Rétvári Bence: A holokauszt oktatása fontos ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen

Ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen, fontos, hogy a felnövekvő generációk pontosan megismerjék a holokauszt és az azt megelőző időszak történetét – jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.

Rétvári Bence a Töredezett emlékek: holokausztoktatás a 21. században címmel a Holokauszt Emlékközpontban megrendezett konferencián arról beszélt: Magyarországon ma virágzik a zsidó kultúra és közösségi élet, ennek alapja pedig az, hogy a közösség tagjai biztonságban élnek.

Szólt arról is, a Nemzeti Alaptantervben a holokauszt oktatásának két iránya is van: az egyik a holokauszt, a másik az ahhoz vezető okok bemutatása.

Az egyik: elégtétel és kegyelet az áldozatoknak, a másik: az odavezető okok bemutatása, a jövőre vonatkozó “biztonsági lépés”. Ennek célja, hogy aki megismeri ezt a korszakot, felismerje a történelemben már látott jeleket a világban, tudva, hogy mindez nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem lépések sorozata vezetett az emberiség egyik legnagyobb népirtásához – mondta Rétvári Bence.

A holokausztról beszélni azért is fontos – hangsúlyozta az államtitkár -, mert az elmúlt két évben Nyugat-Európában tömeges antiszemita tüntetéseket tartottak a hatóságok engedélyével. Ezekkel az országokkal szemben Magyarországon semmilyen antiszemita és Izrael-ellenes tüntetést nem engedélyeznek a hatóságok.

Németországban izraeli zászlókat égettek és átlagosan naponta öt, zsidók elleni bűncselekményt követtek el, Hollandiában holokauszt-emlékművet rongáltak meg, Londonban izraeli zászlókat téptek le, tapostak meg és gyújtottak fel, Franciaországban rálőttek egy zsinagógára, New Yorkban  megduplázódott az antiszemita bűncselekmények száma – sorolta Rétvári Bence.

Hozzátette, az utóbbi időben, a háború következtében egyre szélsőségesebbek az antiszemita megnyilvánulások, amelyeknek sok nyugat-európai országban nem veszik elejét, miközben határozott fellépésre lenne szükség.

“Ők azt mondják, hogy igyekeznek kordában tartani ezeket az eseményeket, mi pedig azt (…), hogy ezeket az eseményeket meg kell előzni” – fogalmazott.

Ezért is van, hogy a Jewish Policy Research felmérése szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa a zsidó közösség számára. Mi “ezt szeretnénk megtartani” – mondta, hozzátéve, fontos, hogy minden közösség biztonságban érezze magát Magyarországon, mert “ha egyvalakinél kivételt teszünk”, akkor lesz egy következő közösség is, amelyik majd nem érzi biztonságban magát.

Rámutatott: ha egy korszakban elkezdik tagadni egy népcsoport jogát az emberi méltósághoz, az ritkán áll meg egy népcsoportnál. A világnak azon a részén, ahol a legnagyobb veszélyben vannak zsidók, a keresztényeket is üldözik – mondta Rétvári Bence.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás az elmúlt évtizedekben rengeteget változott, a mai diákok a médiából, az internetről szerzik ismereteik jelentős részét, ahol sok a hamis információ.

Az álhírek terjesztéséhez ráadásul már nem kell újságírónak lenni, elég hozzá egy okostelefon – mondta, kiemelve, milyen fontos a tanárok szerepe abban, hogy a valós tényeket megismertessék a felnövekvő generációkkal.

Izrael képes magát megvédeni a katonai táadásokkal szemben, de az antiszemitizmus terjedését nehezebb megállítani. Az antiszemitizmus pedig, ugyan a zsidók gyűlöletével kezdődik, de mindig átterjed más népekre is – tette hozzá Jákov Hadasz-Handelszman.

Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szintén a digitális eszközök elterjedésében rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélt.

Az új digitális platformok segítségével egyrészt könnyebben, több emberhez, újszerű módon lehet eljuttatni egy-egy üzenetet, másrészt ezek az eszközök a tények torzítását, manipulálását is lehetővé teszik – mondta, jelezve: ezért óriási felelősség hárul a modern technika használóira, a tanárokra, hogy az ezeket az eszközöket mikor, milyen célra, hogyan használják és milyen korosztálynál alkalmazzák.

Grósz Andor kiemelte azt is: az idő múlásával, a holokauszt-túlélők számának csökkenésével párhuzamosan ugyanakkor egyre nő az olyan adatbázisok, interjúfeldolgozási módszerek száma, amelyek segíthetik a holokauszt oktatását – írja az MTI.

*

A konferencia programja:

9:30 Regisztráció

10:00 Megnyitó beszéd

Dr.Grósz Andor, kuratóriumi elnök, Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány
Dr. Rétvári Bence, miniszterhelyettes, Belügyminisztérium

10:15-11:00 Plenáris előadás

Szőnyi Andrea (Zachor Alapítvány)
Az IHRA pedagógusok számára készült forrásainak bemutatása és gyakorlati alkalmazása a tanításban

Az előadás célja, hogy bemutassa a Holokausztról szóló tanítási és tanulási javaslatokat, a Nemzetközi Holokauszt Emlékszövetség (IHRA) oktatási munkacsoportjának szakértői által kidolgozott forrásokat, gyakorlati megvalósítási lehetőségekre összpontosítva, példákat mutatva olyan eszközökre és módszerekre, amelyeket a pedagógusok közvetlen munkájuk során alkalmazhatnak.

11:00-12:40 1. szekció: Múzeumpedagógia

Monika Koszyńska (POLIN Múzeum, Varsó)
Ahhoz, hogy megértsük a veszteséget, tudnunk kell, kik voltak ők, és hogyan éltek itt.

A lengyel zsidók történetét bemutató POLIN Múzeum 2013 óta működik az egykori varsói északi kerület helyén. Területén a német nácik a varsói gettót szervezték meg a második világháború alatt. Itt zajlott a német megszállók elleni első fegyveres felkelés, a varsói gettófelkelés. múzeum széleskörű oktatási programot folytat a helyszín összetett- és feldolgozhatatlan történelmét szem előtt tartva. Az előadás ezekbe a programokba enged betekintést.

Matej Beránek (Szered, Holokauszt Múzeum, Szlovákia)
A szeredi holokauszt múzeum oktatási programjai

A Szeredi Holokauszt Múzeum a Szlovák Nemzeti Múzeum – Zsidó Kultúra Múzeumának része, és az egykori szeredi munka- és koncentrációs tábor területén jött létre. A múzeum oktatási tevékenységei történelmi anyagokon, holokauszt-túlélők audiovizuális tanúvallomásain, állandó kiállításokon és az egykori szeredi munka- és koncentrációs tábor történelmi helyszínén alapulnak.

Tanja Tuleković: (Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság)
Múzeumpedagógia a Donja Gradina emlékhelynél

Donja Gradina Emlékhely látogatásának fontossága a következőkben tükröződik: olyan autentikus hely, amely lehetőséget ad történeti kutatások elvégzésére, oktatásra, megemlékezésre, tisztelgésre az usztasa népirtás áldozatai előtt. Az előadás során videók segítségével kerül bemutatásra az emlékhely.

12:30-13:30 Ebédszünet

13:30-15:00 2. szekció: Innovatív módszerek a holokausztoktatásban

Victoria Kumar (ERINNERN:AT, OeAD, Ausztria)
A digitális emlékezet-tájkép projekt bemutatása

A DERLA – dokumentációs és oktatási projekt, amely megmutatja, hogyan valósul meg a helyszín-alapú és médiával támogatott tanulás a digitális térben, de közvetlenül “a helyszínen” is. Az előadáson bemutatásra kerül a DERLA, valamint a digitalizáció és a közvetítés konkrét kérdései az oktatásban.

Miško Stanišić (Újvidék, Szerbia)
“Eszter” – Képregény a holokausztoktatásban

 Az “Eszter” – egyedülálló oktatási anyag: olyan illusztrált, dramatizált történetek gyűjteménye, amelyet történelmi dokumentumok egészítenek ki. Ez a fajta tanulási segédeszköz, összekapcsolja a múltat a jelennel azáltal, hogy bevonja a diákokat a történelmi feljegyzésekkel kapcsolatos saját kutatásukba és elmélkedésükbe, miközben a hangsúlyt a történelmi tényeken alapuló, mélyen magával ragadó személyes történetekre helyezi.

Boris Hajdinjak (Maribor, Szlovénia)
A muravidéki zsidók sorsa Primo Levi, Elie Wiesel és Kertész Imre műveiben

A holokauszt történelmi jelentőségének, mai ismeretének egyik megjelenése a holokauszttúlélő írók műveiben található. Az előadás bemutatja, hogy miért és hogyan hasonlítanak élményeik a muravidéki zsidók sorsához. Javaslatot tesz arra is, hogyan lehet és miért fontos ezeket a hasonlóságokat felhasználni a régió zsidósága sorsának bemutatására.

15:00-15:30 Kávészünet

15:30-17:00 3. szekció: A holokausztoktatás kihívásai

Noa Mkayton (Jad Vasem, Izrael)
A holokauszt tanításának kihívásai október 7. után

Az Izrael elleni október 7-i támadás, és az azt követő háború óta az antiszemitizmus világszerte drasztikusan növekszik, ami nemcsak a zsidó személyek és intézmények biztonságát, hanem a holokausztoktatás körülményeit is érinti. Az előadás a holokausztoktatás és a jelenlegi antiszemitizmusról szóló tanítás közötti összetett kapcsolatot vizsgálja.

Oana Nestian-Sandu (TOLI és Temesvár, Románia)
Tanulni a múltból, cselekedni a jövő érdekében – Interdiszciplináris megközelítés a holokauszt, az emberi jogok és a kultúrák közötti oktatásban

Az általunk javasolt interdiszciplináris megközelítés a holokausztoktatás, az emberi jogok oktatásának és az interkulturális oktatás megközelítéseit és módszereit ötvözi azzal a céllal, hogy a diákokat a múlt megismerésére, a múlt és a jelen kapcsolatának megértésére és a demokratikus és interkulturális társadalmak fejlődéséhez való hozzájárulásra irányítsa, amelyben minden egyén méltóságteljes életet élhet.

Árvai Noémi-Goldmann Márta (HDKE, Budapest)
Kihívások a tanárképzésben: A golyók által elkövetett népirtások témája a holokausztoktatásban

Az előadás során a HDKE munkatársai beszámolnak sikeres együttműködésükről és tapasztalataikról, melynek keretében 7 nemzetközi tanárképzést bonyolítottak le Budapesten a francia Yahad-in-Unum kutatócsoporttal egy eddig kevésbe oktatott területről: a volt szovjet területeken 1941-44 között történő népirtásokról, és ennek magyarországi vonatkozásairól.

17:00 Konferencia lezárása:  Zima András igazgató

A konferencia angol nyelvű, melyhez tolmácsolást biztosítanak.