Régi pompájában az edirnei Nagy Zsinagóga

Csak zsidók nincsenek már hozzá.

46 évnyi kényszerszünet után ismét fogadhat(na) hívőket Törökországban az edirnei Nagy Zsinagóga. Örömteli eseménynek lehettek részesei pészach előtt egy héttel a török zsidók: közel ötéves felújítási munkálatokat követően március 26-án újra megnyílt a török-görög-bolgár hármas határ melletti Edirnében a Büyük Sinagoğu (Nagy Zsinagóga). A gyönyörűen rendbetett, napsárga homlokzatú történelmi imaházat Bülent Arınç miniszterelnök-helyettes és a Törökországi Izraelita Hitközség vezetője, Ishak Ibrahimzadeh avatta fel. „Antiszemitizmus, iszlám-ellenesség és rasszizmus: a törökországi modell kapcsán meg kell mutatnunk, hogyan tudunk együtt élni. A mi országunk lakossága körében sohasem vert gyökeret az antiszemitizmus” – jelentette ki beszédében Arınç, majd hozzátette: „Ahogy körülnézünk Európában és más országokban, látjuk,

mennyire elmaradnak mögöttünk,

és ez nagyon elszomorít.” Felhívta a világban élő zsidókat, hogy amennyiben itt akarnának élni, 78 millió török tárt karokkal várja őket.

A kormányzat kétségtelenül tisztességes és erőteljes erőfeszítései ellenére – melynek ékes bizonyítéka az állami pénzből renovált zsinagóga – a 2010-ben történt, török áldozatokat is követelő Mavi Marmara incidens óta egyre erősödik Törökországban a zsidóellenes retorika. Sokan ugyanis Izrael állammal azonosítják a hazai zsidóságot. Egy ilyen kirohanás éppen Edirnéhez kötődik: „Míg azok a banditák háborút szítanak és az Al-Aksza mecsetben muszlimokat mészárolnak, mi zsinagógát építünk ezeknek!” – fröcsögött tavaly novemberben a város kormányzója, Dursun Şahin. Később bocsánatot kért, mondván: haragja Izrael politikája, és nem Törökország zsidó állampolgárai ellen irányult.

A zsinagóga építése 1905-ben kezdődött, az utolsó szultán, II. Abdülhamid engedélye alapján, és két évvel később avatták fel. A bécsi Leopoldstädter Tempel mintájára készült imaház

1969-ig volt használatban.

Ekkor a közösség tagjainak elvándorlása miatt bezárni kényszerültek. Az évek során állapota annyira leromlott, hogy 1997-ben majdnem összedőlt. Később a Trákiai Egyetemnek adományozták, melynek gondnoksága idején némileg rendbe hozták, majd múzeumként hasznosították. A zsidó közösség folyamatos tiltakozásának hatására végül az Alapítványok Főigazgatósága fennhatósága alá került. Több mint négy évvel ezelőtt kezdtek hozzá a mintegy 3,7 millió dollárba (kb. egymilliárd forintba) került renoválásba. Az 1200 hívőt befogadni képes imaház Európa második legnagyobb zsidó templomának számít, csak a budapesti nagyobb nála.

Az ünnepi istentiszteletet ugyanaz a David Hazuz rabbi tartotta, aki az 1969-es bezárás előtti utolsó imát elmondta. Sajnos valószínűleg erre a későbbiekben alig lesz igény, mivel a korábban virágzó, valaha húszezres edirnei zsidó közösség gyakorlatilag megszűnt létezni. Becslések szerint ma mintegy 18.000 zsidó él Törökországban, többségük Isztambulban.