Szenes Hanna cionista ellenálló szobrot kapott Budapesten
A Széna téri emlékpark két szobornak ad otthont: Szenes Hanna szobrának, mely Fáskerti Zsófia alkotása, és az Ötvenhatos emlékműnek, melyet a hatdé művészcsoport készített. Az alkotásokat meghívásos pályázaton választotta ki a II. kerületi Önkormányzat által felkért szoborbiztottság Spengler Katalin vezetésével.
Szenes Hanna szobra a II. kerületi Széna téren Budapesten
A hírt, a Széna tér megújításával kapcsolatban Őrsi Gergely II. kerületi polgármester posztolta.
“Közel ezer négyzetméter új zöldfelület, 68 új fa, 4 vers, 2 emlékmű, 3 kronoszkóp, vízjáték, egy régi kórház és rengeteg történelem – Elkészült a Széna téri emlékpark az egykori Volánbusz-pályaudvar helyén…
…A téren helyet kapott három darab kronoszkóp, melyeken át a tér adott pontjairól visszatekinthetünk az időben, és a Fortepan fotói által láthatjuk, hogyan mutatott a tér az 1930-as években, az 1945-ös ostrom idején és 1956-ban, a forradalom napjaiban.
Az emlékek útvesztőjét négy vers alkotja. Bereményi Géza: Széna tér; Térey János: A városi hadviselés gyakorlata; Márai Sándor: Mennyből az angyal és Szenes Hanna: Meghalni című műveinek szövege egyedi kivitelezésű térkő-burkolaton jelennek meg.”
*
Szenes Hanna – a népszerű humorista és színpadi szerző, Szenes Béla lánya – 1921. július 17-én született Budapesten. A református Baár Madas Gimnáziumba járt, melynek Áprily Lajos volt az igazgatója és egyben Hanna magyartanára is. Érettségi után 1939 szeptemberében kivándorolt Palesztinába / Erec Izraelbe.
1943-ban – ahogy Hanna naplójában írta – elhatározta, hogy Magyarországról segít “kimenteni a veszélyben lévő zsidóságot”, köztük Budapesten élő édesanyját.
1944 januárjában angol katonaként egyiptomi kiképzésre indult, majd 1944 márciusában a jugoszláviai partizánok által ellenőrzött területen dobták le két másik ejtőernyőstársával együtt.
1944 júniusában a magyar határ átlépésekor a magyar hatóságok azonnal letartóztatták. Budapesten a Gestapo fogságába, majd a Szálasi-puccs után a II. kerületi Margit körúti fegyházba került. Katonai bíróság elé állították, majd 1944. november 7-én a magyar hatóságok ítélethirdetés nélkül kivégezték.
Szenes Hanna holttestét az izraeli hatóságok még 1950-ben kivitették Magyarországról, majd a jeruzsálemi Herzl-hegyen, a hősök sírkertjében állami tiszteletadással helyezték örök nyugalomra.
