„Számomra ez a felelősségvállalásról szól”

Interjú Balla Zsolttal, a Bundeswehr újonnan kinevezett tábori rabbijával.

Az első világháborúban mintegy százezer zsidó katona harcolt Németországért, akiket tábori rabbi gondozott. A nemzeti szocializmus térnyerésével ez megszakadt. A második világháború után a zsidókat mentesítették a kötelező katonai szolgálat alól, így rabbikra sem volt szükség. Ma már ismét teljesítenek zsidók szolgálatot a Szövetségi Hadseregben, ezért újra bevezették a katonai rabbi tisztségét. A minap iktatták be az új tábori rabbit, a 2002 óta Lipcsében élő Balla Zsoltot, akivel Polgár György beszélgetett.

 

Volt katona?

Katonai szolgálatot nem teljesítettem. Édesapám révén mégis van személyes kapcsolatom a haderővel, ugyanis alezredes volt a Néphadseregben. Ennek révén közel kerültem a katonasághoz, például amikor apám Bicskén volt laktanyaparancsnok. Már akkor megtanultam, hogy a honvédelmet a mai világ sajnos nagyon lebecsüli. Sokkal nagyobb szükség van rá, mint gondolnánk. Sok ezer katonának kell szolgálatot teljesítenie, részben külföldön is, hogy a békét meg lehessen teremteni. Ez volt számomra egyfajta vezérfonal, amikor hét évvel ezelőtt bekapcsolódtam a Szövetségi Hadsereg és a Németországi Zsidók Központi Tanácsa közötti megbeszélésekbe, melyek arról folytak, hogyan lehetne a katolikus és evangélikus mellett lelki segélyszolgálatot nyújtani zsidó katonáknak is.

Ez a folyamat már hét évvel ezelőtt elkezdődött?

Sokkal régebben! 25-30 évvel ezelőtt jutottak el a résztvevők – beleértve a kormányzatot is – oda, hogy foglalkozni lehet a tábori rabbi intézményének a bevezetésével. Én hét évvel ezelőtt kapcsolódtam ebbe a munkába.

Hogyan lesz valakiből tábori rabbi?

Számomra ez a felelősségvállalásról szól. Ha valakit felkérnek egy olyan szerepre, ami egyfajta társadalmi kötelezettségvállalás, amelyben az ember a polgártársaival együtt viseli az ezzel járó terhet, akkor abba bele kell vágni. Fontos, hogy előremutatóan viseljük a múlt terhét a vállunkon. Ne hagyjuk, hogy megbénítson bennünket a történelmi háttér, hanem tegyünk lépéseket abba az irányba, hogy visszajussunk a normalitáshoz. A német társadalom és a zsidó közösség hosszú utat tett meg, mire eljutott ehhez a történelmi pillanathoz. Ez volt számomra az iránymutató, amikor elfogadtam a felkérést.

Mi a feladata egy tábori rabbinak?

Alapvetően a zsidó katonák lelkisegély-szükségleteinek kell eleget tennie. Emellett nagyon fontos, hogy felekezettől függetlenül minden katonának a rendelkezésére álljon, aki segítségért folyamodik. A harmadik feladat – és az első években valószínűleg ez fogja a legnagyobb hangsúlyt kapni – az úgynevezett életszemléleti oktatásban való részvétel. Amikor a nyugatnémet hadsereget 1955-ben ujjászervezték, új etikai és morális alapokra igyekezték helyezni. Ennek része volt a katonák számára kötelező erkölcsi és etikai képzés. Ez az a terület, ahol az első időszakban leginkább tevékenynek kell lenni, hogy eljussunk a nem zsidó katonákhoz, akiknek elmagyarázzuk zsidóság lényegét, valamint felhívjuk a figyelmüket közös zsidó-német történelemre. Egyik legfontosabb feladata a katonai rabbiknak az lesz, hogy a nem zsidó katonák között segítsenek az előítéletek eloszlatásában, abban, hogy a látens indulatokból ne alakuljon ki gyűlölet.

Lényeges lesz megteremteni egyfajta normalitást, hogy egy katonának lehetséges legyen úgy szolgálni, hogy közben teljes mértékben tudjon hitéletet élni. Úgy, ahogy ez természetes az Egyesült Államokban, Hollandiában vagy éppen Franciaországban.

Gondolja, hogy nem zsidók is fognak Önhöz fordulni?

Egy alkalommal néhány napot töltöttem katonák között a pihenőidejük alatt, amikor egy muszlim hozzám fordult, hogy beszélgessünk és megoszthassa velem a problémáit. Természetesen ez csak egy egyszeri alkalom volt, de egyértelműen rámutatott arra, hogy rengeteg lehetőség van ebben a szerepben. Főleg azért, mert például a muszlimokhoz egy rabbi kulturálisan közelebb áll, mint egy keresztény pap. Biztos vagyok, hogy lesznek még hasonló helyzetek. Illetve lesznek olyan katonák, akik a zsidó vallás iránt érdeklődnek, vagy esetleg a betérés gondolatával foglalkoznak.

Nem volt inkább politikai, és kevésbé vallási döntés a tábori rabbi tisztének a létrehozása?

Minden bizonnyal politikai kérdés volt, de ha nem volna ebben gyakorlati szempont is, akkor a politikában sem jött volna elő. Más NATO-tagállamban normalitás, hogy tradicionális, vallásos zsidók kivegyék a részüket a honvédelemből békeidőben is.

Minden valószínűség szerint több muszlim katona szolgál a Szövetségi Hadseregben, mint zsidó. Ennek ellenére nekik nincs tábori imámjuk. Nem lát ebben ellentétet?

Jelen pillanatban ez egy természetes dolog, még pedig azért, mert a németországi muszlim közösségnek sajnos nincsen olyan központi képviselete, mint a zsidónak. A mi ernyőszervezetünk a zsidóság több mint kilencvenkilenc százalékát reprezentálja. A probléma az, hogy nem tudni, milyen imámot lehetne felvenni erre a szolgálatra: arab vagy török hátterűt, , síitát vagy szunnitát? Nagyon sok olyan kérdés van, ami technikailag nem teszi lehetővé jelen pillanatban, hogy katonai imámok dolgozzanak a seregben. Én személy szerint úgy gondolom, hogy szükség lenne muszlim lelkisegély szolgálatra is, nagyon támogatnám.

A zsidók esetében nincs hasonló probléma? Ön ortodox rabbi, de lehetnek például neológ katonák is a hadseregben.

Németországban az egységes közösség modelljét alkalmazzuk. A Németországi Zsidók Központi Tanácsához egyaránt tartoznak ortodox és nem ortodox rabbik. Én ugyan ortodox vagyok, de minden egyes katonáért felelek, aki hozzám fordul. Egyébként a jövőben összesen tíz rabbi fog szolgálni, és nyilván mindegyik irányzat képviseltetni fogja magát.

Hány vallásos zsidó katona van a Bundeswehrben?

Ezt nagyon nehéz megmondani. Azt is bonyolult definiálni, ki számít vallásosnak. Olyan, akinek kóser étkezés és a Sábbát is fontos, valószínűleg nagyon kevés van, de található. Az én személyes kérdésem az, hogyan lehet megteremteni, hogy ez természetes legyen.

A hadseregben eleget tudnak tenni az igényeiknek?

Igen, ahogyan egy vallásos orvos is el tudja látni a betegeit. Ezt persze a katonai bázison belül is el kell tudni fogadtatni, de úgy gondolom, ez nem akadály. A mi faladatunk például a kóser ellátás logisztikájának a megszervezése. Németországban az élelmiszer-kínálat is rejt bizonyos lehetőségeket, például a vegán ételek térnyerése.

Az utóbbi időben több alkalommal lelepleztek le szélsőséges beállítottságú katonákat.

Ez egy hatalmas probléma, amit mindenki nagyon kritikusan lát. El kell fogadnunk azt a tényt, hogy azok között, akik vonzódnak a hadsereg felé, sok esetben vannak jobboldali radikális nézeteket valló személyek. Ez valószínűleg nem más Németországban, mint bármely más államban, akár még Magyarországon is. Az, hogy ezek a tendenciák napvilágra kerülnek és nem söprik a szőnyeg alá, hanem felderítik a hátterüket, valamint a résztvevőknek következményekkel kell számolniuk, nagyon pozitív jelzése a demokráciának. Rabbiként mi is segíteni fogjuk az ilyen tendenciák elleni harcot.

Hogyan?

Személyes kapcsolatok felépítésével. Az antiszemitizmus és a kisebbségek elleni gyűlölet sajnos része a társadalomnak, ezeket soha nem fogjuk tudni megszűntetni. De, ha mindent megteszünk ennek érdekében, akkor legalább el tudjuk szigetelni. Annál a fiatalnál, aki éppen egy fordulóponton van, ahol átbillenhet a környezete negatív hatása gyűlöletbe, és találkozik egy olyan zsidó arccal, aki foglalkozik vele, jó esély van arra, hogy mégis a helyes irányba haladjon tovább. Az ellenségeskedés elleni harcot csakis személyes kapcsolatok révén lehet megnyerni.

Ön egyben Szászország főrabbija, a Lipcsei Zsidó Közösség rabbija, a Németországi Ortodox Rabbikonferencia elnökségi tagja és a Lipcsei Hagyományos Zsidó Liturgiai Intézet vezetője. Hogyan fog tudni eleget tenni ennyi kötelezettségnek?

Igyekszem egészséges egyensúlyt teremteni a különböző feladatok között. Minden téren sok segítséget fogok kapni. Ehhez hozzájárul, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amely mindenben támogat, amiért roppant hálás vagyok. Remélem, fogunk találni egy olyan fiatal rabbit is, aki helyettesít, ha éppen nem lehetek Lipcsében.

A katonai rabbiság nem egyemberes feladat, hanem csapatjáték. Több rabbi fog ebben szerepet vállalni. Egy háttérintézményt tervezünk felépíteni, a katonai rabbinátust, ahol összesen tízen leszünk. Mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy a társadalom ugyanolyan szerves részévé váljunk, mint a hadseregen belüli katolikus, illetve evangélikus lelki segélyszolgálat.