Sorsok Háza: Ugyanarról beszélnek, vagy eltérnek a vélemények?

Köves Slomó az EMIH vezető rabbija, Gulyás Gergely kancellária miniszterrel szemben optimista a Sorsok Házával kapcsolatban. Az elmúlt hónapokban – erősítette meg több nyilatkozatában a korábban általunk már megírtakat (például itt) – sikerült egy új kiállítási koncepció első fázisát kidolgozni magyar és külföldi szakértők bevonásával.

Gulyás a minap élesen fogalmazott egy Kormányinfón. A magyar kormány támogatja, hogy a holokauszt magyar gyermekáldozatainak legyen emlékhelyük – mondta az Index tudósítása szerint, „Ha azonban ez nem lehetséges az ország bemocskolása nélkül”, akkor erre nem kerül sor.

Köves erre a kijelentésre reagált, éreztetni kívánva, hogy nincs bizonytalanság, zajlanak az egyeztetések az új koncepcióról. Erről egyébként egy hónappal ezelőtt is beszélt, megemlítve tekintélyes külföldi holokauszt gyűjteményekkel és szakértőikkel folytatott eszmecseréiket.

Arról, hogy új koncepció készül, már a Sorsok Háza egyik koncepció-kidolgozójától, Gerő Andrástól is értesülhetett a közvélemény.

Ebből inkább egy magyar zsidó történeti múzeum terve körvonalazódik, mely nem a külföldi nagy holokauszt-gyűjtemények narratíváját tükrözné, hanem a sajátos 19-20. századi magyar-zsidó történelem, illetve a magyar történelem hangsúlyaira fókuszálna.

1. A zsidó vallási reform kihívása. 2. Az asszimiláció kihívása 3. A politikai cionizmus kihívása 4. Az antiszemitizmus kihívása 5. A szocializmus kihívása

Mint a történész írja:

“az öt témacsoporthoz tehát – ha szükséges – öt részfelelőst társítanék. Ezeket a témacsoport vezetőket a projekt egészének felelőse nevezi ki, és ők választhatják meg munkatársaikat.”

A tervezet – meglehet, taktikai okokból –, úgy tűnik, mintha igyekezne valamelyest az EMIH felől visszahúzni a Schmidt Mária vezette Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány hatáskörébe a projekt vezénylését, mi több, szélesebb szakértőgárda, sőt az EMIH mellett az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem szakértőinek bevonását is meglengeti a vallási kérdések kapcsán, mely utóbbi, mint köztudott, Mazsihisz intézmény.

Nem egyértelmű, egyeztetett koncepcióról beszélt-e Köves és írt Gerő, amint az sem világos, van-e nézetkülönbség, vagy nyílt vitakérdés azzal kapcsolatban, kik dolgozzák ki, és kik döntenek végső fokon a koncepcióról, illetve, hogy a Sorsok Háza körüli egyes tényezők egyformán, vagy eltérően látják-e az intézmény körvonalait és jövőjét.