Sorsok Háza – Lázár: egyetértésre, nem pedig botrányra van szükség

Írta: MTI / Szombat - Rovat: Kiemelt, Politika

Mindenkinek az az érdeke, hogy konszenzussal és békességgel jöjjön létre a Sorsok Háza, nem pedig az, hogy botrány vegye körül a holokauszt gyermekáldozatainak budapesti emlékhelyét – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Zsidó Közösségi Kerekasztal csütörtöki ülése után.

Heisler András; Latorcai Csaba; Lázár János

Lázár János nyilatkozik a Zsidó Közösségi Kerekasztal után, a háttérben Heisler András, Latorcai Csaba (j-b) (fotó: Bruzák Noémi, MTI)

Lázár János a Parlamentben újságíróknak kifejtette: tájékoztatta a kerekasztal résztvevőit, hogy a kormány minden érintett szervezetnek és a szakma képviselőinek is megküldte véleményezésre a Sorsok Háza előzetes koncepcióját. A miniszter az emlékhely megnyitásának lehetséges időpontjáról nem tudott nyilatkozni, de annyit megjegyzett, hogy vannak országok, ahol hasonlóan “szenzitív” témájú múzeumokhoz többévnyi egyeztetésre volt szükség.

Többször is hangsúlyozta a konzultációk fontosságát, valamint azt, hogy csak konszenzusos megoldás születhet. “A magyarországi zsidó közösség véleménye, szempontjai és támogatása nélkül ezt az emlékhelyet, oktatási központot, múzeumot nem lehet létrehozni” – jelentette ki.

Szerinte egyébként a vitákat nem elfojtani, hanem lefolytatni kell, remélve a mihamarabbi egyetértést. Arra a kérdésre, hogy Schmidt Mária – a Sorsok Háza megvalósításával megbízott Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója – nem lesz-e bevonva e vitába, Lázár János azt válaszolta: “készen állunk az együttműködésre, mint ahogy mindig”. Hozzátette, a közalapítványnak a kormány feladatul szabta a koncepció elkészítését.

Az ügy előzménye, hogy Schmidt Mária a napokban úgy nyilatkozott: megszűnt a Sorsok Házáról szóló kommunikáció a Miniszterelnökséget vezető miniszterrel, amióta Lázár János maga mellé vette főtanácsadónak Zoltai Gusztávot, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) korábbi ügyvezető igazgatóját.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által a holokauszt 75. évfordulójára, 2019-re javasolt központi budapesti holokauszt-emlékműről a Miniszterelnökség vezetője a kerekasztal után azt közölte: ezt a zsidó szervezetek belső egyeztetésen vitatják majd meg, így “ehhez a kormánynak nincs viszonya jelen pillanatban”.

Arról is tájékoztatott Lázár János, hogy a tanácskozáson szó volt a magyarországi zsidó szervezetek működésének biztonsági helyzetéről is, tekintettel a januári párizsi merényletekre. Emellett megtárgyalták azt is, hogy március 9-étől Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztjét.

Takács Szabolcs; Zoltai Gusztáv; Latorcai Csaba; Lázár János

Kép az ülésről (fotó: Bruzák Noémi, MTI)

*

Heisler András, a Mazsihisz elnöke a kerekasztal után azt mondta: “a Sorsok Háza problematikája pillanatnyilag nem a mi térfelünkön pattog, a kormánynak kell megoldani olyan kérdéseket, amelyekben mi nem vagyunk kompetensek”.

A magyarországi zsidó intézmények biztonsági kérdéséről szólva kifejtette: az európai folyamatok, a terrorizmussal kapcsolatos fejlemények indokolták, hogy erre külön figyelmet fordítsanak. A tanácskozáson prezentációt tartottak a témában, a Belügyminisztérium pedig teljes együttműködési készségéről biztosította a résztvevőket – mondta.

Az IHRA-elnökséggel kapcsolatban azt kérték – folytatta -, hogy ha zsidó témákban programokat szerveznek, akkor azokba a zsidó szervezeteket is igyekezzenek bevonni.  A  kerekasztalon résztvevők tájékoztatást hallhattak Takács Szabolcs államtitkártól az elkövetkező év programjairól, amikor Magyarország tölti be a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetség (IHRA) soros elnöki tisztét.

A Magyar Zsidó Kulturális Egyesület által javasolt emlékmű ügyében Heisler András megerősítette, abban maradtak, hogy a zsidó szervezetek egymás között tisztázzák majd, pontosan hogyan kívánnak megemlékezni a holokauszt 75. évfordulójáról.

*

A helyszíni hozzászólásokból úgy tűnt, a zsidó szervezetek közül többen nem érzik aktualitását egy újabb holokauszt emlékhely létrehozásának.

A Sorsok Háza kapcsán Olti Ferenc oktatási koordinátor úgy vélekedett, hogy meg kellene nyitni 2016 márciusában, Magyarország IHRA elnökségének lejárta előtt, mert szükség van a Holokauszttal kapcsolatos információkat oktató központra. Álláspontját többen is vitatták: Haraszti György, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely vezetője emlékeztetett: a HDKE évente 35.000 látogatót, köztük diákcsoportok sokaságát fogadva betölti ezt a feladatot, és most folyik oktatási programjuk megújítása. Heisler András és Feldmájer Péter Mazsihisz alelnök is úgy vélte, nem kellene sürgetni a Sorsok Háza megnyitását, míg vitás kérdések állnak fenn.

Szántó T. Gábor, a Szombat főszerkesztője arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt másfél évben szinte kizárólag a nézetkülönbségek domináltak az emlékév kapcsán, s bemerevedtek az álláspontok. Ilyen esetben célszerű hátrébb lépni a konfliktustól és másra fókuszálni. Ha nincs konszenzus a vészkorszakkal kapcsolatos felelősségről és ennek ábrázolásáról, talán nem ennek múzeumi megjelenítését kellene erőltetni. Célszerűbb volna esetleg a magyar zsidó történeti múzeum tervén gondolkodni, amihez remek példát szolgáltat a nemrég nyílt Polin, a lengyel zsidóság történetének varsói múzeuma.

 

Kapcsolódó cikk: Alárendelt szerepben – Zsidó Közösségi Kerekasztal előtt

támogatás
Pop up banner
[popup][/popup]