Régi pompájában az edirnei Nagy Zsinagóga

Írta: Polgár György - Rovat: Politika

Csak zsidók nincsenek már hozzá.

A nemzeti zászlókkal ékesített zsinagóga az avatás napján.

A nemzeti zászlókkal ékesített zsinagóga az avatás napján.

46 évnyi kényszerszünet után ismét fogadhat(na) hívőket Törökországban az edirnei Nagy Zsinagóga. Örömteli eseménynek lehettek részesei pészach előtt egy héttel a török zsidók: közel ötéves felújítási munkálatokat követően március 26-án újra megnyílt a török-görög-bolgár hármas határ melletti Edirnében a Büyük Sinagoğu (Nagy Zsinagóga). A gyönyörűen rendbetett, napsárga homlokzatú történelmi imaházat Bülent Arınç miniszterelnök-helyettes és a Törökországi Izraelita Hitközség vezetője, Ishak Ibrahimzadeh avatta fel. „Antiszemitizmus, iszlám-ellenesség és rasszizmus: a törökországi modell kapcsán meg kell mutatnunk, hogyan tudunk együtt élni. A mi országunk lakossága körében sohasem vert gyökeret az antiszemitizmus” – jelentette ki beszédében Arınç, majd hozzátette: „Ahogy körülnézünk Európában és más országokban, látjuk,

mennyire elmaradnak mögöttünk,

és ez nagyon elszomorít.” Felhívta a világban élő zsidókat, hogy amennyiben itt akarnának élni, 78 millió török tárt karokkal várja őket.

Az avatási ünnepség

A kormányzat kétségtelenül tisztességes és erőteljes erőfeszítései ellenére – melynek ékes bizonyítéka az állami pénzből renovált zsinagóga – a 2010-ben történt, török áldozatokat is követelő Mavi Marmara incidens óta egyre erősödik Törökországban a zsidóellenes retorika. Sokan ugyanis Izrael állammal azonosítják a hazai zsidóságot. Egy ilyen kirohanás éppen Edirnéhez kötődik: „Míg azok a banditák háborút szítanak és az Al-Aksza mecsetben muszlimokat mészárolnak, mi zsinagógát építünk ezeknek!” – fröcsögött tavaly novemberben a város kormányzója, Dursun Şahin. Később bocsánatot kért, mondván: haragja Izrael politikája, és nem Törökország zsidó állampolgárai ellen irányult.

A zsinagóga a felújítás előtt

A zsinagóga építése 1905-ben kezdődött, az utolsó szultán, II. Abdülhamid engedélye alapján, és két évvel később avatták fel. A bécsi Leopoldstädter Tempel mintájára készült imaház

1969-ig volt használatban.

Ekkor a közösség tagjainak elvándorlása miatt bezárni kényszerültek. Az évek során állapota annyira leromlott, hogy 1997-ben majdnem összedőlt. Később a Trákiai Egyetemnek adományozták, melynek gondnoksága idején némileg rendbe hozták, majd múzeumként hasznosították. A zsidó közösség folyamatos tiltakozásának hatására végül az Alapítványok Főigazgatósága fennhatósága alá került. Több mint négy évvel ezelőtt kezdtek hozzá a mintegy 3,7 millió dollárba (kb. egymilliárd forintba) került renoválásba. Az 1200 hívőt befogadni képes imaház Európa második legnagyobb zsidó templomának számít, csak a budapesti nagyobb nála.

Rifat Mitrani, a város utolsó zsidó lakója, a felújított, üres zsinagógában

Az ünnepi istentiszteletet ugyanaz a David Hazuz rabbi tartotta, aki az 1969-es bezárás előtti utolsó imát elmondta. Sajnos valószínűleg erre a későbbiekben alig lesz igény, mivel a korábban virágzó, valaha húszezres edirnei zsidó közösség gyakorlatilag megszűnt létezni. Becslések szerint ma mintegy 18.000 zsidó él Törökországban, többségük Isztambulban.

 

 

Címkék:Edirne, nagy zsinagóga, Törökország

[popup][/popup]