Sok beszólás, kevés erőszak – gemütlich bécsi antiszemitizmus

Egy idősebb úr a villamoson a mellette álló zsidó kinézetű nőtől az iránt érdeklődik, hogyan juthat el bécsi városházához. A hölgy készségesen útba igazítja. A férfi ezután továbbmegy, majd néhány, villamoson utazó  gyerekhez így szól: „Egyet elmondok nektek: az ilyen zsidó disznóban sosem szabad megbízni!” Ilyen és hasonló estekre hivatkozik a Bécsi Izraelita Hitközség és az Antiszemitizmus Elleni Fórum most napvilágot látott jelentése az ausztriai antiszemitizmusról.

 

 

 

Az Antiszemita Események 2019 (Antisemitische Vorfälle – 2019) című tanulmányban olvasható, hogy tavaly összesen 550 antiszemita megnyilvánulás vált ismertté nyugati szomszédunknál, melynek körülbelül 80 százaléka Bécsben történt. Ez 2017-hez képest, amikor 503 ilyen esetet jelentettek, 9,5 százalékos növekedésnek felel meg.

Az eseteket a Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA) munkadefiníciója alapján sorolták a zsidó-ellenesség fogalomkörébe. A különböző megnyilvánulásokat ezután többféle kategóriába osztották. A jobb nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében ennek során a Közösségi Biztonsági Érdekszövetség (Community Security Trust – CST) által használtakat alkalmazták. A CST egy brit civil szervezet (NGO), amelyet 1994-ben hoztak létre az Egyesült Királyság zsidó közösségének védelme és biztonsága érdekében. A CST folyamatosan regisztrálja az ottani zsidóellenes eseményeket és tanácsokkal segíti az érintetteket.

A kategóriák az alábbiak:

1. Tettlegesség: személyek vagy épületek fegyveres vagy fegyvertelen megtámadása, illetve annak megkísérlése.
2. Fenyegetés: erőszak alkalmazásával történő fenyegetés, szóban vagy írásban.
3. Rongálás: tárgyra vonatkozó, nem életveszélyes támadás.
4. Sértés: szóbeli vagy írásos antiszemita sértegetés, kijelentés, megjegyzés vagy üzenet.
5. Média használata: olyan antiszemita tartalmú írás, melynek címzettje legalább két személy, vagy személyek széles köre (levél, e-mail, újság, blog, stb.).

A beszámoló szerint tettlegességre csak ritkán, összesen 6 alkalommal került sor (>1%). 18-szor fenyegettek meg zsidó személyt (3%) és 78 rongálás történt (14%). A zsidó-ellenes események közel fele sértegetés volt, amit összesen 239 alkalommal (43%) jelentettek. Gyakoriságban ezt a médiumokban közölt 209 antiszemita írás követte (38%).

A jelentés foglalkozik a megnyilvánulások ideológiai hátterével is. Más országokhoz hasonlóan a támadások döntő többsége jobboldali körökből származott (268). Szélsőséges baloldaliak 25-ször, muszlim világnézetűek vagy vallásúak 31-szer tűntek fel zsidó-ellenes megnyilvánulásaikkal. 226 esetet nem lehetett egyik csoporthoz sem kötni.

Az egyes kategóriákon belül nagy eltérések mutatkoztak a világnézet terén. Így például a sértegetések 55%-a, a rongálások pedig több mint 83 %-a szélsőséges jobboldaliaktól származott. Míg muszlimok rongálásokban egyáltalán nem vettek részt, a 6 tettlegesből hármat ilyen személy követett el.

A legtöbb antiszemita cselekményt a sértettek személyesen élték át (177 alkalom). 168 alkalommal a sértő üzenet e-mailen érkezett. A levelek (93) és közösségi média (78) használata is viszonylag gyakran fordul elő.

„Nem beszélnék ijesztő számokról, ugyanis ez a fejlődés már évek óta folyamatosan aggasztó” – kommentálta a jelentést Oskar Deutsch, a hitközség elnöke. „Sajnos egyre többen szítanak antiszemitizmust, és követnek el zsidóellenes tetteket. Bécs mindazonáltal zsidók számára különösen élhető város” – tette hozzá.

A felhozott konkrét példák mégis ijesztőek. A tettlegesség kategóriájába tartozik azon eset, melynek során egy városi terepjáró majdnem elütött egy zsidó családot, amikor vezetője kihajtott a garázsból. Szóváltásra került sor, mely zsidózásba torkollott, majd a sofőr olyan erősen ütötte arcul a családapát, hogy eltört az orrcsontja. A rongálásokhoz sorolták egy zsidó fiatal által szervezett házibulin történt eseményt. Egyik barátja hívatlan vendégeket hozott magával, akik leszedték az ajtófélfán elhelyezett mezüzét, a falra pedig horogkeresztet rajzoltak.

Karl Nehammer belügyminiszter szerint az antiszemitizmus „sok évtizeddel az ausztriai náci-uralom megszűnte után még mindig jelen van Ausztriában. Előfordulása és megjelenési formái ugyan megváltoztak, de a digitalizáció egyben újabb lehetőségeket teremtett az antiszemitizmus számára.”

Karoline Edtstadler, az osztrák kormány Európa-ügyi minisztere számára a számok cselekvésre sürgetnek: „Az Izraelita Hitközség antiszemitizmus-jelentése azt mutatja, hogy még sok tennivalónk van ezen a területen.”