„Semmivel nem értek egyet, amit mondtál, de szeretlek”

Joe Biden Izrael régi barátja, de bírálja a telepeket, és Iránnal kapcsolatban is más a véleménye.

Joe Biden, az Egyesült Államok most megválasztott 46. elnöke Izrael igazi barátja, ebben hívei és politikai ellenfelei is egyetértenek – írja részletes összefoglalójában a Times of Israel.

„Mély érzelmek fűzik Izraelhez” – mondja róla Michael Oren, aki akkor volt a zsidó állam Washingtoni nagykövete, amikor Biden alelnök volt. Oren álláspontja elsősorban az iráni és az izraeli-palesztin kérdésben különbözött Obamáétól és Bidenétől. Mégis minden évben részt vett az alelnök Ros Hásáná alkalmából rendezett fogadásán. Oren szerint „Biden annak a generációnak tagja, amely nem emlékezetében élénken él 1967 and 1973. Szívében ott van Izrael. Megérti Izraelt.”

Biden a pennsylvaniai Scrantonban született katolikus szülők gyermekeként, akik szilárdan kiálltak Izrael mellett, és őt is a zsidó állam tiszteletére nevelték.

Egy 2015-ben tartott zsidó rendezvényen így fogalmazott: „Az alapító atyák és anyák – Ben-Gurion, Golda Meir, Begin, Saron, Rabin, Simon Peresz – nagy nemzedéke Izraelt virágzó demokráciává formálta. És a folyamat során felépítették a Föld egyik leginnovatívabb társadalmát. Közben megvédték hazájukat, és a közel-keleti térség katonailag legerősebb államává tették. Az évek során sok minden változott, a veszély viszont nem szűnt meg. Izraelinek lenni változatlanul nagy kihívás, különleges bátorságot követel.”

Menáhem Beginnel való találkozását a The New York Times „erősen érzelmi töltetű konfrontációnak” írta le. 1982 júniusában, a Békét Galileának elnevezésű hadművelet (első libanoni háború) kezdetekor Begin a szenátus külügyi bizottságának tagjaival találkozott Washingtonban. Több szenátor a katonai erő aránytalan alkalmazásával vádolta meg az izraelieket. Egyikük azonban – ő volt Biden – szenvedélyes védőbeszédet tartott; kijelentette, hogy ő még asszonyok és gyermekek életének kioltása árán is megvédené földjét azoktól, akik azt megpróbálnák elfoglalni. Jeruzsálembe hazatérve Begin a következőket nyilatkozta: „Elhatárolódtam ezektől a megjegyzésektől. Azt válaszoltam: nem Uram, erre oda kell figyelni. A mi értékrendünk szerint az asszonyokat és gyermekeket óvni kell, még a háborúban is… Alkalmanként lehetnek polgári áldozatok, de az emberi civilizáció alapelve, hogy ne bántsuk a civileket.”

Ugyanakkor Biden makacsul ellenezte zsidó telepek létesítését a Nyugati-parton. „Utalt arra, hogy amennyiben folytatjuk ezt a politikát, előfordulhat, hogy javasolni fogja a pénzügyi támogatás csökkentését. Erre én világos választ adtam: Uram, ne fenyegessen minket ezzel. Először is, ez nem egyirányú utca. Segítenek bennünket, és ezért mi hálásak vagyunk. De mi is sokat teszünk önökért. Hiába próbálnak minket fenyegetésekkel rávenni arra, hogy engedjünk elveinkből, nem fogunk” – mondta akkor Begin a fiatal Delaware-i szenátornak. A történetnek több változata is kering; egyik szerint Begin kijelentette: „Büszke zsidó vagyok. Mögöttem háromezer év kultúrája, fenyegetésekkel nálam semmire sem jutnak.”

Talán Biden a szenátusban 1986 júniusában elmondott beszédét is a fenti történések befolyásolták. „Ideje, hogy abbahagyjuk a magyarázkodást Izrael támogatásával kapcsolatban. Nincs miért bocsánatot kérni. Az évi 3 milliárd dollár a legjobb befektetés Amerika szempontjából. Ha Izrael nem lenne, ki kellene találni, hogy az Egyesült Államok érdekeit védje a régióban” – mondta ekkor Biden.

Joe Biden says if Israel didn’t exist, the US would have to invent one to protect US interests

Joe Biden says that Israel is the best 3 billion dollar investment the United States makes, and that if there were not an Israel, the US would have to invent…

A 2015. évi izraeli függetlenségi napi fogadáson Biden a következőket mondta: „Izrael a legfontosabb a világban élő zsidóság biztonsága szempontjából. A legbámulatosabb az, hogy sohasem kérték tőlünk azt, hogy harcoljunk önökért. De ígérhetem, hogy ha megtámadják országukat, és vesztésre állnak, szerintem harcolni fogunk önökért.”

Ugyanakkor Biden rokonszenve Izrael iránt nem jelenti azt, hogy ne illette volna a zsidó államot kemény kritikával, különösen a palesztin kérdésben.

2016-ban a J-Street – az Izraelt támogató, de a palesztinokkal megegyezést kereső lobbiszervezet – ülésén hangzott el: „Szilárdan hiszem, hogy a telepek folyamatos és fejlesztésével, az előőrsök (outposts) legalizálásával, a földfoglalásokkal Izrael rossz irányba halad. Ez pedig az egyállami realitás, ami igen veszélyes. Mi viszont elköteleztük magunkat amellett, aminek igazságáról az izraeliek is lelkük mélyén meg lehetnek győződve: a két állami megoldás mellett.” Ez az álláspont állította szembe Bident a Benjámin Netanjahu által javasolt részleges annexiós tervekkel ez év elején, amit végül is ejtettek, cserébe az Egyesült Arab Emírségekkel kötött, a kapcsolatok normalizálását célzó szerződésért.

Biden a mostani kampányban azt hirdette: „Sürgetni fogjuk az izraeli kormányt és a Palesztin Hatóságot, hogy tárgyaljanak a kétállami megoldásról, és kerüljék az egyoldalú lépéseket, mint az annexió és telepítés, másfelől az uszítás és erőszak, amelyek aláásnák a békére irányuló erőfeszítéseket.”

Biden azt is megígérte, hogy újra felveszik a leköszönő Trump kormányzat által lebontott diplomáciai kapcsolatokat a Palesztin Hatósággal, segíteni fogják az izraeli-palesztin biztonsági együttműködést, a gazdasági fejlesztéseket és a palesztinoknak a Nyugati Parton és Gázában újra folyósítják a humanitárius segélyt. Kelet-Jeruzsálemben újra nyitják az amerikai konzulátust, Washingtonban pedig a PLO képviseletét. Az új elnök nem volt híve az amerikai nagykövetség áthelyezésének Jeruzsálembe, de visszakozni nem szándékozik. Nyomást fognak gyakorolni a palesztin hatóságra, hogy szüntessék be bebörtönzött terroristák pénzügyi támogatását.

Oren, a volt nagykövet fenti lépéseket úgy jellemezte, mint amelyek nem fogják lelkesíteni az izraeli kormányzatot, de főként szimbolikus jelentőségűek. Ám az irániakkal kötött atomalkuhoz történő visszatérés egészen más probléma, mivel Irán stratégiai veszélyt jelent. 2015-ben Biden alelnöknek nagy szerep jutott a szerződés tető alá hozásában.

Tony Blinken, Biden politikai főtanácsadója nyilatkozta a múlt héten a The Times of Israelnek: „Biden világossá tette, hogy amennyiben Irán tartani fogja a szerződésben vállalt kötelezettségeit, mi is azt tesszük, és szövetségeseinkkel és partnereinkkel törekedni fogunk egy hosszabb távú és komolyabb megállapodás megkötésére. Ugyanakkor világosan leszögezte, hogy nem engedjük meg, hogy Iránnak atomfegyvere legyen. Úgy véltük, hogy erre legjobb módszer az atomalku, és az működött is.”

Ez a politika nyilván Washington és Jeruzsálem közötti feszültséghez vezet. Sőt az Irán és Izrael közötti háborúhoz is vezethet, mert Izrael „kénytelen lesz lépni” – mondta Tzachi Hanegbi telepítésügyi miniszter csütörtökön.

Obama elnöktől eltérően, Bident hosszú és bensőséges kapcsolat fűzi Netanjahuhoz. Amikor Netanjahu 2010-ben jeruzsálemi hivatalában fogadta Bident, három évtizedes ismeretségükről, és az izraeli néphez fűződő baráti szálakról beszélt. Hat évvel később pedig arról, hogy a Biden család – Biden két gyerekének zsidó partnere révén – „a zsidó mispóhe része”. Biden megerősítette, hogy ismeretségük régi eredetű. „Emlékszem, amikor azt mondtam neki: Bibi, egy kijelentéseddel sem tudok egyetérteni, de szeretlek.”

Times of Israel – Bassa László