Simon Peresz az EU-nak: „Miért éppen most okoznak ismét kínos zavart?”

Simon Peresz izraeli államelnök csütörtökön felszólította az Európai Uniót, hogy mondjon le azoknak az új irányelveknek a kihirdetéséről, amelyek megakadályoznák az együttműködést a Jordán nyugati partján (EU terminológia szerint: a megszállt területeken) lévő izraeli intézményekkel. Izrael nem fogadja el az EU irányelveit az ország és a megszállt területek közti különbségtételről.

Mint ismeretes, az Európai Unió új, kötelező érvényű irányelvei mind a 28 tagállam számára megtiltják az együttműködést a megszállt területeken élő izraeliekkel. A már pénteken életbe lépő szabály szerint tilos lesz minden együttműködés, például támogatások nyújtása, ösztöndíjak odaítélése, kutatási alapok és díjak adása telepeseknek és telepeknek, beleértve nemcsak Ciszjordániát, de Kelet-Jeruzsálem zsidó lakónegyedeit is.

Ezentúl az unió és minden tagállama Izraellel megkötött összes szerződésének lenne egy záradéka, amely szerint az 1967-ben elfoglalt területek nem képezik Izrael részét, és rájuk nem vonatkozik a megállapodás.

Simon Peresz az alábbiakat írta üzenetében: „Olyan információkkal rendelkezem, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter áttörés előtt áll tárgyalásain. Nagyon meggyőzőek voltak megbeszélései az Arab Ligával, ők is nyilvánosan támogatták próbálkozását. Izrael és palesztinok is hatalmas erőfeszítéseket tesznek az utolsó akadályok elhárítása érdekében, és van esély azok legyőzésére.”

„Európához, ottani barátainkhoz fordulok” – folytatta beszédét. „Várjanak! Miért éppen most, ezekben a kritikus napokban okoznak ismét kínos zavart, amely késleltetheti a béketárgyalás megkezdésének esélyét? Az Európai Unióhoz fordulok, és azt kérem, hogy adjanak elsőbbséget a békének!” – kérte a brüsszeli döntéshozóktól.

„Semmi sem történik, ha várnak néhány hetet, és talán megváltoztatják döntésüket. Az előrelépés szempontjából nagyon fontosnak látom a jelen pillanatot” – zárta üzenetét az izraeli államelnök.

Ahogy beszámoltunk róla, váratlanul érte Izraelt az Európai Unió által kiadott új irányelv, amely újraszabályozza a kétoldalú kapcsolatokat. Az intézkedéssel Brüsszel bojkottot hirdet minden olyan szervezettel, oktatási intézménnyel és gazdasági vállalkozással szemben, amely bármilyen kapcsolatban áll az izraeli telepesekkel. Az egyoldalú és diszkriminatív direktíva veszélyezteti a 28 uniós tagállam és Izrael közötti 40 milliárd eurós évi kereskedelmi forgalmat is.

Az EU új feltételeket szabna Izraelnek a kutatás-fejlesztési támogatások felhasználásánál. 2014-től előírnák, hogy a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi kötődésű izraeli pályázók nem indulhatnának európai támogatásokért. A döntés elvi jelentősége sokkal fontosabb a gyakorlatinál. Mivel ezzel az EU csak a 67 előtti határokkal ismerné el a zsidó államot, nem véve tudomást a jelenlegi status quo-ról.

A feltételek veszélyes precedenst teremthetnek – állítják egybehangzóan az izraeli jobboldal képviselői. Szerintük, ha az izraeli kormány ebben a formában elfogadná az EU feltételeit, akkor az valódi politikai cunamit indítana.

Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu – a német Die Weltnek adott interjúban – ugyancsak értetlenségének adott hangot, szerinte az európaiak négy éven át azt kívánták, hogy az Egyesült Államok végre aktivizálja magát az izraeli-palesztin konfliktus rendezésében. Most pedig, amikor az amerikai külügyminiszter személyesen közvetít a felek között, az EU aláássa John Kerry törekvéseit.

Netanjahu kijelentette, hogy nem engednek a nyomásnak: Izrael határait tárgyalások útján kívánják meghatározni és nem gazdasági szankciók révén – erről az izraeli miniszterelnök ma több európai kormányfővel is egyeztetett telefonon.

 

Izrael viszontválaszt fontolgat

A nyolcvanmilliárd eurós költségvetésű „Horizon-2020” nevű program az EU új munkahelyek teremtését célzó, kiemelt tudományos és kutatási együttműködése, amelyben központi szerepet vállaltak az izraeli tudósok.

Az eredeti tervek szerint a zsidó állam több mint hatszáz millió euróval szállna be hét év alatt a programba, de mintegy másfélszeres kutatási támogatást kapna vissza. Izrael kutatóközpontként különleges helyzetet élvez a tudományos és fejlesztési együttműködésben, a projekt egyetlen olyan teljes jogú résztvevője, amely nem tagja az uniónak.

A lapnak név nélkül nyilatkozó jeruzsálemi tisztviselő szerint a kormány elhatározta, hogy nem éri be az uniós szankcióktól való elhatárolódással. “Az EU -nak el kell döntenie, hogy megéri-e számára lemondani az izraeli emberi erőforrásról” – nyilatkozta az illetékes.

A külügyminisztérium egyik diplomatája szerint viszont súlyos csapást mérne a Horizon-2020-ból való kilépés az izraeli információs technológiai szektorra. „Meg kell gondolnunk, hogy ez a lépés jó-e Izraelnek, nem megy-e túl messzire” – nyilatkozta.