Ruhatári biléta – Holokauszt-áldozatok neveivel

Öt évig tartott a felújítás, ma nyitotta meg újra kapuját  a Frankfurti Zsidó Múzeum, Németország legrégibb zsidó múzeuma.

 

A múzeum vezetése és Frankfurt város tanácsa hétfőn mutatta be a sajtónak az ötvenmillió euróért felújított intézményt, amely szerdától várja ismét a látogatókat. Közel ötezer négyzetméteren mutatja be a város zsidó életét a felvilágosodás és a jelenkor között. A gyönyörűen renovált régi épülethez – a Rothschild család néhai klasszicista palotájához – egy új épületszárnyat is illesztettek.

Az előbbi az otthona a Mi most létezünk (Wir sind jetzt) c. állandó kiállításnak, amely egyrészt személyes történeteket mesél el a város zsidóiról, életükről, hagyományaikról és rituáléikról – három frankfurti család bemutatásával. A Rothschild bankár família, a kereskedő Frankék és az orosz származású kommunista Valentin Senger családjának történetét mutatják be mindennapi eszközök, tárgyak és digitális technika segítségével. Az állandó kiállítás egyik talán legmegrázóbb tárgya egy kis szék: Anne Frank gyerekkori székecskéje (a család eredetileg Frankfurtból származott). Itt olvasható édesapja 1945. augusztus 1-én megjelent apróhirdetése is, melyben lányai után nyomozott. Amit nem tudott, hogy akkor már három hónapja halottak voltak.

Az állandó kiállítás másik modulját a zsidó hagyomány modern vallássá történő átalakulásának szentelték. A középpontban a zsidó kultúra áll: öt férfi és egy női rabbi válaszol különböző vallási és világi kérdésekre egy interaktív videóinstalláción keresztül. Például: „Mikor jön el a Messiás?” „Hogyan áll a zsidóság a homoszexualitáshoz?”. A harmadik blokk a város zsidóságának háború utáni történetével foglalkozik: hogyan befolyásolták Frankfurt közéletét az oktatás, az egészségügy, a tudomány és a politika terén.

„Egyéni történetek révén kívánjuk a történelmet bemutatni. Személyes életrajzokat mesélünk el, vannak emléktárgyaink, anekdotákat is elmondunk, hogy ezekkel hozzuk közel az emberekhez az absztrakt nagy történelmet” – magyarázza Sabine Kößling vezető kurátor a ZDF közszolgálati televíziónak.

De a múzeum nem reked meg a múltban, hanem a jelenben is kíván élni. A fényárban úszó új szárny, mely a Fényépítmény nevet kapta, építészeti remekmű. Míg kívülről egy erődítményre emlékeztet, belépve az ember melegséget és nyitottságot érez. Ez a szárny az időszaki tárlatok helyszíne. A mostani témája nem kismértékben provokatív: Isten női oldala.

A remekül átgondolt és megvalósított koncepció mellett a sok részlet az, ami igazán lenyűgöz. A bejárat előtt áll Ariel Schlesinger izraeli művész Untitled (Cím nélkül) szobra: két fémből öntött fa, amelyek közül az egyik a földbe gyökerezik. A másik viszont fejjel lefelé kapaszkodik az alsónak az ágaiba, miközben a gyökerei az égnek állnak. A szobrász a frankfurti zsidók történetéből merítette az ihletet: múltjuk a városban gyökerezik, ugyanakkor tény, hogy kiszakították őket onnan. De talán a kabbalisztikus életfára is kíván utalni, amely az isteni teremtést tükrözi.

A vendégek kabátjukat szekrényekben helyezhetik el, melyeket nem számokkal láttak el, hanem holokauszt-áldozatok neveivel. Az ajtó belső felületén az illető élettörténete olvasható.

A bemutatókat egy húszezer kötetes nyilvános könyvtár és Frankfurt első kóser (tejes) kávézója egészíti ki.

#Zukunftsmusik Unser Lichtbau von Staab Architekten

7 Orte, 7 Geschichten, 7 x Vorfreude auf das neue Jüdische Museum. #2 Der Lichtbau: In unserer Videoreihe #Zukunftsmusik zeigt Euch diese Woche unsere Kollegin …

„A múzeum keretet nyújt a város zsidó múltjának”, de elsősorban a kortárs frankfurti zsidó életnek szenteli magát, amivel egyedülálló Németországban – jelentette ki Peter Feldmann főpolgármester a sajtótájékoztatón. Ina Hartwig, Frankfurt kultúrfelelőse szerint a múzeum nyitott koncepciója „az antiszemitizmus és a jobboldali szélsőségesség elleni küzdelem fontos jele.”

Hessen tartomány miniszterelnöke, Volker Bouffier a felújítást a múzeum fejlődése fontos mérföldkövének tekinti. „Szeretnénk, hogy a zsidó élet a tartományban láthatóvá váljék – egy olyan társadalomban, ahol az emberek egymással békében és kölcsönös tiszteletben élnek” – fejtette ki.

Frankfurtban a 12. század óta élnek zsidók. Ez volt az első város német földön, ahol a Soá után zsidó múzeum nyílt, 1988. november 9-én.