincs. Mégsem értek veled egyet – mondtam.

-Miért, szerinted mi tartja össze a világot?

-A szeretet – válaszoltam, Hillél rabbi mondására gondolva.

-Hallod ezt Marika? Mik vannak?! – fordult hitetlenkedve a szobában jelen levő hölgyhöz. – Hát, még vannak olyanok akik a szeretetben hisznek!

Persze, az igazság valahol a két vélemény között van… De abban biztos vagyok, hogy a gyűlölet vagy az abból fakadó erőszak nem tud összetartani hosszú távon semmit. Még akkor sem, ha mind destruktív, mind konstruktív erők is hajtanak minket hétköznapjainkban. Ez a kettősség megtalálható a zsidó fények ünnepében, a Hanukkában is.

Hanukka egyszerre szól a háborúról és a békéről, a fény ünnepéről és a makkabeusok viadaláról. Hiszen a makkabeus szabadságharc eseményei ma már a hanukkai történeteink, énekeink részévé váltak, csakúgy, mint a hanukija meggyújtása! Mátitjáhú „szent haragja”, mely elindítja a háborút, ugyanolyan fontos, mint Zakariás hangja, mely azt mondja: „Nem erővel és nem hatalommal, hanem az én szellememmel”.

Zakariás békítő intelme, prófétai olvasmányként van jelen Hanukkakor. Nem lehet ez véletlen. A Makkabeus felkelés, mint bármely más háború, elképesztően brutális volt. Talán nem is igazán szabadságharc volt, hanem polgárháború, melyet leginkább zsidó vívott zsidóval. Hiszen Mátitjáhú pallosa először egy zsidót terített le. A gyűlöletnek múlnia kellett, a zélótizmust fel kellett adni, mivel olyan értékek is célpontba kerültek ekkor, melyek ma már kultúránk, létezésünk integráns részei: a görög tudomány, a filozófia, a színház, a demokrácia, a művészetek… Tudták ezt a Hasmoneusok is, a szabad zsidó királyság dinasztikus uralkodói, akik később elfogadóbbnak, toleránsabbnak bizonyultak a többségi kultúrával szemben.

Így lehet az, hogy Hanukkakor nem a zsidó vallási fanatizmus szélsőséges kilengéseire emlékezünk, hanem arra a tűzre, amely összetartja a világot.

Hanukka lángjaival a Jeruzsálemi Templom menórájának lángjait idézzük meg. Azt a csodát, hogy egy hosszú szünet után, egy reményvesztett korszak végén,  a zsidók újra meg tudták azokat gyújtani. Vissza tudták állítani a zsidó vallás szentségét. Ahogy makkabeusok győztek egy teljesen kilátástalan háborúban, mert hitték, hogy a menórának a fénye tartja össze a világot, úgy tudja ma is, a hanukkai gyertya fénye reménnyel eltölteni szívünket. Reménnyel, hogy az isteni szeretet lángját – melyet a Héber Biblia úgy hív, sálhevetjá – még a „nagy vizek sem tudják eloltani”.

A járvány, a bezártság, a „sötétség” idején különösen fontos, hogy fényeket gyújtsunk, a szeretet csodáját lássuk és láttassuk! Gyújtsuk meg a hanukiját minden este! Szentek e lángok. Ne olvassunk, dolgozzunk mellettük. Csak nézzük őket, gyönyörködjünk bennük. Vigyázzunk rájuk, ne használjuk őket önző céljainkra!

támogatás
Pop up banner

Címkék:gyűlölet, Hanuka, szeretet

[popup][/popup]